A MÉRKŐZÉS ONLINE KÖZVETÍTÉSÉT IDE KATTINTVA OLVASHATJA EL!
Del Bosque rátalált, Prandelli fátylat dobott a maga triójára |
Olaszország–Spanyolország – út a döntőbe |
Spanyol vagy olasz – verhetetlenség vagy szenvedély? |
Soha nem tudtak olyan borzalmas színvonalúak lenni a mérkőzések az Európa-bajnokságokon, hogy a finálét ne övezte volna óriási várakozás. Elmondták a véleményüket a szurkolók, az olvasók, a spanyol király, az olasz államfő és kollégáink is. A címvédő spanyoloknál a legnagyobb kérdés az volt a mérkőzés előtt, hogy továbbra is folytatják-e a csatár nélküli játékot, vagy újra három támadóval állítja ki csapatát Vicente del Bosque. A kezdők kihirdetésekor aztán kiderült, ismét csak szómágiát hallhattunk a szakembertől, hiszen a három (kinevezett) támadó David Silva, Cesc Fabregas és Andrés Iniesta lett...
A bajszos mester kollégája, Cesare Prandelli kapitány kisebb csodát tett a squadra azzurrával, amelyet a várakozások és az előjelek ellenére a döntőbe vezetett, és a németek elleni játékukat látva a legnagyobb kritikusaik is elnémultak. A rutinos mester azért igyekezett elaltatni, agyondicsérni az ellenfelet, levéve némi terhet az övéiről – már amennyire lehetséges az ilyesmi. Azt korán kizárta Prandelli, hogy ismét három védővel állnak ki a spanyolok ellen, mint a csoportkörben, majd a 4–4–2-es hadrendben pályára küldött csapata egyetlen meglepetést sem tartogatott, sőt csavart is csak egyet: Ignazio Abate lett a jobb oldali védő Federico Balzaretti helyett.
A mérkőzés előtt megtekinthettük a jó tízperces döntőköszöntő ünnepséget, amelyet a két megelevenedő kabalafigura vezetett fel, majd egy 600 szereplős „élőkép-orgiát" láthattunk. Virágok, jelképek, szurkolók, labda, fejelő fejek és cipős lábak (az egyik kifejezetten Olaszország-alakú lett) rajzolódtak ki a kék műanyaggal leterített gyepen.
Az élőkép természetesen egy hatalmas, ollózásos gólba torkollott, majd nem meglepő módon meghallgathattuk az Eb hivatalos, csöppet sem playback előadását.
A résztvevők zászlóit aranyos gyermekek hozták be, majd vitték ki némi figurázást követően, hogy végre átadják a helyüket a főszereplőknek.
A mérkőzés elején az olaszok léptek fel támadószellemben, kezdeti rohamaikat egy kacskára sikerülő Andrea Pirlo-lövés zárta le.
A többiek néhány kőkemény belemenéssel próbáltak meg tekintélyt szerezni maguknak, Sergio Ramos és Daniele De Rossi főszereplésével, előbbi ezt követően szabadrúgásból, majd fejjel is veszélyeztetett.
Az első igazi helyzetig a 10. percig kellett várni, amikor Fabregas gurított (egyáltalán nem a középcsatár helyéről) Xavi elé, aki 16-ről csak centikkel lőtt a léc fölé.
A 14. percben ismét Fabregas készített elő, de ezúttal sokkal hatékonyabban: Iniesta passzából elhúzott Giorgio Chiellini mellett, középre adását pedig David Silva hat méterről a kapu jobb oldalába bólintotta. 1–0
Silva ezzel öt pontnál (két gól, három gólpassz) jár a kanadai táblázaton, és vezeti is azt.
Az aprócska szélsőről Leonardo Bonucci és De Rossi maradt le középen, s közülük az utóbbi nem sokkal rá pár centiméter híján kijavította a hibáját, de Iker Casillas egy bal oldali szögletbe éppen csak annyira piszkált bele, hogy elrontsa az olaszok örömét.
Az olasz védelem akkori állapotát szépen jelzi, hogy Pirlónak kellett az ötösön becsúszva mentenie a lőni készülő Iniesta elől, majd az amúgy indiszponált Chiellini lesántikált a pályáról, hogy kényszerből átadja a helyét Balzarettinek.
Cassano és Balo az új villámikerpár a squadra azzurrában – mi tagadás, a Mancini, Vialli vagy a R. Baggio, Schillaci kettős után furcsa látni ezt a párost… |
Nem fogta meg a kapott gól a kék mezeseket, akik támadtak becsülettel, Casillasnak újra egy bal oldali beadás után kellett labdát halásznia, ezúttal az addig teljesen láthatatlan Mario Balotelli elől. Megvillant Antonio Cassano is, aki pár jó csel után szerette volna bekötőzni a kapust, de a spanyol ezúttal is résen volt, pedig a labdából keveset láthatott, inkább csak ösztönei vezették.
Ezt követően egyre inkább visszahúzódtak az olaszok, elfogyott a kreativitásuk. Nem úgy a spanyoloknak: a 42. percben Casillas indította a balhátvéd Jordi Albát, aki kényszerítőzött Xavival, a visszakapott labdát elvitte Leonardo Bonucci mellett, majd a 16-osra belépve pár lépés után higgadtan a kapu közepébe lőtt. 2–0
Ez volt Alba első gólja a felnőttválogatottban. Xavi pedig az első futballista, aki két Eb-döntőben is asszisztot jegyez.
A szünetben Prandelli Cassanót Antonio Di Nataléra cserélte le, aki az újrakezdés után nem sokkal alig fejelt fölé; válaszképpen Fabregas mutatta meg, hogy a torna végére belejött a csatárkodásba, mert mindössze két négyzetméteren végrehajtott egy cselsorozatot, lövését pedig csak egyesült erővel tudta hárítani a Buffon, Balzaretti páros.
Casillas is tornázhatott, Di Natale ezúttal lábbal veszélyeztetett (pontosabban rontott ordító ziccert), és kiderült az is, hogy ez nem a játékvezetők Eb-je, mert Ramos fejese még el sem ért Buffonhoz, Bonucci máris „lekezelte" azt – az olasz védő szerencséjére senki sem vette észre a turpisságot Pedro Proenca stábjából.
Prandelli a harmadik cseréjével sokakat meglepett, hiszen a kétségkívül szürke Riccardo Montolivo helyére a kétségkívül nem karmester Thiago Mottát küldte be. Meglepődött David Silva is, hogy éppen ő ballaghatott le elsőként az övéi közül, ráadásul ennyire korán: az 59. percben a barcelonai Pedróval pacsizhatott az oldalvonalnál, visszafogott világfájdalommal az arcán.
Motta lesérülésekor pár olasz játékos integetni kezdett a kispad felé, cserét kérve. A nagy izgalomban elfelejtették, hogy nincs már több lehetőségük... |
Hasonló érzelmeket láthatott a nagyérdemű Prandellin, egyetlen minutum múltán, amikor Motta a combjához kapott futás közben, majd kérte a hordágyat. Egy újabb perc múlva Motta már az öltözőben volt. Olaszország pedig kétségben...
Nem keltett nagy meglepetést, hogy a spanyolok dupla előnyük fedezékében visszatértek az oldal- és hátrapasszos tiki-takához, bár ha éppen támadásra adták a fejüket, azok rendre veszélyesek voltak.
Xavi mindössze három gólpasszt adott az Eb-ken. De mindhármat a döntőben! |
Del Bosque az utolsó negyedórára beküldte Fernando Torrest, Fabregas helyére, és nem is hiába, hiszen a 84. percben Xavi remek passzából a csatár higgadtan mattolta Buffont. 3–0
Torres igazi hős lett a végére, és nemcsak azért, mert két Eb-döntőn is lőtt gólt, hanem azért, mert önzetlenül kiszolgálta a csereember Juan Matát a 88. percben. 4–0
Torres az aranycipős, Iniesta a döntő legjobbja |
Történelmi spanyol tripla, Casillas az első „százados" |
Fernando Alonso gratulált a spanyoloknak |
Ezzel a magabiztos, megérdemelt győzelemmel az Európa- és világbajnoki címvédő megvédte a trónját saját kontinensén, történelmi tettet hajtva végre, hiszen korábban senki sem nyert meg két egymást követő Eb-t.
Többen is különféle csúcsokat döntöttek meg ezen a találkozón, ezekre később visszatérünk, de ragadjunk ki egy szimbolikusat: Iker Casillasnak ez volt a 100. győzelme válogatott mérkőzésen. Világrekorder lett a kapusikon – egy diadalmas Eb-meccsen.
A NEMZETI SPORT HELYSZÍNI TUDÓSÍTÓINAK MOBILITÁSÁT AZ I30 FORGALMAZÓJA, A HYUNDAI HOLDING HUNGARY KFT. rBIZTOSÍTJA.
DÖNTŐ |
SPANYOLORSZÁG–OLASZORSZÁG 4–0 |
Kijev, Olimpiai Stadion, 70 500 néző. V: Pedro Proenca (portugál) |
SPANYOLORSZÁG: Casillas – Arbeloa, Sergio Ramos, Piqué, Jordi Alba – Xavi, Busquets, Xabi Alonso – David Silva (Pedro, 59.), Fabregas (F. Torres, 75.), Iniesta (Mata, 87.). Szövetségi kapitány: Vicente del Bosque |
Kispad: Víctor Valdés, Reina (kapusok), Raúl Albiol, J. Martínez, Juanfran, Negredo, F. Llorente, Cazorla, J. Navas. |
OLASZORSZÁG: Buffon – Abate, Barzagli, Bonucci, Chiellini (Balzaretti, 21.) – Marchisio, Pirlo, De Rossi – Montolivo (Motta, 57.) – Balotelli, Cassano (Di Natale, a szünetben). Szövetségi kapitány: Cesare Prandelli |
Kispad: De Sanctis, Sirigu (kapusok), Ogbonna, Diamanti, Giaccherini, Nocerino, Borini, Giovinco, Maggio. |
Gólszerző: David Silva (14.), Jordi Alba (42.), F. Torres (84.), Mata (88.) |