A MÉRKŐZÉS ONLINE TUDÓSÍTÁSÁT ITT OLVASHATJA EL!

Ted Sator a délelőtti edzést követően elárulta, hogy kapunkban ezúttal Szuper Levente kap lehetőséget a bizonyításra, aki a pihent dél-koreaiaktól amolyan tipikus ázsiai stílusra, pörgős tempóra és sok korcsolyázásra számított elsősorban.

A nap első mérkőzésén az az olasz válogatott annyit adott ki magából, amennyi a biztos győzelemhez feltétlenül szükséges volt, így verte meg 3–2-re Hollandiát egy közepes színvonalú összecsapáson. Az olaszok két győzelemmel, a hollandok két vereséggel állnak. Legnagyobb ellenlábasunk továbbra sem meggyőző, de a 4. percben már két góllal vezetett. Onnan még volt visszaút a hollandok számára, akik egyenlítettek, de egy emberelőnyös gól megpecsételte a sorsukat.

Egy sor erejéig emlékezzünk meg U18-as válogatottunkról, amely ugyan csak a negyedik helyen végzett Rigában a divízió 1-es vb-n – a feljutó lettek, valamint az olasz és a kazah gárda mögött, de a brit előtt –, viszont a torna legjobb támadójának Nemes Benjamint választották meg. Az immár második esztendeje Svédországban légióskodó fiatal támadó két gólja mellett három gólpasszt adott, így csapatunk tíz góljának a feléből érdemben kivette a részét. És akkor a hétfő este magyar főszereplői következtek!

1. HARMAD

Elkezdődött a találkozó, a dél-koreaiak vitték el a korongot, és rögtön támadást is vezettek, de akciójuk elhalt a palánknál. Eltelt négy perc a találkozóból, nem nagyon találtuk meg a ritmust és a koronggal sem egymást, ellenfelünk visszatámadott, nem engedte meg, hogy közel kerüljünk kapujához. Még Szupernek is akadt védeni valója, mielőtt az első érdemi akciónkat rögtön góllal zártuk. A 6. perc elején Horváth András a saját kapunk mellől indította lőtt passzal Vas Mártont, aki a félpályánál üresben vette át a korongot, majd a ziccert hatról szépen betette a jobb alsóba. (1–0)

Vezetésünk után fórban játszhattunk, de nem igazán tudtunk erőt kifejteni támadásainkban, sőt majdnem a dél-koreai kontra végződhetett volna ziccerrel, ha sikerül a korong lekezelése. Ami nem sikerült emberelőnyben, összejött szimpla akcióban. A 10. percben Magosi Bálint a kapu mögül csúsztatta vissza a korongot, amelyet Holéczy Roger fifikásan pöccintett be a kapuvasnál. (2–0) Újabb emberelőnyt hagytunk kihasználatlanul, de ezúttal legalább odaszögeztük a riválist a kapuja elé. Különösen a Vas János, Galanisz Nikandrosz, Kóger Dániel támadótrió vállalkozott dicséretesen sokat. Nem így indult az akció, mégis szépítés lett belőle: a 15. percben a kapunk előtt többen nem tudtak tisztázni, Li Don Ku pedig közelről, takarásból bevágta a korongot a kapunkba. (2–1)

Nem sok kellett, hogy első sorunk visszaadja a kölcsönt, tudniillik a kapott gólunknál ők voltak jégen… Vas Márton passza abszolút ziccerben találta Ladányit, aki lövés helyett passzolt – volt szíve, esze és keze –, Sofron Istvánnak már a kapussal sem kellett szembenéznie, innen nem lehetett rontani, nem is tette meg. Pazar akció, parádés befejezés! (3–1) A harmadot emberhátrányban fejeztük be – ami áthúzódott a következőre –, az eredmény nem változott.

Támadásban picit óvatos, de mezőnymunkában magabiztos kezdés után egyre inkább a mérkőzésben találta magát válogatottunk – 16–6 volt a kapura lövési mutató ide –, amely szép gólokkal szerzett kétgólos előnyt az első harmad végére. Az összképet a kapott gól előtti védelmi határozatlanság, valamint a két kimaradt emberelőny – az elsőben dominálni sem tudtunk – árnyékolja be valamelyest. Ennél nagyobb bajunk sohase legyen!

2. HARMAD

Elkezdődött a második felvonás, sajnos a korong a dél-koreaiaké lett, akik rögtön fel is álltak a harmadunkban. Sokkal többre viszont nem futotta – Szupernek egyszer kellett védeni –, így kiegészültünk. Öt perc telt el a játékrészből, egyértelműen mi vettük át az irányítást. Kovács Csaba többször veszélyes területen kevert, de lövésig nem jutott. Galanisz viszont igen, aki Vas János szélről középre tett korongját szúrta rá, de Eum Hjun Szeung bravúrosan védett.

Mutatott valamit Szuper is a repertoárból, majd a 28. percben kollégája, Eum kapta fel a korcsolyáját jó magasra, nehogy Palkovics kapu mögül, erőből visszalőtt korongja róla pattanjon be a saját kapujába. A 31. percben Sofron jó ütemű passzát követően Ladányi döngette meg a plexit, majd a fordulás után Szuperhez ragadt a korong. Jó ritmusban játszott csapatunk, amely rendre oda is került a dél-koreai kapu elé. A lövések is megvoltak, tényleg csak a gól hiányzott.

A 33. percben túlcifráztunk egy támadást – ziccerben lövés helyett a passzt kerestük –, a kontrából aztán majdnem megbűnhődtünk: a korong a magyar kapuvas mellett centikkel pattogott el. Picit eltompultunk, ellenfelünk pedig felpörgött, majd túlpörgött, Li Don Ku a mi kapunk előtt állíttatta ki magát gáncsolásért. Jól behúzta ezzel a kéziféket lendületbe jött övéinél.

A kihagyott emberelőny után Kóger, Kovács, majd Palkovics tíz másodpercen belül próbálkozott egy-egy alkalommal közelről, de mindhárman kapu mellé durrantottak. Nem hozott gólt a harmad, így megőriztük az első húsz percben szerzett kétgólos előnyünket.

Annyi párhuzamot vonhattunk a Hollandia elleni vasárnapi, illetve a mai mérkőzés között, hogy gólerős nyitányunkat az első meccsen is visszafogott folytatás követte a második harmadban. Speciel akkor 2–1-re elbuktuk azt a felvonást, most legalább hoztuk a döntetlent… Hogy legyen valami pozitívumunk is. A dél-koreaiak persze nem veszélytelenek, gyorsan felértek a kapunk elé, de mezőnyben továbbra is a mi akaratunk érvényesült.

3. HARMAD

A harmadik játékrész kiegyenlített mezőnymunkával indult, de azért mi jártunk többször az ellen térfelén, mint ők a miénken, ám öt perc alatt nem jutottunk lövésig. Speciel az idő velünk volt. A lelátó hullámzásba kezdett, így nem vett tudomást arról, hogy egy percig kapunk elénk szorultunk, Szuper kétszer védett mamuttal. A 46. percben aztán addig forgolódtak a kapunk előtt a dél-koreaiak, míg Kim Szang Vu révén gólt gyötörtek be – igaz, ehhez kellett a videobíró háttérmunkája is –, így felzárkóztak egygólos hátrányra. (3–2)

Próbáltunk gyorsítani a tempón, erre az 50. percben kontrából kaptunk egy újabb gólt, és kiegyenlített az ellenfél. Szuper elsőre még hárított, de a korong kijött róla, másodjára pedig tehetetlen volt, Szang Vu Szin betalált. (3–3) Hátrányunkat legalább kivédekeztük, és nagy hajrára készülhettünk.

Az 56. percben a dél-koreai kapuba került a korong, de a bíró ismét videós segítséget kért. Azt vizsgálták, hogy az akció során – amelynek végén Kóger húzta be a háló felső részéről a ketrec elé pörgő korongot – , volt-e magas bot a mieinknél vagy sem. Megadták! Az aréna szinte felrobbant. (4–3)

Rögtön a bedobás után a dél-koreaiak valószínű még a nyűgjükkel voltak elfoglalva, mi viszont a támadással. Vas Márton középre tett passzát Sofron váltotta gólra. Hét másodperc kellett az újabb magyar gólhoz. (5–3)

Aztán végleg eldőlt: ezúttal Ladányi adott keresztbe balról, a befejezés ezúttal is Sofroné volt. (6–3)

Több nem fért bele – bár a dél-koreaiak egy percre még a kapusukat is levitték, mínusz háromnál, ők tudták… –, megszületett a torna a második magyar győzelme!

Megérdemelten nyert a magyar válogatott, mert volt tartása, és amikor égett a ház, gyorsan és szakszerűen el tudta oltani a tüzet.