„Ahogy kezdődött ez az év, ahhoz képest szinte álomszerű a befejezés. A sérülés miatt nem is indulhattam az első válogatón, és így az Eb-n sem, mindent a második válogatóra tettem fel, ahol végül a szétlövésben győztem. Már akkor, de most is azt gondolom, megérte nem erőltetni az elején, mert a vb-ezüsttel szépen zártam az évet."
A gyorsasági válogatott társaival ellentétben Vajda Attila számára nem a poznani világbajnoksággal ért véget a szezon, hanem a szegedi ICF sárkányhajó-világbajnoksággal, ahol ismét összemérhette magát régi nagy ellenfelével, az orosz Makszim Opaljevvel.
„Nagyon erős, látványos versenyeket mentünk, aki itt volt, akár a hajóban, akár a nézőtéren, az csak jól érezhette magát. Már nyertem jó pár aranyat sárkányhajóban, én azt tudom, mennyire jó sportág az. Mondjuk, kár az hinni, hogy ez csak hobbi, móka és kacagás. Itt bizony nagyot kell küzdeni és hajtani, de elég a csapattársa pillantani, lesz mi ösztönözzön. Poznan után rögtön másnap, hétfőn lejöttem a csapattal edzeni, gyorsan felvettem a csapásszámot. Vb-aranyból és ezüstből is jutott, elégedetten teszem majd félre erre az évre a kenut, jövőre pedig ennél csak szebb sikereket várok."