Erste Liga: története során először bajnok a Gyergyó!

Fennállása legnagyobb sikere előtt állt péntek este a gyergyói jégkorongozás. A Gyergyói HK és az FTC-Telekom hat mérkőzés után kialakuló 3–3-as állásnál készült egymásnak feszülni az Erste Liga-döntő mindent eldöntő csatájában. Javítási lehetőség már nincs, a feszültség tovább már nem fokozható. Sajnos a székelyföldi jégcsarnok befogadóképessége sem, ellenkező esetben olyanok további százai is ott bámultak volna a lelátókon, akik korábban sohasem hallották közelről a palánkok döngését. Így is legalább 1300 néző zsúfolódott be az 1982 januárjában átadott létesítmény tribünjére.

A dokumentálhatóan 75 éves múltra visszatekintő gyergyói hokisport eddig többnyire a közeli nagy testvér, a Csíkszereda árnyékában éldegélt, annak minden frusztrációjával együtt. Az „ántevilágban” a játékosok diktatórikus elvezénylése táplálta ezt az érzést, a '89-es romániai változások után pedig egy nem egészen 20 ezres kisváros vékony gazdasági potenciálja által állított korlátok. A klub ennek megfelelően sokáig a vegetálás és a megszűnés határán billegett, eközben 2002-ben mégis román bajnoki döntőig jutott. Az elődöntőben a jóval esélyesebb Csíkszeredai Sportklub csapatát felülmúlva az akkor Progym-Apicom néven futó formáció a fináléban ugyan alulmaradt a bukaresti Steauával szemben, ez idáig azonban az az ezüstérem csillogott a legfényesebben. A lényegi változás 2018 tavaszán következett be, amikor a környék legpotensebb vállalkozója, a Bayer cégcsoport vezetője, Balázs Attila mellé felsorakozott egy székelyföldi gyökereket ápoló vállalkozói és baráti kör. Létrejött a Gyergyói Hoki Klub, amely 1–3-as összesített állásból, a legutóbbi meccsen pedig ugyancsak 1–3-as vesztes pozícióból felállva vívta ki a mindent eldöntő meccs lehetőségét.

A fáma arról szólt, hogy már a meccsnap reggelén valamennyi jegy elfogyott, ami viszont egészen biztos, hogy a bejáratoknál két órával a kezdés előtt óriási, de kedélyes tolongás közepette vártak bejutásra a szurkolók. Eleve jelentős sorok tartottak a csarnok mögötti labdarúgó-kispálya felé is, ahol amolyan szurkolói zónát rendeztek be óriáskivetítővel. Óriásinak minősíthető az a hiba is, hogy a helyszínen semmilyen alkoholos szurkolói „segédeszköz” árusítását nem engedélyezte a romániai jogszabály, de a helyiek kreativitása ezt a problémát is megoldotta.

Bereczky Szilárd, a hazaiak menedzsere a meccs előtt úgy tartotta, a hetedik meccsen már aligha tudja meglepni egymást a két csapat, minden azon múlik, ki képes inkább mozgósítani az elődöntőbeli hetes sorozat, illetve a finálé eddigi hat meccse után megmaradt energiáit. „Ebben a hihetetlenül kiegyensúlyozott mezőnyben bármi megtörténhet, mint ahogy az alapszakaszban ötödikként záró FTC is remek teljesítménnyel eljutott a mindent eldöntő meccsig. Mi viszont most már nem szeretnénk megállni az eredeti minimális célkitűzés, a döntőbe jutás teljesítésénél” – mondta Bereczky.

Fél órával a meccskezdés előtt mindenesetre piros-fehér-zöldbe öltözött lelátó várta egyre hangosabban a kezdést – bár a zöldből csak egy kis saroknyi hely jutott. A mérkőzés ide-oda hullámzó játékot hozott, a kapusoknak nyolc percen keresztül semmi dolguk sem volt. Azt követően is csak az ijedelem maradt, a ferencvárosi Sailio egy rossz passzt követően egyedül törhetett Rinne kapujára, de mielőtt lövésre lendíthetett volna, Imre hátulról egészen bravúros szereléssel ártalmatlanította a vendéghelyzetet. A folytatásban is a zöld-fehérek voltak veszélyesebbek, a hazaiakat egyelőre érezhetőn görcsben tartotta az esélyesség és a Gyergyói-medence népességének hatalmas elvárása. A közönség a 18. percben kapta meg türelméért a jutalmát, bár előzetesen különösebben semmi sem ígérte a hazaiak vezetését: emberelőnyös helyzetben (Mesikämmen töltötte „megérdemelt” pihenőjét) Vincze Péter találta magát egyedül Arany kapuja előtt, következhetett az első hangrobbanás (1–0). És egy szinte eseménytelen első harmad után a Gyergyói HK egy lépéssel még közelebb került a trófeához.

A hátunk mögött ülő szurkolók épp azt taglalták, hogy az egygólos előny roppant törékeny jószág, amikor Rinne is megmutathatta, miért is Gyergyószentmiklós kedvence: a 26. percben hatalmas védést mutatott be Seregély közelről, középről leadott lövésénél. Négy perccel később azonban már ő is tehetetlen volt, a zöld-fehérek gyorsabb, erőszakosabb játéka góllá érett, Ollie Betteridge volt eredményes. És kezdődhetett újra minden elölről.

A harmadik harmad elején aztán a második gyergyói emberelőny is másodperceken belül góllá érett. Alig huppant le a büntetőpadra a visszahúzásért kiállított fradista Nagy Gergő, Matias Haaranen – a szurkolói folklór számára csak Hárijános – máris értékesítette a lehetőséget. Hiába szórták ki hamarosan Trancát is, a budapesti együttes képtelen volt kihasználni az emberfölényt; a folytatásban egyre inkább kiütközött a vendégek fáradtsága, míg a hazaiak akkumulátorait folyamatosan töltötte a szünet nélkül „üzemelő” szurkolói biztatás.

Az utolsó percek már a hazaiak biztonsági játékával, az FTC egyre pontatlanabb próbálkozásaival, no meg Rinne védéseivel teltek, aztán „felrobbant” a csarnok. Gyergyószentmiklós sporttörténete eddigi csúcsára ért, a Fradi pedig idén kénytelen a 30. magyar bajnoki címével vigasztalódni. Ami önmagában ugyancsak történelmi tett. Az éjszaka természetesen már a jégcsarnokban elkezdődött, és lapzártáig biztosan nem érhet véget. Egy székelyföldi kisváros álma valóra vált, az Erste Liga trófeája pedig Csíkszereda után egy éven át Gyergyószentmiklóson pihen. Ha a helyieken múlik, akár tovább is. 2–1

JÉGKORONG
ERSTE LIGA
DÖNTŐ, 7. MÉRKŐZÉS
Gyergyói HK (romániai)–FTC-Telekom 2–1 (1–0, 0–1, 1–0)
Gyergyószentmiklós, 1270 néző. V: Rencz, Soós, Muzsik, Váczi
GYERGYÓ: RINNE – HAARANEN 1 (1), Marttinen / Fejes, Saari / Imre, Kozma Zs. – Bodó, B. Orbán, SYLVESTRE (1) / Sándor-Székely, Szigeti, Tranca / Császár, DiDiomete, Vincze P. 1 / Bíró G., Csiszer, Silló. Edző: Szilassy Zoltán
FTC: ARANY G. – Hrabal, Marva / Kärmeniemi, Seregély Máté / Boros, Mesikämmen / Kucsma – Bán, NAGY G., Turbucz / Betteridge 1, SAILIO, Sointu / Farkas Lőrinc, Tóth A., Tóth G. / Galántai, Kozma D., Kreisz B. Edző: Fodor Szabolcs
Kapura lövések: 32–34
Gól – emberelőnyből: 2/2, ill. 1/0
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc eredménye: 4–3 a Gyergyó javára
MESTERMÉRLEG
Szilassy Zoltán: – Bár a játékosaimnak a rájátszást megelőzően nem volt úgymond hetedik meccses tapasztalata, mégis nagyon összeálltak, fizikailag is keményen játszottak, és lelkileg is összhangban voltak, ebben bizonyultak jobbnak a Fradinál. A budapestiek nemes ellenfél szerepét játszották, az a véleményem, hogy a liga két legjobb csapata vívta a döntőt.
Fodor Szabolcs: – Büszke vagyok a saját együttesemre, mert nagyon mélyről kellett visszaküzdenünk magunkat, amit vérverejtékes munkával megtettünk, és végül egyetlen gólon múlt, hogy nem lettünk aranyérmesek. Pedig a rájátszásban az egyik legjobb centerünket, Aku Kestilät elvesztettük a negyeddöntőben, az utolsó meccsre pedig Rasmus Kulmala is megsérült. A harmincadik magyar bajnoki címnek így is örülhetünk.

AZ ERSTE LIGA VÉGEREDMÉNYE
Bajnok: Gyergyói HK (romániai, Bíró Gergő, Christopher Bodó, Császár Hunor, Csiszer Ádám, Demeter Arnold, Devin DiDiomete, Fejes Nándor, Györfy Tihamér, Matias Haaranen, Imre Patrik, Jimi Jalonen, Kozma Zsolt, Jyri Pekka Marttinen, Alex Olaru, Brance Orbán, Rasmus Rinne, Santeri Saari, Sándor-Székely Ottó, Sárpátki Tamás, Silló Arnold, Sébastien Sylvestre, Szakács Szabolcs, Szigeti Ákos, Tódor Csaba, Daniel Tranca, Vincze Gergő, Vincze Péter. Edző: Szilassy Zoltán), 2. FTC-Telekom, 3. Budapest Jégkorong Akadémia HC, 4. Corona Brasov (romániai), 5. DVTK Jegesmedvék, 6. SC Csíkszereda (romániai), 7. Dunaújvárosi Acélbikák, 8. FEHA19, 9. DEAC, 10. UTE