Kajak-kenu: Benedek Dalma nem adja fel, még mindig készül az egyesre

„Nagyon jól éreztem magam, kiválóan mentek az edzések, ami nem volt elég nekem, pluszmunkákat is végeztem, ám minden este iszonyatosan fáradt, túlhajszolt voltam. Talán ezért is döntött le a lábamról az influenza. És talán ez a betegség jelzés volt arra, hogy fogjak vissza, ne égessem ki magam” – mondta Benedek Dalma, aki ezen a héten kezdi el újra az edzéseket.

Hatszoros világbajnokunk híres arról, hogy minden rosszban valahogy meglátja a jót is, éppen ezért nem kesereg az elvesztegetett idő miatt. „Biztos, hogy ennyi pihenőre szüksége volt a szervezetemnek, és legalább versenysúlyba fogytam, ami pont jó a sevillai edzőtábor előtt.”

Mert – ahogyan a magyar válogatott nagy része – március elejétől ő is a sevillai edzőtáborban kezdi meg a vizes edzéseket. Szerencsére párja, a kenus Dusan Ruzicsics is Sevillában lesz, így nem kell távol lennie attól az embertől, aki rengeteg energiát és kitartást ad neki a munkához.

„Bár Dusan nem a táborban, hanem a városban lakik majd, lelkileg rengeteget jelent, hogy ezt az öt hetet nem kell külön töltenünk – folytatja a versenyzőnő. – Jó hosszú lesz ez az edzőtábor, de változatos is, hiszen Kati néni napi három vizes edzést vezényel. A napi két komplett edzés mellett reggelente lesz egy átmozgató, technikai tréning, aminek én külön örülök.”

Mire készül az idén Benedek Dalma?

„Egyértelműen egyesben szeretnék jól szerepelni, hiszen két olyan világszínvonalú párosa van Magyarországnak, amely ellen felesleges lenne készülni – magyarázza. – Az egyes rengeteget jelent nekem, óriási kihívás. Kihívás, hiszen az elmúlt időszakban, ha csak minimális különbséggel is, de mindig a második helyre szorultam. Úgy érzem, edzésmunkában már nem tehetek többet, valóban a maximumot nyújtom. Viszont olyan finomságokkal, mint a táplálkozás, pihenés, nyújtás, regenerálódás azt a pici pluszt talán képes vagyok hozzátenni. Ma már nem agyalok annyit a miérteken, mint régen. Hiszen tudom, hogy ennél többet nem tehetek a sikeremért, tudom, hogy minden egyes alkalommal tisztességesen megdolgozom azért, hogy jó lehessek. És jó is vagyok, amelynek megerősítései a csapathajóban megszerzett világbajnoki aranyak. De az egyes indulás, ahogyan az olimpiai részvétel is, nekem nagy álom. Ha az idén valaki megint legyőz a válogatón, emelt fővel elfogadom. Csak az emberben mindig ott motoszkál, hogyha már ennyit tesz érte, egyszer eljöhetne az ő nagy pillanata is. Persze ez is viszonylagos, hiszen a kétezer-hatos szegedi világbajnokságon duplán tapasztalhattam, milyen egyesben hazai közönség előtt nyerni. Az a világbajnokság volt életem eddigi csúcspontja. Ebből is táplálkozom, ezért is akarom most annyira az egyes indulást ebben az esztendőben. Aztán az olimpiai részvételt bármelyik számban, majd egy szép aranyat. Túlzás azt gondolnom, hogy egyszer az életben én is megérdemlem?”