Kanada ugye a sportág tanítómestere, Oroszország pedig a szovjet hagyományokat és eredményeket megörökölve már régesrégen a leglelkesebb nebulónak számít. Amely azért a saját stílusát megteremtve már igencsak ránőtt a mesterek fejére. Az összesített éremtáblázat élén jelenleg az oroszokat találjuk 25 aranyérmükkel, amelyből 22-t hagyott rájuk a Szovjetunió, míg a fennmaradó három kapcsolódik már az orosz érához. Viszont az utóbbi két évben ők diadalmaskodtak. A szovjet-orosz együttesek jó hajrások, de egyéb színű medáliákból is gyűjtöttek: nyolc ezüstjük (7, 1) mellett van hét (5, 2) bronzérmük is.

Kanada vb-győzelmek számában eggyel elmarad ugyan a listavezetőtől, de érmük a „juharleveleseknek" van több, szám szerint negyvenhat, egészen pontosan 24, 13, 9 leosztásban. Ráadásul megkerülhetetlen tényezőnek számítanak a közvetlen éremcsatákban: 2003 óta csupán egyszer nem jutottak be a nagydöntőbe (2006-ban a negyedik helyen végeztek), háromszor pedig győztek. A csehek egyszer, míg az oroszok a két legutóbbi alkalommal kapták el őket, 2008-ban – milyen fájdalom... – a tengerentúlon. Így álltak nemes bosszút a 2007-es moszkvai vb-n elvesztett aranyért, amikor a végül bronzzal vigasztalódó oroszokat a finnek verték 2–1-re az elődöntőben.

Az orosz csapatban azonban végképp beérett egy igazi klasszis generáció, amely Alekszandr Ovecskinnel az élen a világ bármelyik válogatottja ellen valós győzelmi esélyekkel lép pályára. Mint a régi, sportági szempontból dicsőséges „szovjet" időkben... Nem lesz ez másként a németországi tornán sem, bár a vancouveri olimpia kudarcot jelentő negyeddöntős betlijének emlékét nehéz lesz nem kivinni magukkal a jégre, ha szembetalálkoznak a nagy rivális Kanadával.

Utóbbiak rendezőként 5–3-ra kikaptak a csoportkörben az amerikaiaktól, az oroszok pedig büntetőkkel a szlovákoktól, így történhetett meg, hogy már a negyeddöntőben összejött az „álomdöntőnek" tartott leosztás. A négy közé jutásért azonban Kanada 4–1-es első harmad után leiskolázta az oroszokat (7–3), így lendületbe jőve meg sem állt az ötkarikás győzelemig. A fináléban éppen az amerikaiaknak vágtak vissza egy túlórás meccsen (3–2).

A szlovákok régen megélt magasságokban jártak Vancouverben, a svédek búcsúztatását (4–3) követően a későbbi győztes kanadaiak is megkínlódtak ellenük (2–3), a finnek elleni bronzmeccsre pedig már elfogyott az erő (3–5).

A vb-elődöntőbe a két favoriton kívül a cseheknek, a svédeknek, a finneknek és az amerikaiaknak van esélyük bekerülni. Tegyük hozzá: ezúttal is. Bármilyen más leosztás meglepetésszámba menne. Még a szlovákok sikere is, tekintve, hogy keretükben tíz vb-újoncot találunk, két tinédzserrel megspékelve. Az olimpiai döntős amerikaiak esélyeit csökkenti, hogy most közel sem olyan erős kerettel vágnak neki a tornának, mint tették azt Vancouverben.

A lebonyolítás a szokásos: a csoportkör után az első három helyen végzők a középdöntőben, a negyedikek az alsóházban folytatják majd a küzdelmeket. Utóbbi azért érdekes számunkra, mert a jobbik kiesővel (a 15. helyen végzővel) találkozunk majd a 2011-es divízió 1-es vb-n, és vélhetően komoly ellenfelünk lesz nemcsak a feljutásért folytatott csatában, hanem már a torna megrendezésének elnyerésében is. A papírforma alapján ez az együttes a francia, olasz, kazah, német kvartettből kerülhet ki. Apropó, németek. Az idei vb házigazdáinak nem sikerült túl jól a tavalyi, svájci vb, sőt mondhatjuk úgy, kifejezetten pocsékul teljesítettek. A csoportkörben egy pontot szereztek – hosszabbításos vereség a franciáktól –, az alsóházban pedig csak minket tudtak legyőzni (2–1). Viszont vb-rendezőként garantálva volt a bentmaradásuk, amelynek így a dánok elleni ki-ki mérkőzést 5–2-re elbukó osztrákok látták a kárát.

A németek rendezőként próbálnak egy feledhetetlen és sokáig minden bizonnyal megdönthetetlen Guinness-rekorddal hozzájárulni ahhoz, hogy jóvátegyék a tavalyi „szívességet", amely bizony sokaknak csípte a szemét, különösen az alsóházban. A vb nyitó meccset elvitték Gelsenkirchenbe, ahol a Schalke stadionjában 76 152 néző láthatja a helyszínen a találkozót. Hogy a kakasülőről mennyire lesz élvezetes a játék, abba most ne menjünk bele, az mindenesetre tény: mindenkinek, a helyszínen lévőknek pedig különösen felejthetetlen élményt jelent már a puszta ottlét is, amelyhez az összecsapás csupán körítés lesz. A sportágban az eddigi nézőszámrekordot egy amerikai főiskolás mérkőzés erőpróba, amelyet 2001 októberében 74 554-en láttak a michigani amerikaifutball-arénában. A vb-csúcs picit régebbi, azért 1957-ig kell visszalapozni, amikor a szovjet együttes hazai pályán, a Luzsnyiki-stadionban ötvenezer néző előtt fogadta a Svédországot.