„Olyan hangulatos nemzetközi versenyeket sehol a világon nem lehet megélni, mint Magyarországon. Ezeket talán még az olimpia sem múlja felül. Mivel elég sok országban űzik már ezt a sportágat, szerintem továbbra is növekedni fog a népszerűsége" – mondta az 51 éves Szabó, aki 1989-ben csehszlovák színekben nyert világbajnoki címet 10 ezer méteren.
A révkomáromi sportember – aki a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség európai szervezete (AIPS Europe) konferenciájának záróvacsoráján, a Duna Arénában nyilatkozott az MTI-nek – emlékeztetett rá, hogy úttörője volt a szlovák–magyar sportági kapcsolatok kialakításának, a jelenlegi viszonyt pedig nagyon egészséges rivalizálásként jellemezte.
„Gyulay Zsolt és Csipes Ferenc idejében nagyon sokat edzettem a Budapesti Honvédban, később ez még jobban bővült, így a mai napig rendkívül szoros a kapcsolat. Ha akkor nem fogadnak maguk közé, ha nincs a Magyar Kajak-Kenu Szövetség segítsége, nem hiszem, hogy ilyen sikereket értünk volna el" – közölte, majd hozzátette, hogy hetente megfordul Budapesten, mert családi kötelék is fűzi a fővároshoz.
Szabó Attila – aki 34 esztendősen fejezte be a kajakozást, de utána még 48 éves koráig igazolt labdarúgó volt – kifejtette, Szlovákiában a létesítményhelyzet jelentős hátrányt okoz a sportágban, mert az élmezőnynek a csehországi Racicéig kell utaznia a válogatóversenyekre. „Nincs egy igazi pályánk, habár most kialakulóban van. Pozsony mellett van egy pálya, amit közművesíteni kell, és megoldódik ez a probléma is."
Az 1989-es plovdivi vb-n a férfi kajakosok egyesben 500, 1000 és 10 ezer méteren versenyeztek, 1994-ben azonban a leghosszabb távot a legrövidebb, a 200 méter váltotta a programban. A síkvízi, majd gyorsasági szakág világbajnokságain 2010 óta létezik az 5000 méteres táv is, amelynek Szabó szerint van is létjogosultsága, mert érdekes és élvezetes.
„Ugyanezt nem látom például a kétszáz méterben, de nyilvánvaló, hogy manapság a média és a reklám diktál, valószínűleg ez volt az oka, hogy lerövidítették a számokat. Teljesen más felkészülést igényel a kettő, más a sportoló izomzata és munkabírása is, szinte egy második sportágról beszélünk" – hangsúlyozta.