Kajak-kenu: mianmari kapitány lett a magyar világbajnok

„Abbahagytam a versenyzést, de próbálok továbbra is rendszeresen mozogni, kajakozni, azt viszont nagyon élvezem, hogy nem kell nap mint nap »kínozni« magam. Egy-két éve már érlelődött bennem a váltás gondolata, szóval nem hirtelen elhatározás következménye – mondta Gyertyános Gergely. – Az olimpiának abból a szempontból van csak köze a döntésemhez, hogy így nem kaptam megfelelő támogatást a 2013-as szezonra. Rengeteg időt, energiát és pénzt fektettem az edzésekbe, ami egyértelműen nem térült meg anyagilag. Harmincéves vagyok, szóval lassan aktuális a családalapítás, és abból a fizetésből, amit otthon kapnék, nem lehet megalapozni egy életet.”Gyertyános Gergely. – Az olimpiának abból a szempontból van csak köze a döntésemhez, hogy így nem kaptam megfelelő támogatást a 2013-as szezonra. Rengeteg időt, energiát és pénzt fektettem az edzésekbe, ami egyértelműen nem térült meg anyagilag. Harmincéves vagyok, szóval lassan aktuális a családalapítás, és abból a fizetésből, amit otthon kapnék, nem lehet megalapozni egy életet.”

Gyertyános már versenyzőként megszerezte az edzői képesítést, így a jövőjére is gondolva nem érzi nagy törésnek a váltást, és várakozva tekint új élete elé.

A szezon végén leadta önéletrajzát a Nemzetközi Kajak-kenu Szövetségnél, amelynek közvetítésével bukkant a mianmari szövetség a munkát kereső Gyertyánosra, akit felkértek rá, legyen hazájuk válogatottjának edzője.

„Az első benyomásaim mindenképp pozitívak. Az időjárás tökéletes az edzésekhez. Már két hónapja kint vagyok, de elvétve fújt csak a szél, a hőmérséklet pedig mindennap harminc Celsius-fok felett van. Azt azonban nem mondanám, hogy nem izgultam, amikor elindultam egyedül ide, de próbáltam egyfajta kalandként gondolni rá. Mivel mindig is szerettem utazni, új helyeket megismerni, nem okozott különösebb gondot ez sem. Az ország politikai és gazdasági helyzetéről sokat olvastam mielőtt kiérkeztem, az első két hónap tapasztalata alapján azonban azt is mondhatom, hogy néha nagyobb biztonságban érzem magam itt, mint otthon. Bár ehhez hozzátartozik, hogy engem a kormány, azon belül is a sportminisztérium hívott meg, vagyis kicsit kiemeltebben kezelik a helyzetemet.”

„Egyszóval nagyon jól érzem magam idekint, a feladat igazán sokrétű, van benne kihívás bőven, és szakmailag tökéletes a tapasztalatszerzésre. A felnőtt férfi és női, valamint az ifi férfi és női kajakválogatottért vagyok felelős. A csapat létszámát tekintve nem olyan méretekben kell gondolkodni, mint Magyarországon, a felnőtt válogatott kajakos keret mindössze tizennégy fő, és az utánpótlás válogatott mérete is kb. ugyanekkora.”

„Itt Mianmarban mindössze néhány éve kezdtek el foglalkozni a sportággal, így még elég gyerekcipőben jár a válogatott a nemzetközi élvonalat tekintve. Az idei évben nem is a duisburgi síkvízi világbajnokság a fő verseny, hanem a Délkelet-ázsiai Játékok, amelyet ezúttal Mianmar rendez meg decemberben. Vagyis a hazai rendezés miatt kiemelt fontosságú ez a viadal, ami egyébként a délkelet-ázsiai régiónak minden alkalommal hatalmas esemény: tizenegy ország sportolói harminchárom sportágában küzdenek meg egymással. Így az én feladatom, hogy erre a játékokra felkészítsem a felnőttválogatottat. Én mindenféleképpen aranyérmet várok a csapattól, de ha azt nézzük, hogy az előző ilyen versenyen Mianmar egy bronzérmet szerzett kajakban, akkor minél több dobogós hellyel is elégedett lehetnék.”

Gyertyános Gergely zárásként megemlítette: szívesen dolgozna itthon, vállalna részt a sportág jövőjének építésében, ám sajnálatára erre most nem volt lehetősége.