Aligha van olyan magyar, aki jobban ismeri Emiliano Martínezt, az argentin válogatott világbajnok kapusát Onódi Ákosnál. A ciprusi élvonalban szereplő Akritasz 21 éves magyar kapusa az Aston Villánál töltött el négy idényt, egykori csapattársaként közeli kapcsolatot ápolt az angol klubot 2020 augusztusa óta erősítő csillaggal: rengeteg időt töltöttek együtt az edzőközpontban, jellemzően együtt reggeliztek és ebédeltek, sokat gyakoroltak edzés közben és után a pályán, taktikailag és technikailag is segített honfitársunknak a fejlődésben.
A katari torna legjobb kapusának járó díjat megkapó Emiliano Martínez teljesítményét és képességeit kevesen vitatják, a vb-n 11 tizenegyesből négyet hárított, ezzel elévülhetetlen érdemeket szerzett hazája harmadik vb-címének megszerzésében. Mégis megosztó figura: egyesek imádják sajátos, gátlástalan stílusa miatt, másokban pedig a viselkedése, trágár kifejezései, tiszteletlen mozdulatai keltenek viszolygást.
„Ez színjáték a részéről, amivel könnyen az ellenfelek agyára megy – mondta egykori csapattársáról a Nemzeti Sportnak Onódi Ákos, aki Emiliano Martínez miatt Argentínának szurkolt a tornán.
„Jellemző, hogy mindent bevet az ellenfél kizökkentése érdekében, a tizenegyeseknél rendre próbálkozik. Élénken megmaradt bennem, amit a Manchester United elleni idegenbeli győzelem alkalmával tett. A hosszabbításban büntetőhöz jutottak a hazaiak, ám meglepetésre nem Cristiano Ronaldo állt a labda mögé. Mindenki arra számított, hogy a portugál klasszis végzi el, az elemzéseknél erre készültünk, úgyhogy váratlanul ért minket, hogy honfitársának, Bruno Fernandesnek adta át a lehetőséget. Emiliano kitalálta, beleáll a rúgó játékosba, és elkezd harsányan dumálni – Ronaldóhoz.
Kiabált neki, hogy rúgja ő a tizenegyest, kekeckedett vele, hogy nem mer neki rúgni, legyen nagyfiú, ezzel a büntetőrúgáshoz készülődő csapattársát is minősítette. Csak mondta és mondta a hülyeséget az ötszörös aranylabdásnak, ami olyannyira kizökkentette Bruno Fernandest, hogy a kapu fölé lőtte a labdát. Azóta én is igyekszem alkalmazni ezt a módszert, s mondhatom, bevált: az FA-kupában hasonló lélektani hadviselést alkalmazva bizonytalanítottam el a rúgó játékost, és hárítottam a tizenegyesét.”
Onódi Ákos elmondta, sokoldalú kapusnak tartja harmincéves kollégáját, aki a feltételezésekkel ellentétben nem központi figura.
„Sokoldalú kapus, a latin-amerikaiakra jellemzően technikás, ugyanakkor érződik rajta, hogy több mint tíz éve Angliában véd, remekül ötvözi a szigetországban tanultakat az Argentínában elsajátítottakkal. Szerintem előnyére váltak a kölcsönjátékai, az angol negyedosztályban, a Championshipben, a Wolverhamptonnál és a spanyol élvonalbeli Getafénál is szerepelt. Mindenhol felhalmozott tudást, aminek köszönhetően hatékony és eredményes kapus lett. Az Aston Villa öltözőjében nem számított nagyhangú, központi figurának, de meghatározó tagja volt a csapat életének, mindenki bízott benne és a képességeiben. Kiemelkedően fontos vezetői személyiségjegye, hogy mindenkivel ragyogó kapcsolatot alakít ki, bárkivel érdemben beszélget anélkül, hogy konfrontálódna. Minden helyzetben segítőkész, a futballpályán kívül teljesen más arcát mutatja, mint amit a televízió képernyője előtt megismerhettek az emberek.
Megjegyzendő még, hogy hihetetlenül alázatos. Az öltözőszekrényébe kiragasztott egy cetlit, amelyre a rövid, közép- és hosszú távú céljait írta fel, s mindennap azt olvasgatta edzés előtt és után – az oda felskiccelteknek rendeli alá az életét. Emlékszem, az előző idényben azért dolgozott, hogy megdöntse a kapott gól nélküli rekordját, s papírra vetette azt is, legalább hányszor akar pályára lépni hazája válogatottjában. A hosszabbak között pedig szerepelt, hogy megnyerje a világbajnokságot Argentínával. Utóbb mondhatjuk, elhivatottsága meghozta gyümölcsét. Hálás vagyok, hogy ilyen kaliberű sportemberrel készülhettem, és ő lehetett a minta számomra, nagy hatással volt rám a személyisége.”