Tipsport Liga: kikapott Zólyomban a MAC Újbuda

JÉGKORONG TIPSPORT LIGA
RÁJÁTSZÁS, NEGYEDDÖNTŐ, 1. MÉRKŐZÉS
HKM ZVOLEN (szlovák)–MAC ÚJBUDA 4–0 (2–0, 1–0, 1–0)
Zólyom, 2676 néző. V: Konc, M. Novák, Smrek, Gajan (szlovákok)
ZVOLEN: Skapski
Pöyhönen, Fraser – Hrasko, Vandane (1) – Drgon, Ulrych – D. Ruzicka, Zelenák
Vandas, Kytnár, Handlovsky – SISOVSKY (2), Michal Chovan, Obdrzálek – Zuzin, MITCHELL 1 (1), KELEMEN 1 (1) – Andrisík (1), Halama 1, PETRÁS 1 (1)
Edző: Andrej Podkonicky
MAC: Bálizs
Pozsgai, Macaulay – Negrin, J. Dudás – Burt, Vokla – Garát
B. Orbán, Langkow, Bodó – Klempa, Brown, DANSEREAU – Pápa, Majoross B., Terbócs – Odnoga, Kreisz, Szigeti – Nagy K.
Edző: Majoross Gergely
Kiállítások: 4, ill. 4 perc
Kapura lövések: 37–22
Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 1–0 a Zvolen javára
MESTERMÉRLEG
Andrej Podkonicky: – Nehéz meccs volt, a néhány pihenőnap után vissza kellett rázódnunk. A védekezésünk rendben volt, és az első két gólunk megváltoztatta a meccset, onnantól kezdtünk igazán jól játszani. A MAC veszélyes volt kontrákból, de nem hagytunk neki igazán jó helyzeteket és a hátrányainkat is kivédekeztük.
Majoross Gergely: – A srácok azt csinálták, amit kértünk, ám ahhoz, hogy egy Zvolen-szintű csapattal fel tudjuk venni a versenyt, a saját kapunk előtt sokkal jobban kell dolgoznunk. A gólszerzési lehetőségeink megvoltak, tíz-tizenkét olyan helyzetünk adódott, amelyekből lőhettünk volna egy-két gólt, ám ez nem sikerült, ezekben javulnunk kell a következő meccsekre.

Tizenhat percre és ugyanennyi kilométerre jártunk a célunktól, amikor egy emelkedő után az Alacsony-Tátra hegyvonulatai között elterülő völgyben felsejlettek Zólyom várának és városának körvonalai – itt, Budapesttől két és fél órányira rendezték a történelmi mérkőzést, amelyen először volt a patinás szlovák élvonalbeli jégkorongbajnokság rájátszásának résztvevője egy magyar klub.

Zólyomnak két ékköve van. Az egyik a város közepén a település fölé magasodó, XI. században épült Pusztavár, amely mai formájában a tatárjárás után, az 1370-es években épült újjá. A másik a helyi hokicsapat, az 1927-ben alapított HKM Zvolen (jó 90 éve még ZTK Zvolen néven indult), amely eddig két ízben, 2001-ben és 2013-ban nyerte meg a szlovák jégkorong legmagasabb osztálya, a leánykori nevén Extraliga küzdelmeit. S adózzunk a kultúrának is: ne feledjük, a város szülötte egyik legnagyobb költőnk, Balassi Bálint, emlékét tábla őrzi a várnál.

A meccs előtt jó órával a hangulatos főtérről már zarándokoltak a csarnok felé a piros-kékbe öltözött helyi drukkerek. És a zarándokolni kifejezést szó szerint kell érteni, mert Szlovákiában a hanyatlónak ítélt klubhoki ellenére a jégkorong továbbra is vallás – e környéken meg pláne. Innen kerül ki a Tipsport Liga két, aktuálisan két legjobb csapata: a kőhajításnyira, húsz kilométerre fekvő Besztercebánya címvédő és alapszakaszgyőztes, a Zvolen pedig másodikként zárta az alapszakaszt, s éppen a szomszédvár trónjára tör.

A szentély a csehszlovák építészet „remeke”, a jellegzetesen asszimetrikus, oldalára fordított gúla, ami megtalálható északi szomszédunk megannyi városában. Kívülről meglehetősen szocreál benyomást kelt, de belépve leesik az ember álla: ízlésesen van felújítva, a lehetőségekhez képest a maximumot hozták ki belőle, s tényleg minden igényt kielégít. A méretei is tiszteletet parancsolóak: 5400 fő befogadására alkalmas, és még fél háznál is lenyűgöző az atmoszféra. Ez nagyban köszönhető a kapu mögé kijelölt „ultraszektor” tagjainak is, jóllehet hokiban talán helyesebb őket vezérszurkolóknak hívni.

Mert bár talán mindenki emlékszik az idény eleji sajnálatos, miskolci rendbontásra, amikor a Zvolen huligánjai rendeztek minősíthetetlen ámokfutást a népkerti jégcsarnokban, mint kiderült, az akkor és ott randalírozók nem a hokiklubhoz köthetők – az itteni „B-közép” kizárólag azzal tűnt ki, hogy végigszurkolta és -énekelte a MAC elleni hatvan percet.

Csapatuk pedig meghálálta mindezt: látványos bemutatót tartott, bizonyítva, miért végzett az 57 meccses alapszakasz második helyén.

A két ország hokija között a legnagyobb különbség nem is elsősorban a sebességben van, hanem gondolkodásban. Ebben látványosan gyorsabbak a szlovák élcsapatok: mindig egy lépéssel előrébb járnak, tudják, hová kell helyezkedni és hová fog érkezni a korong, magától értetődően passzolnak, sokszor fel sem néznek – mert nem kell, a társ jó eséllyel tényleg ott lesz. Ezt kellene valahogy megtanulniuk a mieinknek is, már ha ez tanulható egyáltalán...

Tudható volt, hogy a MAC-nak ezúttal is elsősorban kontrákból lehet esélye, a korong az ellenfélnél lesz jóval többet, és ez így is lett. Noha a helyi erők felhördülésére egy John Negrin-lövéssel indult a meccs, eztán a hazaiak rendre letáboroztak az Újbuda harmadában. Meglett az eredménye: előbb Samuel Petrás lepte meg Bálizs Bencét, majd egy kapu előtt pattogó pakkot Jesse Dudás nem tudott eltakarítani, amire az érkező Garrett Mitchell csapott le. A középső harmadban aztán egy MAC-os korcsolyáról hullott a korong Milos Kelemen elé, aki asszisztja után maga is betalált, öt perccel a vége előtt pedig záró akkordként Marco Halama tett be egy újabb kipattanót.

A MAC-nak így hiába üzent a párharc előtt az interneten még az NHL-es Detroit Red Wings amerikai sztárja, Dylan Larkin is, az első találkozón sem az ő biztatása, sem az agyrázkódásából visszatérő Nagy Krisztián nem tudott segítségére lenni – igaz, utóbbi egyelőre csak a negyedik sorba volt beírva, oda is védőként, nem is sok időt töltött a pályán.

A favorit Zvolen az első meccset simán, kapott gól nélkül húzta be 2675 szlovák és egy guineai(!) szurkolója előtt, aki persze kisebb sztár lett, midőn a csarnok óriáskivetítője bemutatta, ő meg büszkén feszített ajándékba kapott mezében. A harminc-negyven fős MAC-szurkolótábor pedig azzal vigasztalódhat, hogy együttese vasárnap máris újrapróbálkozhat a zólyomi vár bevételével – de legrosszabb esetben is lesz még legalább két mérkőzés „otthon”, a Tüskecsarnokban is!