Jégkorong-vb: a német elnök fontolóra venné a rendezési jog visszaadását orosz részvétel esetén

„Nem akarok komor képet festeni, és nem akarom megkérdőjelezni a tornát, de természetesen nekünk meg kell fontolnunk a világbajnokság visszaadásának lehetőségét” – fogalmazott Lutz a német a MagentaTV-nek adott interjújában, elsősorban anyagi okokra hivatkozva.

„Nem vállalhatunk olyan gazdasági kockázatot, amit már nem tudunk kezelni. Hiszem, hogy találunk megoldást, nagyon optimista vagyok ezzel kapcsolatban” – mondta a német elnök. Hozzátette, ma még nem tudja biztosan megmondani, hogy a világbajnokságot Düsseldorfban, Mannheimben és Gelsenkirchenben rendezik-e meg május 14. és 30. között.

 Ezt mind a német politikusokkal, mind a nemzetközi szövetséggel meg kell vitatni, figyelembe véve az érintett felekre gyakorolt pénzügyi következményeket” – nyilatkozta Lutz.

Oroszország részvétele politikai kérdéssé is vált, például a december 26-án kezdődő férfi junior-vb kapcsán a kanadai kormány már jelezte: az oroszoknak – válogatott szinten, vb-szereplésre – nem adna beutazási vízumot.

Lutz a jövő héten éppen ezért Berlinbe utazik, hogy találkozzon az illetékes kormányzati vezetőkkel, míg Franz Reindl, a nemzetközi szövetség (IIHF) október 2-án megválasztott német elnöke hétfőre és keddre összehívta a döntéshozó tanács ülését.

„Mindannyiunknak őszintének kell lennünk, ez egyben politikai döntés is. Először azonban a nemzetközi szövetségnek el kell döntenie, hogyan tovább” – tette hozzá. Jelezte: egyelőre fogalma sincs arról, hogy a német illetékesek adnának-e vízumot az oroszoknak.

„Biztosan vita tárgya lesz, hogy meddig hajlandó elmenni a német kormány. Ez egy politikai döntés, amelyet mi, mint DEB, nyilvánvalóan nem igazán tudunk befolyásolni” – mondta.

Az elnök kifejtette: először is az IIHF-nek el kell döntenie, hogy kik alkotják a mezőnyt, és hogyan változik a menetrend, mert ezt még senki sem tudja.

„Szerepel-e Oroszország, és ha igen, kinek a helyén? Az egyik csapatot egyszerűen egy másik váltja fel? Mihamarabb tisztáznunk kell a részleteket, miként kell megrendezni a vb-t.”

A CAS pénteken arra kötelezte az IIHF-t, hogy azonnali hatállyal vegye vissza a világbajnoki mezőnybe az ukrajnai háború miatt kizárt orosz válogatottakat. A döntést az oroszok üdvözölték, azonban minden más érdekelt tiltakozott és megdöbbenésének adott hangot, ám bojkott még nem került szóba.

Az IIHF roppant nehéz helyzetbe került, hiszen elképzelhető, úgy kellene vb-t rendeznie egy adott ország szervezőivel közösen – hogy eleget tegyen a CAS-döntésnek, és a mezőnyben ott lehessenek az oroszok –, hogy közben államok, kormányzati szervek nem adnának vízumot nekik.

Az is óriási fejtörést okozhat az IIHF-nek, hogy ha ragaszkodna – például a szponzorok vagy közvetítőtársaságok miatt – a 16 csapatos felnőtt férfi vb mezőnyéhez, akkor az oroszok visszavétele egyben éppen Ukrajna (mint rosszabb feljutó) divízió 1/A-s visszaküldését jelentené, és ennek etikai következményei beláthatatlanok.

Az oroszok belépésével viszont az 55 nap múlva kezdődő férfi junior-vb 11, a januári női U18-as vb kilenc, a májusi, németországi férfi felnőtt-vb 17 csapatosra bővülne, azaz roppant nehézkes lenne a lebonyolítás. Az utóbbi két torna az, amelyen a magyarok is érdekeltek.

Több szövetség (például a svéd, a finn, a cseh, a német és az osztrák) is jelezte már, hogy abszolút nem ért egyet a CAS ítéletével, ugyanakkor bojkottot nem említett, ám szerintük előfordulhat, hogy lesznek játékosok, akik nem hajlandóak az oroszok ellen jégre lépni. Sőt, olyan is előfordulhat, hogy egy ország kormánya nem támogatja válogatottja részvételét orosz érdekeltségű tornán.

Az ukrán szövetség – túl azon, hogy ellenzi a Sportdöntőbíróság döntését – vizsgálja a frissen kialakult helyzetet és a lehetséges következményeket.

Az orosz bázisú profiliga, a KHL üdvözölte a pénteki döntést, egyben gratulált az orosz szövetségnek és sportminisztériumnak, hogy elérték a válogatott azonnali visszatérését, amely plusz motivációt ad a játékosoknak és az edzőknek.

A KHL jelezte: természetesen elengedi a junior vb-n számításba vehető játékosait Kanadába, az ő szereplésük „csodálatos ajándék lenne” a szurkolók számára is.

Szakértők szerint az orosz hokisok visszavételével lehetőség nyílhat, hogy az ország többi csapata – például a labdarúgó-válogatott is – ismét próbálkozhasson a CAS-nál a kedvező ítélet reményében.

A 2022-ben kizárt fehérorosz hokisok is bizakodhatnak, hiszen ha az oroszok most engedélyt kaptak, akkor erre nekik is minden esély adott a mostani helyzetben. Ők ugyan nem fordultak a CAS-hoz, ezért róluk most nem is született döntés, ám az őket eltiltó IIHF dönthet úgy is – elébe menvén a pereskedésnek –, hogy visszaveszi őket, és akkor legalább a páros számú részvétel és könnyebb lebonyolítás biztosított lehetne.

A sportban a rendes bírósági út legvégső szintjét jelentő CAS azért határozott pénteken az oroszok azonnali visszatéréséről, mert szerinte már nem állnak fenn azok a biztonsági aggályok, amelyre hivatkozva nem engedélyezte az IIHF a szereplésüket.

A CAS ítélete ellen kizárólag a Svájci Szövetségi Bírósághoz (SFT) lehet fordulni jogorvoslatért harminc napon belül. A statisztika szerint a CAS-döntések közel hat százalékát fellebbezik, és mivel a Svájci Legfelsőbb Bíróság rendkívül szigorúan védi a döntőbíráskodás autonómiáját, a fellebbezések túlnyomó többségét elutasítják.