Ötvenmillió embert tenne büszkévé az iraki válogatott
HUSZONNYOLC ÉV UTÁN vesz részt ismét világbajnokságon Norvégia: abban az évben a csoportkörben legyőzte Brazíliát (2–1), ám a legjobb tizenhat között kiesett Olaszország ellen (0–1). A világbajnokság idején még nem élt, 1998 decemberében született Martin Ödegaard, aki a mostani csapat vezére lehet a Manchester City támadójával, Erling Haalanddal együtt.
A norvégok sem tudják, mire számítsanak: ellenfelük igazi „sötét ló”. Mire lehet képes Irak?
„Csoda, hogy itt vagyunk – idézi a The Guardian Irak ausztrál szövetségi kapitányát, Graham Arnoldot. – Amikor 2025-ben a csapathoz hívtak, a családom nem akarta, hogy igent mondjak, az ügynököm sem ajánlotta a háborús veszély miatt. De én dolgozni akartam. Amikor Bagdadba értem, Real Madrid–Barcelona meccset rendeztek, és mindenki azt nézte, majd láttam, hogy a bajnokikon sokszor negyven-ötvenezer ember is szurkol. Az irakiak megőrülnek a futballért, de amikor először találkoztam a játékosaimmal, megdöbbentett, mennyire rettegnek a kudarctól, mennyire nem viselik jól a nyomást. Az első értekezletről négyen elkéstek: mondtam, aki nem áll készen arra, hogy a világbajnokságon futballozzon, biztosan elbukik. De nálunk mindig háború van, hogy lehetne szerencsénk, kérdezték a srácok. Innen indultunk… A futballisták egész nap a telefonjukat nyomkodták, az volt az első szabály, hogy ha együtt vagyunk, kötelező leadni a mobilokat. El kellett érnem, hogy a futballisták higgyenek magukban, és azt is, feldobja, ne összenyomja őket a szurkolók túlzott reakciója. Eleinte minden felvetésre negatívan reagáltak, de sokat foglalkoztam pszichológiával. Nem volt könnyű megélni, hogy a tervezett indulásunkat rakétatámadás miatt el kell halasztani, azt sem, hogy a második csoportkört semleges helyszínen, Szaúd-Arábiában kellett lejátszanunk – a szaúdiak ellen.”
Ezt követően az Arab Emírségek elleni visszavágón a 90+17. percben tizenegyeshez jutottak az irakiak, és Amir al-Ammari továbblőtte a csapatot: az interkontinentális selejtezőben Bolívia Mexikóban várta ellenfelét.
Graham Arnold egy játékost nézett Dubaiban, amikor az Egyesült Államok megtámadta Iránt, és az edző tíz napot töltött a repülőtéren, miközben a csapat és a stáb többi tagja Bagdadban rekedt.
„Kértük a FIFA-t, halassza el a meccset – mondta a kapitány. – FIFA Fair Play, ez a jelmondat. Nos, nem volt éppen igazságos, hogy nem tudtuk kihozni a játékosokat és a személyzetet Bagdadból. Végül szereztek nekünk egy charterjáratot Ammanba, Jordániába. A játékosoknak huszonnyolc órás buszutat kellett megtenniük. Aztán amikor odaértek, harminchat órára a szállodában ragadtak a környéken robbanó rakéták és bombák miatt. Végül eljutottak Lisszabonba, onnan repültünk Monterreybe.”
Amikor az iraki játékosok hajnalban megérkeztek, Graham Arnold ezzel fogadta a játékosokat.
„Mire fogjuk használni ezt a háborút? Kifogásnak? Motivációnak? Mert ha kifogást keresünk, akár haza is mehetünk. Senki nem válaszolt: és nyertünk, itt vagyunk a vb-n. Ám most sem nyugodt a légkör: az iraki légteret újra lezárták, így a játékosok azon aggódnak, hogy nem tudják a szeretteiket kijuttatni Bagdadból. Remélhetőleg a légtér újra megnyílik, és a családtagok idejöhetnek, hogy láthassák, ahogy fiaik, férjeik a világbajnokságon futballoznak. Ötvenmillió embert tehetünk büszkévé! Egyáltalán nincs rajtunk nyomás, mert mindenki – még Irakban is – arra számít, hogy mindhárom meccset elveszítjük. Megtiszteltetés olyan fantasztikus játékosok ellen játszani, mint Erling Haaland, Kylian Mbappé vagy Sadio Mané.”
VILÁGBAJNOKSÁG, EGYESÜLT ÁLLAMOK, KANADA, MEXIKÓ
CSOPORTKÖR, 1. FORDULÓ
I-CSOPORT
21.00: Franciaország–Szenegál, New York (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n és a Nemzeti Sportrádióban!
Szerda, 0.00: Irak–Norvégia, Boston (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
