A MÉRKŐZÉS ONLINE TUDÓSÍTÁSÁT ITT OLVASHATJA EL!

Az olaszok spanyolok elleni szenvedésének (kár)örvendhettünk, annak sokkal kevésbé, hogy a bemelegítés során megsérült Bartalis István. A fiatal magyar center, aki első alkalommal tagja a felnőttválogatott vb-keretének, rálépett egy kábelre, és kiment a bal bokája. Tüzetesebb orvosi vizsgálatra azonnal kórházba szállították. Pech, egyelőre Sikorcin Ladislav sem teljesen egészséges még, így az első meccsen máris kényszerhelyzetbe került Ted Sator szövetségi kapitány.

Miközben a csapatok a bemelegítést végezték – jelentjük, újabb sérülés magyar részről nem történt –, folyamatosan érkeztek a drukkerek, nagy élet zajlott a bejáratnál, és lassan a lelátó is benépesült. A hangulat már a kezdés előtt nagyszerű volt. Mint arra számítani lehetett, kitehették a megtelt táblát az aréna bejárata elé. A hivatalos megnyitón beszédet mondott a Nemzetközi Jégkorongszövetség hazánkban tartózkodó elnöke, a svájci René Fasel. A találkozó előtt egy percig csendbe borult a lelátó, és a Japánt sújtó természeti katasztrófa áldozataira emlékeztek a nézők. Az ázsiai ország emiatt mondta le a vb-részvételt.

1. HARMAD

Elkezdődött az összecsapás, és rögtön elhoztuk a korongot. Nem sokat pepecseltünk, azonnal nekiestünk az ellenfélnek. Jól, biztosan járattuk a korongot, de lövésig nem jutottunk. A hollandoknak viszont jóformán akció sem kellett a gólhelyzethez, a harmadik perc közepén Orbán Attila kapott két percet, mert a kapunk előtt keményebben takarított a kelleténél. A hollandok végignyomták a két percet, de kibírtuk, Hetényi Zoltán közben bevédhette magát, alaposan megdolgoztatták. Miután kiegészültünk, öt az öt ellen is beszorítottuk ellenfelünket, de hiába lőttünk keresztbe kétszer keményen a kapu előtt, középen senki sem tudott beleszúrni a lövésbe. A hetedik perc végére abszolút mezőnyfölényre tettünk szert, érett a gólunk. Egy perccel később a mérkőzés addig legnagyobb helyzetét dolgozta és hagyta ki Sofron István, amikor a jobb szélen viharzott el, majd lőtt bekanyarodva közelről, de a holland kapus védett. A 12. percben Benk András a bal oldalról durrantott kevéssel a hosszú sarok mellé. Jól játszott a magyar válogatott, hasonló tempóval felőrölhetőnek tűnt a hollandok ellenállása. A 14. percben aztán nem volt pardon: megszereztük a vezetést! Sikorcin Ladislav volt a támadás főszereplője, aki előbb remek passzt adott Sille Tamásnak – sajnos a ziccer kimaradt –, de miután nem szabadult fel a holland kapu, Palkovics Krisztián szintén ajtó-ablak helyzetben ismételhetett. Sajnos Phil Groeneveld ismét védett, ám a kipattanót a honosított center kegyetlenül bevágta a bal felsőbe (1–0).

A gól után rögtön emberelőnybe kerültünk, sorra alakítottuk ki a helyzeteket, a hollandok pedig nem bírták elviselni a nyomást, Horváth András növelte kettőre az előnyünket a 16. percben (2–0). Öt az öt ellen is tartani tudtuk a tempót, ennek eredményeként a 18. percben Kovács Csaba a hosszún húzott be egy lecsorgót, örömhoki (3–0)! Megrogyasztottuk az ellenfelet, a 19. percben egy kapusról lejövő korongot Sofron lőtt vetődve a holland kapuba (4–0).

Ennyi fért bele az első harmadba, amelyben tízpercnyi fogáskeresést követen megérdemelten jutottunk vezetéshez –15–6-ra nyertük a kapura lövési különversenyt –, majd beindult a henger. De nagyon!

A szünetben kaptuk a rossz hírt: Bartalis részleges bokaszalag-szakadást szenvedett. A fiatal center gipszet, valamint az elkövetkezendő napokban injekciókat kap, reményei szerint ennek köszönhetően a pénteki, illetve a papírforma alapján a feljutásról döntő szombati mérkőzésen – előbbin a spanyolok, utóbbin az olaszok lesznek az ellenfeleink – már játszhat. Legalábbis az optimista verzió szerint.

2. HARMAD

Jégen a felek, a második felvonás elején azonnal támadásba lendültünk. Ahogy a közönség is skandálta a Rebublic slágerének refrénjét: "Még, még, még, még, még, ennyi nem elég!" A 22. percben Hetényi korcsolyázott ki a kapuja mögé kicsit feleslegesen – három társa volt ott –, így a visszatett korongot szinte üres kapura szúrhatta rá a holland támadó, de a magyar kapus visszaért a ketrec elé, és biztosan hárított. Sofron villant kétszer, majd emberelőnyben előbb Palkovics ült bele a holland kapus ölébe, utána az első sorunk játszott sakk-matt szituációig kétszer, de nem tudtuk növelni az előnyünket.

A 28. percben Holéczy Roger remek csellel tört be a holland harmadba, passzát a középen érkező Vas János a kapuvasra vágta. A korábbi fór jót tett nekünk, ismét felpörögtünk a saját sebességünkre – addig percekig a hollandokén játszottunk –, kaptuk is az újabbat, amelyet ki is használtunk: a 29. percben Ladányi és Sofron játszott össze okosan a bal oldalon, majd előbbi rövid visszapasszát utóbbi kegyetlenül bevágta (5–0).

Hegyi Ádám kiállítását a 32. percben góllal büntették a hollandok: Diederick Hagermeijer korcsolyázta körbe a kapunkat, védővel nem találkozott, így a kapu elé érve a kiszolgáltatott Hetényi mellett közelről kilőtte a hosszút (5–1).

A 33. perc újabb holland gólt hozott, egy eladott korong után gyors kontrát vezetett az ellenfél, Casey van Schagen pedig szépen értékesítette a tökéletes ziccert (5–2). Megzavarodtak a magyar sorok, öt az öt ellen is beszorultunk a saját harmadunkba. Jól jött a kiállítás – Sofronnak kevésbé, hiszen a bottal akasztás miatt nekirepült a kapuvasnak combbal –, érett a gólunk, a legnagyobb helyzetet Kóger Dániel hagyta ki, egy méterről. Túl közel volt a kapuhoz, nem volt szög a lövéshez… A harmad vége megint izgalmasra sikerült, Sille Tamás nem tudott lekezelni egy korongot a holland kapu előtt, a kontra végén Hetényinek kellett bravúrt bemutatnia. A hajrá az ellenfelünké volt, de ez eredmény nem változott.

Picit visszafogottan kezdtük a második felvonást, de aztán szép gólt lőttünk. Ez azonban rövid pörgés után túlnyugtatott minket. A hollandok nem érdemtelenül találtak két gólt – nekünk közben egyre több gondunk volt a túloldali padról való cserével, ami többször nem sikerült zökkenőmentesre –, és kiegyenlítetté tették a mezőnyjátékot. Ez a játékrészt el is veszítettük – azért kapura így is mi lőttünk többet, szám szerint tizenegyet, ellenfelünk tízig jutott –, de azért az első harmad előnyéből még simán meg tudtunk élni.

3. HARMAD

Vas Márton kapusba lőtt ziccere vezette fel a harmadik harmadot, majd Orbán tüzelt a palánk mellől, Groeneveld azonban mindkétszer hárított. A legerőteljesebb harmadkezdést produkáltuk, beszorítottuk a hollandokat saját harmadukba, igaz, közben jó lövőhelyzetig elvétve jutottunk. A 44. percben aztán meglőttük a hatodikat! Sofron passzát Ladányi szúrta kapura, a holland kapusról lecsorgót pedig a jókor és különösen jó helyen érkező Vas Márton vágta a ketrecbe (6–2).

A kapott gól után kijött a szorításból a holland válogatott, még Hetényinek is akadt dolga, de nem sok és nem veszélyes. Az 50. percben semmi nem fenyegette a magyar győzelmet, bár a játék hullámzó és kiegyenlített volt. A hajrához érve kimondottan jól álltunk a lábunkon, a közönség szűnni nem akaró támogatását bírva csapatunk hajtotta az ellenfelét – Palkovics sokadszor húzta meg a jobb szélt, de a befejezésekre nem igazán ért oda –, mindezt előnye birtokában nyugodtan tehette. Ekkor már a hollandok is beletörődtek a vereségükbe. Aztán az 54. percben Vas János csak kilőtte a jobb alsót, így növelve ötre a különbséget (7–2). Az 59. percben a kapunk előtt nem koncentráltunk eléggé, Hollandia rögtön újabb gólt ütött (7–3). De ki bánta?

Vége, megvan az első siker! Jöhet a többi...