A döntőben: Ronaldo–Oliver Kahn 2–0

Ronaldo a fináléban elintézte a németeket (Fotók: Action Images)

Egy híján kétszáz csapat vágott neki a 2002-es vb selejtezőinek, a két rendező ország, Dél-Korea és Japán legjobbjainak, illetve a címvédő franciáknak nem kellett pályára lépniük. A Les Bleus „felmentését” azért hangsúlyozzuk, mert ez volt az utolsó alkalom, hogy a világbajnoki cím védője automatikusan kvalifikálta magát a soron következő tornára.

A francia együttes amúgy pocsékul szerepelt az évezred első nagy futballseregszemléjén, sőt még annál is rosszabbul. Egy döntetlen és két vereség mellett, szerzett gól nélkül pottyant ki az alapkör végeztével – példa nélküli bénázás egy címvédőtől.

A portugálok, az argentinok, a horvátok és az oroszok sem jártak sokkal jobban, de ők legalább nem győzelem nélkül távoztak a Távol-Keletről. Az első három együttes egy-egy ponttal maradt le csoportjában a második helyről, az orosz csapat kettővel.

Voltak ellenben nagyok, akik kifejezetten imponálóan vették az első akadályt, Brazília és Spanyolország egyenesen szárnyalt, még pontot sem vesztett. (Igaz, egyik gárda sem halálcsoportból lépett tovább…) Németország csak egy meccsen focizott kvalitásához méltóan, ám akkor alaposan megszórta (8–0) Szaúd-Arábiát. A brazilok és a németek elég messzire jutottak el a vb-n, a spanyolok viszont addigi szokásukhoz híven nem kerültek be a négy közé sem, ahol 1950-ben jártak azt megelőzően.

3. TÖRÖKORSZÁG, 4. DÉL-KOREA

Ezen a ponton rá is térhetünk az úgynevezett kiscsapatokra, elvégre a spanyol armadát pont egy ilyen alakulat verte ki: az egyik házigazda, Dél-Korea.

A dél-koreaiak, akik az Egyesült Államokat, Portugáliát és Lengyelországot utasították maguk mögé a D jelű kvartettben, úgy lettek végül negyedikek, hogy annak előtte még mérkőzést sem tudtak nyerni a vb-n! Sokan ma is úgy tartják: Hong Mjung Bo és társai a kelleténél jóval több előnyt élveztek hazai pályán.

A nyolcaddöntőben hosszabbítás után, aranygóllal búcsúzó olaszok például egy meg nem adott góljukat és Francesco Totti piros lapját kérték számon az ecuadori bírón, Byron Morenón, míg a negyeddöntőben tizenegyesekkel alulmaradó spanyolok úgy érezték, az egyiptomi Gamal al-Gandur két szabályos találattól is megfosztotta őket Dél-Korea ellen. A spanyol szövetség olyannyira megharagudott, hogy elnöke rögvest lemondott FIFA-alelnöki tisztségéről (igaz, később kinevezték a játékvezetői bizottság élére a világszövetségben).

A tényeken mindez mit sem változtat: a dél-koreai legénység történelmi tettet hajtott végre, ázsiai válogatott ugyanis korábban egyszer sem jutott elődöntőbe a tornán. De nemcsak a „tigrisfalka”, holland szakvezetője, Guus Hiddink is történelmet írt a Távol-Keleten azzal, hogy két egymást követő vb-n két különböző válogatottat sikerült a legjobb négy közé navigálnia. 1998-ban, ugye, az oranjéval lett negyedik.

De akadt még meglepetéscsapat bőven 2002-ben, a törököké, a szenegáliaké és az amerikaiaké. A második világbajnokságán részt vevő török gárda egészen a harmadik helyig katapultálta magát, ám a vb-újonc Szenegál (7.), valamint a Team USA (8.) sem adta alább a negyeddöntőnél.

A jenkik nyolcadik helye különösen annak fényében értékes, hogy korábban csupán egyszer jutottak be a nyolc közé (1930, 3.), a megelőző, 1998-as tornán pedig valamennyi együttes megelőzte őket (magyarán utolsók voltak, 32.).

A SORS KEGYETLEN JÁTÉKA KAHNNAL

A finálét két olyan csapat vívta, amely addig hét világbajnoki címet lapátolt össze, de még sohasem került szembe egymással a seregszemlén. Brazília és Németország – a világbajnoki örökranglista két éllovasa.

A nemzetközi sajtó a selecao gólfelelőse, Ronaldo és a németek „ezerkezű” hálóőre, Oliver Kahn különpárbajaként harangozta be a találkozót. Nem volt rossz párosítás ez sem: a torna gólkirálya (8), egyben második legjobb játékosa a vb legjobb játékosa, egyben legprímább kapusa ellen.

Végül is a Fenomén lett a győztes, kétszer mattolva a szőke titánt. A 67. percben a tornán addig mindössze egy gólt beengedő Kahn kiejtette Rivaldo húszméteres lövése után a labdát, Ronaldo lecsapott rá, és a kapuba passzolt. Tizenegy perccel a vége előtt egy jobb oldali akció záróakkordjaként jött megint Ronaldo, a bal alsóba tekerve a labdát. Kahn hiába vetődött. A német kapus a lefújás után szomorúan gubbasztott a kapufánál, majd a következőket mondta a sajtónak: „A sors kegyetlenül megbüntetett azért, mert hét mérkőzés alatt egyszer hibáztam. Senki sem tud megvigasztalni, ezt, ha nem is lesz könnyű, egyedül kell majd feldolgoznom.”

A brazilok eközben ünnepeltek. Történetük során immár ötödik alkalommal. Roberto Carlos, Ronaldinho, Rivaldo, Ronaldo és a többiek. Csapatkapitányuk, a sorozatban harmadik világbajnoki döntőjében szerepelt Cafú vezényletével. Rászolgáltak. Olyat tettek, amit 1970 óta egyetlen győztes sem: százszázalékos teljesítménnyel hódították el a világbajnoki címet!

17. VILÁGBAJNOKSÁG, DÉL-KOREA ÉS JAPÁN (2002. MÁJUS 31–JÚNIUS 30.)

A torna teljes eredménysora itt!

Döntő
Brazília–Németország 2–0 (0–0)
Jokohama, Nemzetközi Stadion, 69 029 néző. Vezette: Collina (olasz)
Brazília: Marcos – Lúcio, Edmílson, Roque Júnior – Cafú, Gilberto Silva, Kléberson, Roberto Carlos – Ronaldinho (Juninho, 85.) – Rivaldo, Ronaldo (Denílson, 90.)
Németország: Kahn – Frings, Linke, Ramelow, Metzelder – Schneider, Hamann, Jeremies (Asamoah, 77.), Bode (Ziege, 84.) – Neuville, Klose (Bierhoff, 74.)
Gólszerző: Ronaldo (67., 79.)

Gólkirály: Ronaldo (brazil) 8 gól
A torna legjobb játékosai: 1. (aranylabdás) Oliver Kahn (német), 2. Ronaldo (brazil), 3. Hong Mjung Bo (dél-koreai)

A világbajnok brazil csapat kerete: Marcos, Cafú (csapatkapitány), Lúcio, Roque Júnior, Edmílson, Roberto Carlos, Ricardinho, Gilberto Silva, Ronaldo, Rivaldo, Ronaldinho, Dida, Juliano Belletti, Anderson Polga, Kléberson, Júnior, Denílson, Vampeta, Juninho Paulista, Edílson, Luizao, Rogério Ceni, Kaká. Szövetségi kapitány: Luiz Felipe Scolari

• 1930• 1934 • 1938 • 1950
• 1954 • 1958 • 1962 • 1966
• 1970 • 1974 • 1978 • 1982
• 1986 • 1990 • 1994 • 1998