Írta: baryÍrta: bary
Érdekes edzői nyilatkozatra bukkantam, egy napilapban, ami beindította az agytekervényeimet.
„… meggyőződésem szerint az edző a meccsen, már olyan nagyon sokat nem tud hozzátenni a csapat játékához…” (Pro - licences edző)
Aztán beugrott egy másik nyilatkozattípus is.
„Taktikusan játszott a csapat.”- gyakran hangzik el ilyen, vagy ehhez hasonló mondat az edzők szájából.
Vizsgáljuk meg, mi húzódik meg a fenti nyilatkozatok mögött?
- - Az edző dicséri csapatát, és rajta keresztül saját magát?
- - Leveszi saját válláról a felelősséget?
- - Vagy éppen elismeri azt, hogy semmi köze nem volt a mérkőzéshez, mert azt elintézte önállóan a csapata?
Felvetődik a kérdés:
- - Milyen mértékben van hatása az edzőnek a mérkőzés alakulására, annak végkifejletére, vagy nincs más dolga, mint karba tett kézzel ülni a kispadon, mivel a mérkőzés előtt mindent megtett a jó felkészítés érdekében?
Elemezzük ezt a kérdést, és aztán minden világossá válik.
Először is tisztázzuk, hogy mi a taktika?
A sok definíció közül érdemes néhányat felidézni:
Szűcs Gyula:
„ A taktika a labdarúgásban egy-egy mérkőzésnek, vagy a játék kisebb-nagyobb részleteinek a megharcolását jelenti.”
Ferenczi:
„A taktika mentális tevékenység, a játékelgondolás, játékelképzelés KÉPi megjelenítődése a pályán, és nem célirányos mozgás, mint ahogy azt sokan gondolják.”
Az egész mérkőzésre, vagy annak részleteire vonatkozó terv. (bary)
A mérkőzés egészére, vagy részleteire vonatkozó elgondolás, ami a mérkőzéstaktikában realizálódik. Mivel az ellenfélnek is van koncepciója a mérkőzéssel kapcsolatban, fontos az ellenlépéseket (ellentaktika) is megtervezni.
Mielőtt a mérkőzéstaktikát boncolgatom, tisztázzuk azt is, hogy mi amérkőzésstratégia?
A mérkőzésstratégia egy bajnoki szezont átfogó terv, amelyben az edző a csapat játékerejét, tudását, az egyesület stratégiai célját figyelembe véve megtervezi, hogy az egyes bajnoki mérkőzéseken milyen elképzeléssel fog játszani.
A stratégiai cél meghatározásakor az edző a meglévő védő és támadó adottságokat használja fel az ésszerűség és célszerűség határain belül.
Szűcs Gyula nyomán:
Megtervezi, hogy mely élvonalbeli (a tabella elején lévő) csapatok, középcsapatok, valamint a tabella végén elhelyezkedő csapatokkal szemben lép fel támadó, védekező felfogásban, és a kettőt egyensúlyban tartó elképzeléssel, otthon és idegenben.
Az edzőnek meg kell tervezni a mérkőzést az első perctől az utolsóig.
Előzetes tervet kell készíteni.
- mérkőzéstaktikára,
- ellentaktikára
A végére ide kívánkozik a megvalósult taktika is, ugyanis a taktika mit sem ér a taktikai cél teljesülése nélkül.
„Minden taktikai annyit ér amennyi megvalósul belőle.”- ismerjük ezt a közhelynek számító megfogalmazást.
- - Mi az edzői gondolkodás kiinduló pontja a tervkészítéskor?
Ha van a játék egészére vonatkozó elképzelése, vagyis játékkoncepciója.
Játékkoncepció nélkül nem lehet mérkőzéstervet készíteni. Koncepció kell a játékrendszerre, a csapatjátékra, koncepció kell arra, hogyha nem úgy alakul a mérkőzés, mint ahogy eltervezte az edző tehát koncepció kell a váltásra is. Összességében koncepció kell a stratégiai célnak megfelelően a mérkőzéstaktikára.
Röviden:
taktika = hadrend hadi terv, vagyis(1936 Holics Mamusich)
Taktika = JÁTÉKRENDSZER (játékelem) CSAPATJÁTÉK (játékelemei)
JÁTÉKRENDSZER
Szűcs Gyula:
„A játékrendszernek az a szerepe, hogy a benne adódó részfeladatok tisztázása, felosztása és kellő begyakorlása után a pályára lépő tizenegy játékos jó együttműködését tegye lehetővé.”
Ferenczi Attila:
- - A felállási forma: a csapat külső szerkezete, maga a keretrendszer.
- - A játékszerkezet: a csapat belső szerkezete.
- - A játékrendszer: a játékosok elhelyezkedésének kapcsolatrendszere.
- - Az alapfelállás: a csapathelyeket jelöli.
bary: A játékrendszer olyan eleme a taktikának, amely azt a célt szolgálja, hogy a játékosok, a csapat, rendszerben együtt tudjanak gondolkodni. A játékrendszerben letisztázott játékfeladatok segítik a játékosokat, hogy pozíciójuknak megfelelően be tudjanak illeszkedni a csapat szerkezetébe, ami egyrészt korlátozza, másrészt szabadságot is ad a feladatok ellátására.
A legfőbb követelmény a játékrendszerrel kapcsolatban az, hogy rugalmas legyen, és átmenetet biztosítson a védekezőbb és a támadóbb felfogású rendszer között.
Fontos figyelembe venni a játékrendszerre vonatkozó alapvetéseket:
- Különböző játékrendszerekben lehet ugyanazt a stílust játszani.
- Ugyanabban a játékrendszerben lehet többféle stílusban játszani.
- Ugyanabban a játékrendszerben más-más lehet egy pozíciót betöltő játékos funkciója, játékfeladata, szerepe.
- Ugyanabban a játékrendszerben lehet különböző felfogásban játszani.
- Ugyanabban a játékrendszerben lehet teljesen más az edzői KONCEPCIÓ.
Önmagában a játékrendszer még nem taktika csak az egyik eleme, mint ahogy azt sokan tévesen gondolják. Arra a kérdésre, hogy:”Milyen taktikával játszik a csapat?”- nem az a válasz, hogy, 4-4-2-ben.
- - Mit üzen a játékrendszer az edzőnek?
- - Mit tud kiolvasni a különböző játékrendszerekből?
A játékosok elhelyezése a pályán a csapatrészeket alkotó játékosok száma, a támadó és védő szekció aránya a játékfelfogásról szolgálhat értékes információval.
4-2-3-1:
- öt középpályás,
- védekező felállás,
- kontrajáték,
- középpályás letámadás.
4-4-2:
- négyes láncok,
- területvédekezés,
- letámadás,
- támadás, védekezés egyensúlyban,
- nyomásos védekezés
- elmozgó ékjáték.
4-3-3:
- támadó felállás,
- területek és az erők egyenlő felosztása,
- pozíciós játék,
- széljáték-centerjáték.
4-1-4-1:
- öt középpályás,
- védekező alapfelállás,
- középpályás letámadás,
- zárt védekezés,
- kontrajáték.
CSAPATJÁTÉK– alapjáték
A csapatjáték elemei
- támadójáték,
- védekezés,
- labdaszerzés,
Átmenetek
Nem taktikai elem, hanem a csatjáték elemeinek gyors átrendeződését segítő szándék, ami irányulhat terület elfoglalására vagy a labda megszerzésére. Lerövidíti, felgyorsítja az egyik játékelemről a másik játékelemre történő átrendeződést. Legfontosabb jellemzői a gyorsaság és a váratlanság.
- támadásból védekezésbe, (területvédekezés, nyomásos védekezés, tömörülő védekezés)
- védekezésből támadásba,
- labdaszerzésből támadásba,
- támadásból labdaszerzésbe, (letámadás, visszatámadás)
TERVKÉSZÍTÉS
Az edzői gondolkodás, a szemlélet, a játékelképzelés az alapja a tervkészítésnek.
A tervkészítést meg kell, hogy előzze az ellenfél játékának alapos feltérképezése, elemzése.
Mit kell figyelembe venni a mérkőzéstaktika tervezésekor?
- a mérkőzésstratégiai célt (erős, egyenlő játékerőt képviselő, gyengébb játékerőt képviselő csapat az ellenfél),
- milyen az ellenfél tudásszintje,
- a saját csapat tudása,
- a mérkőzés helyszíne,
- stratégiai célkitűzés megvalósítható - e?
Az előzetes elemzés alapján tudni kell azt, hogy mire számíthat az edző:
- milyen az ellenfél játékereje,
- legtöbbször, milyen rendszerben játszik,
- milyen labdaszerzést alkalmaz, és hol,
- milyen stílusban játszik (agresszív, játszó, stb.),
- hol vannak a gyenge pontjai,
- milyen erősségei vannak,
- milyen magasan kezdi a védekezést,
- hogy szervezi a támadó játékot (pozíciótartással, pozícióváltással),
- pontrúgások milyen veszélyeket rejtenek magukban.
Ha nincsenek tudatos, begyakorolt csapatjátékelemek, értelmét veszti a taktikázás!
Csapatjátékra vonatkozó elképzelések:
- csapatvédekezésre,
- csapat támadó játékára,
- labdaszerzés típusára,
MÉRKŐZÉSTAKTIKA (alkalmazott taktika)
Fontos a mérkőzés indítása.
Hogy akarjuk kezdeni a mérkőzést?
- azonnal nyomás alá helyezzük az ellenfelet,
- azonnal átvesszük a kezdeményezést,
- átadjuk a kezdeményezést az ellenfélnek,
- tapogató, visszafogott kezdés után mutatjuk meg igazi szándékunkat,
- szándékosan mást játszunk, mint amit játszani fogunk a mérkőzés hátralévő részében,
Részekre bontjuk (megkoreografáljuk) a mérkőzést:
Például:
- első szakasz: a csapat nyomás alá helyezi az ellenfelet,
- második szakasz: visszaáll, mélyen védekezik, kontrázik,
- harmadik szakasz: újra nyomás alá helyezi az ellenfelet.
Ez éppen olyan, mint amikor a hosszútávfutó játszik az irammal, azért hogy leszakítsa az ellenfeleket.
A taktikázás tehát nem más, mint a csapat, begyakorolt csapatjátékelemeinek tudatos alkalmazása, variálása annak érdekében, hogy előnyt szerezzen az ellenféllel szemben, vagy leplezze igazi szándékát.
Az eredmény alakulása befolyásolhatja az elképzelést, a mérkőzés további menetét.
Hogyan?
- jó az eredmény- alapjátékot játszik,
- hátrányba került a csapat - változtatásra van szükség (játékrendszer, játékfelfogás, stílus),
- az eredmény tartására törekszik a csapat,
- tud-e változtatni akkor, amikor szükséges, stb.
A taktikázás szempontjából a következő edzőtípusok vannak.
Hazardírozó:
- aki nem tervez, hanem rögtönöz, ösztönből cselekszik, bízik meglátásaiban,
Magabiztos:
- aki előre tervez, minden eshetőségre számít,
Tanácstalan:
- aki nem tudja elemezni a mérkőzést, így nem is látja, és még a megérzéseiben sem bízhat, akkor, amikor változtatnia kellene,
Közömbös:
- aki hagyja saját medrében folyni az eseményeket,
Túlbuzgó:
- aki túltaktikázza a mérkőzést,
Edzői koncepció, tudatos csapatjáték és tervezés nélkül mit sem ér a taktika.
A mérkőzéstaktika felügyelete, annak megváltoztatása, az ellenfél taktikai húzásaira való válaszlépések meghozatala a díszpáholyból nehezen kivitelezhető. A mérkőzés szellemi vezére az edző, akinek a pálya szélén a helye. Emberi tartása, viselkedése példa a játékosok számára, amiből erőt meríthetnek a kritikus pillanatokban
Mit is mondott a pro-licences edző?
„… meggyőződésem szerint az edző a meccsen már olyan nagyon sokat nem tud hozzátenni a csapat játékához…”
Ezek után is így gondoljuk?