1. harmad
Volt már jobb harmada a magyar jégkorong-válogatottnak, mint a bécsi első, és alighanem lesz is... A házigazda a játék minden elemében fölénk nőtt, az osztrák mezőnyfölényhez és gólveszélyesebb játékhoz – volt kapuvasuk is az elején – azonban mi nemcsak asszisztáltunk, de kellő segítséget is nyújtottunk. Arra számítottunk, hogy a felkészülésnek ebben a szakaszában nem lesznek elég frissek a lábak, továbbá a kapitány szeretne új összetételű sorokat kipróbálni, plusz azokat még forgatja is. Amire nem számíthattunk, hogy csatárból kinevezett honosított védőnk, amúgy rutinos Tyler Metcalfe a 13. percben eladja a korongot, amelyből Manuel Ganahl ziccert vihetett a több alkalommal kiszolgáltatott, jól megsorozott Rajna Miklósra. Be is vágta az osztrák, ahogy kell. Első harmadbéli vesszőfutásunk újabb kapott góllal zárult. Akkor is egy támadósorból hátravezényelt ember hibázott, nevezetesen Berta Ákos, aki Rajna kilátását takarta, nem a kapu rá eső részét. Raphael Herburger ezt látva úgy lőtt a kapunkba, hogy Berta koriján is megpattant a korong (2–0).
2. harmad
A találkozó első kiállítását is mi nyeltük be, amit kivédekeztünk ugyan, de percekkel később Rajnának már 13 védett lövést írtak be a statisztikába, miközben osztrák kollégájának, David Madlenernek nagyságrendileg harmadannyit kellett hárítania. A felvonás közepére azonban megváltozott a játék képe: kiegyenesedett a magyar együttes.A statisztika ugyan még mindig a házigazdák felé billent, a jégen azonban szinte közel azonos felek küzdöttek immár. Ezt bizonyítandó az újonc Banham Frank előtt adódott az első igazán gólszagú magyar helyzet. A lehetőség kimaradt ugyan, ám az osztrák kapu nem szabadult fel. Rutinos támadónk a palánknál megküzdött a korongért, amit középre játszott, az érkező Kóger Dániel pedig szépített. Gyorsan peregtek a percek a sportszerű összecsapáson, amelyen kevés volt a játékmegszakítás, válogatottunktól végre vállalható teljesítményt láthattunk (2–1).
3. harmad
A záró felvonásban az egyre jobban játékba lendülő magyar válogatott az 52. perc elején Metcalfe találatával előbb egyenlített, majd ugyanennek a percnek a végén Hári János góljával már a vezetést is átvette. Már mi irányítottunk, kézben volt a meccs. Játékunkat az sem zökkentette ki a ritmusból, hogy Magosi Bálint kiállítását ki kellett védekezzük. A hajrában az osztrákok levitték a kapust, az egyenlítés helyett azonban megkapták a negyedik góljukat – Benk András érdeme –, amely egyben le is zárta a találkozót (2–4).
Sikerünk történelmi: a sportágban korábban még soha nem nyertünk Ausztria vendégeként. Legutóbb 1977-ben nyertünk ellenük. Nem mellékesen a sógorok idén az A-csoportos vb-n vehetnek részt...