Jégkorong: egygólos vereség az elit-vb-szereplő norvégoktól

Mindenhol kivívjuk a tiszteletet: Lörenskogban a házigazda Norvégia a Magyarország elleni meccset tette meg a hivatalosan MECA Hockey Gamesre keresztelt négynemzetes torna főmérkőzésének, hiába érkeztünk a világranglista két „végéről”, hiszen a skandinávok a 9., a mieink a 20. helyen állnak jelenleg.

Közös történelmi emlékünk a 2005-ös divízió 1-es világbajnokság, amelyet Debrecenben rendeztek, viszont a „vikingek” jutottak fel az elitbe, ahonnan azóta sem estek ki! Ráadásul a Euro Ice Hockey Challenge-, rövidebben EIHC-sorozatba tartozó mostani rendezvény első napján mi 3–0-ra kikaptunk Franciaországtól, ők viszont 6–1-gyel melegítettek Fehéroroszország ellen, úgyhogy különbözőbbek nem is lehettek volna az előjelek.

Na de ettől még ez volt a főmeccs, amely elé a helyiek betétprogramokkal színesített gyereknapot szerveztek, de a mi küldöttségünknek is volt minek örülnie, hiszen a csütörtökön az NSO Tv-nek is nyilatkozó maroknyi szurkolótáborunk megnövekedett péntekre, és a tagjai nemcsak kizarándokoltak a főváros külvárosába, hanem még süteményeket is hoztak.

Mindettől függetlenül változott a keretünk a második napra, hiszen ezúttal nem Hetényi Zoltán, hanem Vay Ádám állt a gólvonalra; a védelemből Gőz Balázs pihenhetett; a csatároktól Vas János, Somogyi Balázs és Erdély Csanád, akik helyére Andrew Sarauer, Sárpátki Tamás és a magyar válogatottban az első mérkőzését játszó Becze Tihamér került.

Na de az nem változott, hogy miként Franciaország, úgy Norvégia ellen is elkezdtük gyűjtögetni a kiállításokat: már a 12. másodpercben megkaptuk az elsőt, aztán az első szünetig még kettőt – a jobb hír, hogy ki is védekeztük az összes hátrányt. És a még jobb hír, hogy mindezek tetejébe 1–0-s előnnyel fordulhattunk, mert valószínűtlen közreműködők, Pozsgai Tamás és Németh Attila révén 8:47-nél a második kapura lövésünkből megszereztük a vezetést (0–1), noha az első harmad összesített lövésmutatója 10–6 volt, oda.

De ebbe részünkről belefért még egy Hári János-betörés, hogy a Jesse Dudás betegsége miatt utazó Láday Tamás felmatricázta a palánkra az egyik riválisát, és hogy egy másiknál meg Becze húzta ki a gyufát, majdnem bunyóval ünnepelve a bemutatkozását.

A második harmad nem alakult ilyen vidáman, ugyanis Norvégia fordított. Előbb a hazai küldöttség három Thoresenjének egyike, a jobbszélső Patrick egyenlített (1–1), majd kihagytuk az első fórunkat, mire Stefan Zakariassen Espeland betalált (2–1), igazítva az eredményt a 26–14-esre módosuló kapura lövési mutatóhoz.

És hát nem folytatódott valami jó, hiszen a záró harmad elején már fórból is betaláltak a hazaiak, név szerint az erőszakos Thomas Valkvæ Hollevik Olsen (3–1), úgyhogy kezdett elmenni a hajó, kivált, mert a kiállításokat gyűjtögettük tovább…

Csakhogy aztán Beczének volt helyzete, majd az egyedül is hatékony Galló Vilmos már vissza is hozott egyet (3–2), amitől olyannyira megrezzent a rivális, hogy 47:39-nél időt kért! Egészen jól hokiztunk, simán benne volt az egyenlítés, főleg, mert ekkora már nemcsak a mieinkre, hanem a hazaiakra is fújtak kiállítást, úgyhogy mozgalmasra sikeredett a vége.

Persze mivel nem tudtunk egyenlíteni, a végén mi is kértünk időt, levittük a kapusunkat, bevetettük az összes szokásos trükköt, ám az eredmény már nem változott, 3–2 lett a vége.

Mindezek után jön a túra utolsó előtti és az utolsó feladványa: a péntek esti 20 órai kezdés után szombaton déli 12-kor játszunk Lörenskogban, méghozzá az elitből idén kieső Fehéroroszországgal, amely tavasszal viszont ellenfelünk lesz a divízió 1/A-világbajnokságon…

JÉGKORONG
NÉGY NEMZET TORNA, LORENSKOG
NORVÉGIA–MAGYARORSZÁG 3–2 (0–1, 2–0, 1–1)
Lörenskog. V: Linde (svéd), Wannerstedt (norvég), G. Jonsson (svéd), Waldejer (norvég)
NORVÉGIA: Holm – HOLÖS, Lesund – ESPELAND 1, Bonsaksen – Johanssen, Nörstebö – Kristiansen (1), Danielsen – Reichenberg (1), LINDSTRÖM (1), PATRICK THORESEN 1 – T. V. H. OLSEN 1, Haga, M. R. Olsen (1) – Karterud, Roest, Röymark – Rönnild, K. Forsberg, S. Thoresen. Szövetségi kapitány: Petter Thoresen
MAGYARORSZÁG: VAY (HETÉNYI Z.) – Stipsicz, POZSGAI 1 – Szirányi B., Láday – Vokla, Szabó Dániel – Varga A., Kiss D. – GALLÓ V. 1, HÁRI J., Bodó – Becze T., Sarauer, Erdély Cs. – Szabó K., Benk, Németh A. (1) – Miskolczi, Reisz, Terbócs. Szövetségi kapitány: Jarmo Tolvanen
Kiállítások: 4, ill. 12 perc
Kapura lövések: 41–20
MESTERMÉRLEG
Petter Thoresen: – Nagyon szoros és magas színvonalú meccs volt, sokat kellett tennünk a győzelemért. A magyar válogatott kiválóan bekkelt, nagyszerűen védte a kapuja előtti területeket, általánosságban is okosan játszott, például élt az általunk felkínált lehetőségekkel. Emberelőnyben temérdek helyzetünk adódott, négy-öt találatot is szerezhettünk volna fórban, ám a magyarok mindkét kapusa remekelt. Örülök, hogy a végén eggyel azért nyerni tudtunk.
Jarmo Tolvanen: – Ez másfajta mérkőzés volt, mint a Franciaország elleni, más dolgok működtek, és mások nem, ráadásul a produkciónk mindig függ az ellenféltől is. Azt nyilván tudtuk, hogy ez kemény meccs lesz sok küzdelemmel a palánkok mentén, a kapu előtt, egy az egy ellen, mert Norvégia nagyon erős, főleg a saját pályáján. Mi viszont jól megvédtük magunkat, kivált az első harmadban, amikor még vezettünk is eggyel. Persze a norvégoknál volt többet a korong, nekik volt több helyzetük, mégis büszke lehetek a teljesítményünkre, hiszen a finisben nagyon jó lehetőségünk nyílt az egyenlítésre, nem is egy. Sokkal több a pozitívum, mint a negatívum.

A másik pénteki mérkőzésen
Franciaország–Fehéroroszország 1–0

A SZOMBATI PROGRAM
12.00: MAGYARORSZÁG–Fehéroroszország
16.00: Norvégia–Franciaország