Nem tér haza a futball, a horvátok először jutottak be vb-döntőbe

FIFA-VILÁGBAJNOKSÁG 2018, OROSZORSZÁG
ELŐDÖNTŐ
HORVÁTORSZÁG–ANGLIA2–1 (0–1, 1–1, 1–1) – h. u.
Moszkva, Luzsnyiki Stadion, 78 011 néző. Vezette: Cakir (török)
HORVÁTORSZÁG: Subasic – Vrsaljko, Vida, Lovren, Strinic (Privaric, 95.) – Rakitic, Brozovic – Rebic (Kramaric, 101.), Modric (Badelj, 119.), Perisic – Mandzukic (Corluka, 115.). Szövetségi kapitány: Zlatko Dalic
ANGLIA: Pickford – Walker (Vardy, 112.), Stones, Maguire – Trippier, Alli, Henderson (Dier, 97.), Lingard, A. Young (Rose, 91.) – Kane, Sterling (Rashford, 74.). Szövetségi kapitány: Gareth Southgate
Gólszerző: Perisic (68.), Mandzukic (109.), ill. Trippier (5.)
Sárga lap: Mandzukic (48.), Rebic (96.), ill. Walker (54.)

A mérkőzés előtti atmoszféra teljesen más volt, mint amikor a dél-amerikai csapatok játszottak, a zenés-táncos mulatság helyett a szurkolók békésen iszogatták söreiket. Az óriási tét okozta feszültség szinte tapintható volt, Anglia második, Horvátország első világbajnoki döntőjére pályázott, de csak egy nyerhetett. Ez pedig utóbbi lett.

A horvátok gurigáztak az első percekben, de sokra nem mentek vele, az angolok pedig elővették saját fegyverüket, és a töltény nagyon éles volt. Kyle Walker hosszan felívelt labdáját Jesse Lingard sarokkal levette, és megfordult vele – kis varázslat, amit még több követett. Dele Allinak passzolt, aki bátran bement két védő közé, mire Luka Modric a tizenhatos előterében lefaultolta. Ez nagy hiba volt, mivel tudjuk, hogy pontrúgásokban nagyon jók az angolok. És ezt be is bizonyították ezen a vb-n sokadszor: KieranTrippier pazarul a bal felsőbe tekert a megítélt szabadrúgásból. 0–1

A Tottenham jobbhátvédje ezzel csatlakozott a vb-elődöntőkben gólt szerző angol elitklubban a legendás Sir Bobby Charltonhoz és Gary Linekerhez. Az angol szurkolóknak sem kellett több, ahogy a labda a hálóban landolt, már rá is kezdtek a sokat emlegetett „Football is coming home” című dalra, amely az elmúlt négy hétben Beatles-slágereket idéző népszerűségnek örvendett a drukkerek körében.

A horvátok enerváltan futballoztak, talán a nyolcaddöntőben és a negyeddöntőben vívott kétszer százhúsz perces csata éreztette hatását. Fizikailag nem volt problémájuk, a párharcokba kőkeményen mentek bele, és a sprintek számára sem lehetett panasz, de gyakran két-három passz után eladták a labdát, nem igazán tudtak ritmust váltani egy-egy hosszas labdabirtoklás végén.

Fél óra elteltével veszélyeztetett először igazán Horvátország, amikor Luka Modric kevergetett a tizenhatoson belül, majd zárásképpen Ante Rebic eresztett meg egy löketet, épp Jordan Pickford kezébe. Igaz, előtte néhány másodperccel a túloldalon Harry Kane ordító helyzetet hagyott ki, Subasic kétszer is nagy bravúrral védte közeli lövését.

Az első félidő hajrájában többször is megzavarodott a saját térfelén passzolgató angol védelem, Ivan Rakitic labdát is tudott szerezni a tizenhatoson belül, de a túlerővel nem bírt, lövésig nem jutott.

Gareth Southgate-nek nagyon fontos mondanivalója lehetett a szünetben, hiszen még a cserejátékosokat is berendelte az öltözőbe, megfosztva őket egy kis mozgás lehetőségétől. Sőt a folytatásra is jóval a horvátok után jöttek ki az angolok, az viszont sajnos nem jutott tudomásunkra, mi hangzott el a négy fal között.

A feszültség a pályán is az egekbe szökött: előbb Mario Mandzukic kapott sárgát, amiért idegesen belebokszolt a labdába, majd Kyle Walker szított indulatokat azzal, hogy nem adta oda a labdát egy bedobáshoz – ő is megkapta a maga lapját. A jóval passzívabb angol válogatott meg a maga gólját, Vrsaljko beadását Ivan Perisic karatésokat megszégyenítő mozdulattal juttatta hálóba. Minden kezdődhetett elölről. 1–1

A horvátok megérezték a vérszagot, rögtön magasabb fokozatba kapcsoltak, Perisic kis híján megduplázta góljainak számát, a kapufa parancsolt megálljt a lövésének. A túloldalon Lingard száguldott a jobb szélen, középre lőtt labdája elsuhant a kapu előtt. A hajrához közeledve elkezdődött az idegek harca, mindkét csapat egyre idegesebben futballozott, ami a védelmek bizonytalanságát és a területek megnyílását hozta magával. Újabb gól viszont nem született, így jöhetett a kétszer tizenöt perc hosszabbítás – a franciák dörzsölhették a tenyerüket valószínűleg.

A Danny Rose-t és Eric Diert is becserélő angolok jobban elkapták a ritmust, a frissen beálló két Tottenham-játékos össze is hozott egy szögletet, előbbi egy szabadrúgást is kiharcolt előtte nem sokkal. A fáradtság és pattanásig feszült idegek éreztették a hatásukat, a játék tempója visszaesett, amikor a 105. perc végén kis híján fordítottak a horvátok. Perisic középre kanyarította a labdát a bal oldalról, a berobbanó Mandzukic lövése pedig elakadt a nagyszerű ütemben kimozduló Pickfordban.

Alighogy elkezdődött a ráadás második félideje, máris repültek a műanyag söröskorsók a pályára, elszabadult a pokol a lelátó egyik felén – Horvátország megszerezte a vezetést. Az angol védelem nem tudott felszabadítani a bal oldalon, Perisic továbbfejelte a labdát (az utóbb kidőlő és ezért a pályáról is lemenő) Trippier mellett, Mario Mandzukicot meg nem követték le a belső védők, és a támadó az ötösről kilőtte a bal alsót. Talán az első ilyen nagy kihagyása volt Oroszországban az angolok hátsó alakzatának, ezért viszont óriási árat fizettek. 2–1

A horvátok az egyenes kieséses szakaszban sorozatban harmadszor nyertek túlórában (két tizenegyespárbaj után ezúttal hosszabbításos győzelmet arattak), és készülhetnek a Franciaország elleni vasárnapi fináléra. Délnyugati szomszédunknak ez lesz története első világbajnoki döntője.

Tehát a „futball nem tér haza”, Anglia megküzdhet a bronzéremért Belgiummal szombaton Szentpéterváron.