Drámai végkifejlet az osztrák hokiliga magyar rangadóján – a Fehérvár maradt versenyben

KINEK MARAD ESÉLYE a rájátszásra? Ez volt a vasárnap délután nagy kérdése a Fehérvár és a Ferencváros összecsapása előtt. Az ICEHL-ben az alapszakasz végén az első hat automatikusan bejut a playoffba, a hetedik és a tizedik hely között záró csapatok pedig kvalifikációs párharcot vívnak a rájátszásért. A vasárnapi, utolsó forduló előtt a Fehérvár állt a tizedik helyen, két ponttal megelőzve a Ferencvárost. Mivel a két együttes egymás elleni – pontazonosság esetén rangsoroló – mérlege a Volánnak kedvezett, így a találkozó előtt a lehetséges forgatókönyvek egyszerű matematikát mutattak: ha rendes játékidőben nyer az FTC, akkor részt vehet a rájátszáskvalifikációban, minden más esetben a fővárosi gárdának véget ér az idénye, és a fehérváriak küzdhetnek tovább.

Előzetesen nehéz volt megjósolni az esélyeket, hiszen bár a ligában lejátszott egymás elleni mérkőzéseket a kék-fehérek magabiztosan megnyerték, amikor igazán nagy tét volt, a Magyar Kupa döntőjében a Ferencváros örülhetett. Egyik csapat sem várta csúcsformában az összecsapást, a hazaiak oldalán 12/1, míg a vendégeknél 12/4 volt az elmúlt 12 forduló győzelmi mutatója, a ferencvárosiak három sikert is a két sereghajtó ellen gyűjtöttek be.

A vasárnapi bajnoki az idényben „megszokott” forgatókönyv szerint kezdődött, már ami a ligában lejátszott összecsapásokat illeti. Remek hangulat mellett az első húsz percben többnyire a Fehérvár akarata érvényesült, elsősorban Max Gerlach volt elemében, többször is megkínálta lövéssel Bálizs Bencét, de a fővárosiak kapusa jól állta a sarat. Bár a Ferencváros harmadában zajlott inkább a játék, gyors ellentámadásokból azért veszélyeztetett az FTC is, Brady Shaw és Tyler Coulter volt a vendégek támadásainak főszereplői. Nyolc perccel a szünet előtt emberelőnybe került a Volán, de nem sikerült élni a lehetőséggel, a gólhoz Trevor Cheek állt a legközelebb, de szemből leadott lövését védte Bálizs.

A második harmad teljesen más mederben kezdődött, mintha szerepet cseréltek volna a felek, a Ferencváros akarta érvényesült jobban. Joose Antonen nyitotta meg a helyzetek sorát, de Rasmus Reijola védeni tudott. Jóval bátrabban és gyorsabban játszott az FTC ezekben a percekben, míg a Volán inkább a gyors ellentámadásokra építkezett, egy ilyen szituációban Erdély Csanád és Justin Richards lódult meg, de nem tudtak kifogni Bálizson. A túloldalon Tyley Coulter próbálta éles szögből meglepni Reijolát, nem járt sikerrel, de néhány perccel később már igen. Gordon Green tört kapura, az ő lövését még védte a hazaiak kapusa, ám az ismétlést Tyler Coulter már bevágta (0–1). Nem sokáig örülhettek a ferencvárosi szurkolók, szinte azonnal jött a válasz. Trevor Cheek kissé váratlanul, a kék vonal közeléből laposan kapura lőtt, ez a mozdulatsor meglepte Bálizst is, a pakk a mamut alatt csúszott be (1–1). A gyors gólváltás mintha kicsit megzavarta volna a vendégeket, egy eladott korongra Anze Kuralt csapott le, de nem tudta áttuszkolni a játékszert a kapuson.

Óvatosabban vágtak neki a csapatok a harmadik harmadnak, kényelmesebb helyzetben játszhatott a Fehérvár, próbáltak is a hazaiak jobban vigyázni a korongra, hol több, hol kevesebb sikerrel. Sokáig csak Joel Messner távoli lövését írhattuk fel a veszélyes próbálkozások listájára. Néhány perc elteltével aztán először Gerlach tört kapura, majd az ellentámadásból Shaw lehetőségében volt benne a gól, de mindegyik helyzet kimaradt. A játékrész első tíz percében a Volán lépett fel támadószellemben, Rasmus Kulmala került szembe Bálizzsal, de a támadó kicsit túlgondolta a szituációt, és kicselezte magát a ziccerből. Az utolsó tíz percre fordulva a ferencvárosi tábor, valamint a játékosok is próbáltak egy fokozattal feljebb kapcsolni. Tammela több ízben is feladta a leckét Reijolának, a finn kapus kiállta a próbákat.

A hajrá forgatókönyvét nehezen lehetett volna előre megírni. Bő két perccel a vége előtt Aku Kestilä lőtt nagy gólt a fehérváriak kapujába, így ebben a pillanatban a ferencvárosiak álltak jobban (1–2). Ám a sors tartogatott még egy csavart erre napra, az utolsó percre emberelőnybe került a Fehérvár, Ted Dent a kapusát is levitte, így a hat a négy ellen támadtak a hazaiak. 34 másodperccel a dudaszó előtt Anze Kuralt közelről bekotort egy lecsorgó korongot, egyenlített a Volán (2–2), ezzel pedig ismét a kék-fehéreké volt a tizedik hely. Ezt a szituációt nehezen viselték a vendégek, reklamálás miatt Timo Saarikoski vezetőedzőt elküldték a kispadról, a kétperces kiállítást Gordon Green töltötte le a ráadásban.

A hosszabbításban Kuralt ismét villant, így a rájátszáskvalifikáció mellett a győzelem is a Voláné lett (3–2).

A találkozót követően a 7. helyen végző Vienna Capitals kiválasztotta a Fehérvárt, így a rájátszásba a bécsieken át vezethet a kék-fehérek útja. 

OSZTRÁK JÉGKORONGLIGA (ICEHL), ALAPSZAKASZ
HYDRO FEHÉRVÁR AV19–FTC-TELEKOM 3–2 (0–0, 1–1, 1–1, 1–0) – hosszabbításban
MET Aréna, 5115 néző. Vezette: Nagy A., Soós, Muzsik, Váczi D.
FEHÉRVÁR: Reijola – Andersen, MESSNER (2) / Stipsicz, Campbell / Kiss R., Horváth Donát (1) / Falus – ERDÉLY CS., Richards, GERLACH (2) / Archibald, Kulmala, KURALT 2 / Cheek 1, Hári J. (1), Terbócs / Mihály Á., Németh K., Ambrus Cs. Edző: Ted Dent
FTC: BÁLIZS – BENGTSSON (1), Hadobás / Hudec, Lindgren (1) / Tyni, Horváth M. / Tóth Gergely, Laskawy – Shaw (1), KESTILÄ 1, G. Green (1) / Tammela, Coulter 1, Antonen / Molnár D., Mihalik A., Sofron / Galajda, Mattyasovszky, Nagy Krisztián. Edző: Timo Saarikoski
Kapura lövések: 42–21
Emberelőny-kihasználás: 4/1, ill. 5/0
MESTERMÉRLEG
Ted Dent: – Őrült meccs volt, nem tudom, volt-e már részem hasonlóban. A Ferencváros vezetett, de aztán kiegyenlítettünk, aztán megint gólt lőttek a vendégek, majd emberelőnyben sikerült egalizálni ismét. Mindkét kapus jó meccset zárt. Büszke vagyok a csapatra, jól küzdöttünk és végül elértük a célunkat.
Timo Saarikoski: – Először is elismerésem a Fehérvárnak. Nem tudom, mit mondhatnék, a srácok mindent beleadtak, közel voltunk a célunkhoz. A mérkőzés képe nem mindig nekünk kedvezett, de keményen védekeztünk, a végén mégis úgy érezhettük, a győzelem a miénk lehet, egy percig nem adtuk fel. Ez a találkozó kicsit olyan volt, mint az egész idényünk, közel voltunk, de nem eléggé.

További eredmények
Black Wings Linz (osztrák)–Graz 99ers (osztrák) 1–3
Klagenfurt (osztrák)–Vienna Capitals (osztrák) 2–3 – h. u.
Red Bull Salzburg (osztrák)–Innsbruck (osztrák) 4–1
EC Villach (osztrák)–Pustertal Wölfe (olasz) 0–1
Pioneers Vorarlberg (osztrák)–HCB Südtirol Alperia (olasz) 1–4

Az ICEHL alapszakaszának első hat helyezettje automatikusan bejutott a rájátszásba. A hetediktől a tizedik helyezettig rájátszáskvalifikációt játszanak a csapatok, ebben a körben a párharcok az egyik fél második győzelméig tartanak. A 7. helyezett csapat választ, hogy a 9. vagy a 10. helyezettel mérkőzik-e meg a playoffért, és a magasabban rangsorolt együttes kezdi hazai pályán a rájátszáskvalifikációt (a játéknapok: március 4., szerda; március 6., péntek és ha szükséges, március 8., vasárnap). A két kvalifikációs párharc győztese csatlakozik a hat, már playoffba jutott csapathoz, így alakul ki a negyeddöntő mezőnye. A rájátszás március 10-én kezdődik, az alapszakasz-helyezések alapján a legmagasabban rangsorolt csapat kezdi az ellenfélválasztást, majd az eggyel hátrébb végző, és így tovább. A negyeddöntőtől kezdve a párharcok már az egyik fél negyedik győzelméig tartanak. A playoffban ha egy párharc rendes játékideje döntetlennel ér véget, és az adott mérkőzésen még nem dőlhet el a továbbjutás sorsa, akkor rendes, 15 perces szünet után öt az öt (mezőnyjátékosok száma) ellen játszanak tovább a csapatok, méghozzá húszperces harmadot, az első ráadásjátékrész után újabb 15 perc szünet következik, amit követően már három a három ellen folytatódik tovább a meccs, és az egyik csapat első góljáig tart. Azokon a mérkőzéseken, amelyeken már eldőlhet a továbbjutás sorsa, végig öt az öt ellen folyik az összecsapás.

NS-SZAKÉRTŐ: MAJOROSS GERGELY
a magyar férfi jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya

„NEM OLYAN RÉGEN még abban reménykedtem, hogy akár a rájátszáskvalifikációban találkozhat egymással a Fradi és a Volán, az talán még feszültebb találkozó lett volna. Az utolsó fordulós összecsapás is igazi ünnepe volt a sportágnak, nagyszerű színvonalú találkozó, öröm volt látni, hogy két magyar klubcsapat tud ilyet játszani egymással, a végén a gólváltás pedig különösen jót tett ennek a rangadónak. Kétoldalú, hogy így alakult az alapszakasz, mert csak az egyik magyar juthatott tovább, az egyik viszont így biztosan továbbjutott. A Volánnak nyilván csalódás ez az idény, nem a tizedik helyért akart harcolni, de most jön a rájátszáskvalifikáció, ha azon túljut a Fehérvár, akkor már minden forduló ajándék. A Ferencváros első idényében szerzett kellemes meglepetéseket, kis szerencsével és talán kicsit jobb összpontosítással a meccsek végén lehetett volna hat-nyolc ponttal többje. Kicsit szélsőséges volt az FTC, több mérkőzésen is a legvégén engedte ki a győzelmet a kezéből és veszített pontot, pontokat. A Volán ellen nem volt sikeres, de abban biztos vagyok, hogy az idényben szerzett tapasztalatok javítani fognak a csapat teljesítményén. Jól ismerem a játékosokat, az lett volna a meglepő, ha valamelyikük meglepetést okoz, de jó volt látni, hogy akik most debütáltak ilyen szinten, Horváth Donát, Mihalik András, Laskawy Ferenc, mind megállták a helyüket, hol jobban, hol kevésbé. Ami külön öröm, hogy Nagy Kristóf sok lehetőséget harcolt ki magának az FTC kapujában teljesítményével. Ezeknek a srácoknak a pályafutásához sokat hozzáadhat a mögöttük hagyott bajnoki évad.”