Kovács és Janics profitálhat a versenyből

„Összességében jól szerepelt a magyar válogatott, a 9-4-3-as mérleggel. Én előzetesen óvatosabban becsültem, mert tíz érmet mondtam, bár titkon azért bíztam benne, hogy ezt túlteljesíti a csapat. Azért voltam óvatos, mert sok új egység mutatkozott most be a nemzetközi mezőnyben, és sok volt a fiatal. Itt van például Szalai Tamás… Természetesen reménykedtem benne, hogy ő is érmet nyer egyesben, de azért biztosra nem lehetett megtippelni, hogy mire lesz képes a világ legjobbjai ellen. Fontos, hogy hat olimpiai számban is győzni tudtunk, és örülök neki, hogy a négyesek jól szerepeltek."

Az utóbbi években a férfi kajak „termelt" kevesebb érmet, most a kenusok szerepeltek valamivel visszafogottabban. De vajon várható, hogy egész évben ez lesz a tendencia?

„Főleg a K–1 számított lyukasnak, néhányszor a világversenyek „A" döntőiben sem volt magyar egység. Most Kucsera Gábor hatodik lett – ez jobb, mint a tavalyi vk-eredménye –, hétszázötven-nyolcszáz méterig nagyon szépen ment, továbbra is azt mondom, hogy érdemes az ezer egyesre készülnie. A már említett Szalai Tamás pedig a harmadik helyen végzett ötszázon. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy jobban állunk mint tavaly, remélem, ez így is marad a nyáron. Molnár Péter is jól ment kétszázon, az elő- és a középfutamban nagyon meggyőző volt a teljesítménye, sajnos a döntőben nem tudott tökéletes pályát teljesíteni."

„A kenusoknál a kétszáz egyesben érzek igazán ürességet, az nem lehet, hogy egy olimpiai számban ne legyen döntősünk! Látom, hogy ráálltak többen erre a sprintszámra, remélem, hogy ennek nemzetközi szinten is meglesz az eredménye. Talán még jobban külön kell választani a kétszáz métert a többi számtól, és ez nemcsak a kenusokra igaz, hanem a többi szakágra is."

A kenus szakág húzóneve idehaza egyértelműen az olimpiai bajnok Vajda Attila, akinek tavaly a vb-szereplése nem sikerült tökéletesen, míg ezúttal sérülése akadályozta meg őt abban, hogy a vk-n tökéleteset nyújtson.

„Attila a magyar mezőny első számú klasszisa, ez tény. Örülök, hogy sérülései ellenére elindult a versenyen, mert így reális képet kapott arról, hogy a nemzetközi mezőnyben mennyit ér jelenlegi állapotában nyújtott teljesítménye. Ötszáz méteren nagyon szépen végigment, jól küzdött, remélem, minél hamarabb elmúlnak a fájdalmai. Sarudi Pál is tudja, hogy ő mire képes, ha nincs Attila, és neki kell képviselnie az országot. Érdemes néhány szót ejteni az ezer párosról, mert ez olimpiai szám. Itt három jelentkező közül kell majd választanom várhatóan, a válogatón eldől, hogy melyik duó a legjobb ezen a távon.

A nőknél a bőség zavarával kell megküzdeni a kapitánynak: a szegedi vk-n az olimpiai távú, ötszáz egyesben Kovács Katalin és Janics Natasa egymással is megküzdött. De ez a házi csata vajon mennyire befolyásolja majd őket?

„Szerintem egyáltalán nem káros. Most ők is felmérték, hol tartanak a felkészülésben, látták, hogy milyen az állapotuk Idemhez képest. Egyértelmű, hogy az ötszáz női egyesben világbajnokságot akarunk nyerni, szerintem Kati és Natasa párharca csak segíti az eredményességet, egymást ösztönzik a jobb teljesítményre. Számukra is, ugyanúgy, ahogy a többi kajakos és kenus számára a tavaszi felkészülés egyik nagyon fontos és hasznos állomása volt ez a világkupa.”