A válogatott pont nélkül, utolsóként zárta a csíki tornát

Nem hiába, illetve hiába a kiemelt jegyár – a többi találkozóval ellentétben, amelyet 15 lejért (kb. 1100 forint) lehetett megtekinteni, ezúttal harmincszázalékos volt a többlet –, amint arra számítani lehetett, a péntek, illetve az egész torna fő meccsén azért nem maradtak ásítóan üresek a széksorok. Teltház ugyan ezúttal sem volt, de a szakértőkből álló erős félház azért így is jó hangulatot tudott teremteni.

A mérkőzést a torna hivatalos megnyitója előzte meg, amely azért hatott furcsának, mert speciel a mindhárom mérkőzésüket már letudó lengyelek a buszon ülve éppen hazafelé tartottak. Tánczos Barna, a Román Jégkorongszövetség elnöke két nyelven – előbb románul, majd magyarul – köszöntötte a jelenlévőket, hogy beszéde után felhangozzon három himnusz. A románt a magyar követte, a sort pedig a székely zárta. Előbbiekhez volt zenei kíséret – valószínű a sporttörténet egyetlen olyan magyar Himnuszának lehettünk fültanúi, amikor a zene megelőzte a lelátói hangalámondást, mert általában a szurkolók bizonyulnak kapkodósnak –, utóbbihoz viszont nem. A székely emberek éneke azonban csontig hatolt.

1. HARMAD

Mindkét együttes óvatosan vetette bele magát a küzdelembe, mígnem az 5. percben Vaszjunyin Artyom szabálytalankodott, így mentve meg kapunk ártatlanságát az ott kialakult zűrzavaros helyzetben. Mindössze másfél percet kellett azonban csak kibekkelnünk, mert a létszám kiegyenlítődött. Galanisz Nikandrosz már fórban vitt ziccert védők kíséretében, majd Orbán Attila mentett nagyot, amikor a jégre lefektetett botjában elakadt a passz, pedig ketten vitték rá a korongot.

Magyar mezőnyfölényt és helyzetek tömkelegét, viszont kevés lövést hoztak a következő percek – a korong párszor körbe csúszott a kapu mellett, illetve előtt –, de vezetéshez nem jutottunk. A 14. percben Kiss Dávid elé került a korong, akinek közeli lövését csak kapusbravúr árán hárította Adrian Catrinoi. A harmad hajrájában a házigazdák is jelezték kapunk előtt góllövési szándékaikat, de Bálizs Bence stabilan állt a lábán, előtte a védők pedig jól takarítottak (0–0).

2. HARMAD

A 24. percben Góga Attila végigvitte a pályán a korongot, és mivel senki sem zavarta érdemben, nagy löketet engedett el, amely a kapuvason csattant, hogy utána az ismétlést kevéssel kapu fölé vágja. Ami késett, sajnos nem múlt, a 25. percben vezetéshez jutottak a házigazdák. Egy olyan találattal, amelynek a szerzője Szirányi Bence, asszisztosa pedig Bálizs volt. Antal Zsombor balszélről középre lőtt korongja ugyanis kapusunkról pattant ki a mezőnybe, hogy a visszazáró védőnkről szó szerint a kapunkba szédüljön. A hátrányba került magyar csapat felpörgött, de hiába alakított ki helyzeteket, és jutott immár lövésekig, azok sorra kimaradtak.

A 27. percben Kiss Ákos húzta rá váratlanul a korongot éles szögből, de lövése a kapuvason végezte. Egy perccel később Magosi Bálint kapott ajándékba egy gólpasszt, amit ziccerben sem tudott gólra váltani, négy méterről, középről laposan a kapu mellé durrantott. A 29. percben aztán a kihagyott helyzetek megbosszulták magukat: Becze Tihamér került ziccerbe, védő nagyon nem jutott rá, így kötény góllal lepte meg Bálizst. A kétgólos hátrány után megzavarodtunk, nem tudtunk hatékonyan támadni, és védekezésünk sem volt igazán megbízható. A 40. percben két magyar léphetett ki ziccerben, de Nagy Gergő a kelleténél picit hosszabban szöktette magát, és odalett a lehetőség. Ez is. Ebben a játékrészben néhol már az indulataikon sem tudtak uralkodni a játékosok, de nem csapott át az amúgy sportszerű mérkőzés keménykedésbe (2–0).

3. HARMAD

A 45. percben elcseréltük magunkat, ami nem segítette felzárkózási törekvéseinket. Az viszont igen, hogy kettős emberhátrányt úsztunk meg, miután kisles miatt érvénytelenítették a házigazdák újabb találatát, pedig a csíki csukit szépen összehozták. A 48. percben a büntetőpadról visszatérő Gröschl Tamás szépített – a harmadvonalról emelt kapu elé, a kapus rosszul zárta a rövidet –, de mielőtt elhihettük volna, hogy van keresnivalónk, ismét kétgólos lett a különbség. Szőcs Szabolcsról maradt le Láda Balázs, a szélső pedig kilőtte a hosszú, bal sarkot távolról, ebben a gólban benne volt Bálizs is. Két perccel a vége előtt kapusunk átadta a helyét egy mezőnyjátékosnak, de a vendéglátók üres kapus góllal büntettek (4–1).

A dudaszó után megkaptuk a negyedik helyezettnek járó elismerést, a szurkolók pedig megtapsolták a mieinket, és zúgott a „Ria, Ria, Hungária!” is. A győztes tiszteletére lejátszott román himnuszt kevesen, a székelyt viszont utána annál többen énekelték, utóbbi keretbe is foglalta egyben a találkozót.

KRASZ EMIL (Csíkszereda)