Egy esztendeje, 19 évesen Halifaxben második lett Rendessy Eszter a világbajnokságon K–1 1000 méteren, idén a harmadik helyen ért célba – az ausztrál Alyssa Bull megvédte a címét, s ezúttal még a lengyel Justyna Iskrzycka bizonyult szintén jobbnak.
„Szerettem volna a lengyel lányt megelőzni, de most ennyire futotta... Szerintem ennyire még sosem fulladtam ki egy futam alatt, még mindig kapkodom a levegőt, állni is alig bírok – értékelt öt-tíz perccel a célba érés után Rendessy. – Alyssa külön kategória, a mezőny fölé emelkedik, de van hat-hét év előnye – ennyi idő után szeretnék én is legalább úgy menni, mint ő.”
Az UTE kajakosa hozzátette, bár pénteken későn kezdődött a K–4 500 méter döntője, nem érzi úgy, hogy az visszavetette volna a teljesítményét, ha az nem történt volna meg, akkor is ennyire lett volna képes. Azt viszont elismerte, mentálisan nehéz túltennie magát a négyes hetedik helyén, sőt, talán nem is kell...
Még fényesebb érem került Vajda Bence és Szántói-Szabó Tamás nyakába, akik az Európai Játékokon az olimpiai K–2 500 méteren nem jutottak döntőbe, így a kvótaszerző világbajnokságon a szövetségi kapitány, Hüttner Csaba elővigyázatosságból inkább „csak” a nem ötkarikás 1000 méteren nevezte be őket (ötszázon a világbajnoki címvédő Nádas Bence és Kopasz Bálint megy). A fiatal kettős erős teljesítménnyel jelezte, hogy a krakkói rossz eredmény ellenére nem szabad leírni őket.
„Borzasztóan fájt, de amikor korán az élre álltunk, tudtam, nagy baj már nem lehet – fogalmazott Szántói-Szabó. – Nehéz volt az év változásait követni, mikor ötszázon, mikor ezren versenyeztünk, egyszer felnőttben, máskor U23-ban... Bebizonyítottuk magunknak, hogy át tudunk állni egyik számról a másikra, és mindkettőben kiemelkedő teljesítményt tudunk nyújtani.”
„Egész évben egy rövidebb távra készültünk, ezért az első ötszázon a gyorsaságunkat akartuk kihasználni. A spanyolok nagyon rajtunk voltak, a táv második felén betették elénk a hajójukat, aztán nem találtunk rajtuk fogást – tette hozzá Vajda. – Így is nagyon boldogok vagyunk, első felnőttvébénken érmet szereztünk, ez szép lezárása az évnek.”
A két érmet C–2 1000 méteren Kollár Kristóf és Fejes Dániel ötödik, valamint C–1 1000 méteren Kisbán Zsófia negyedik helye követte – Kisbán az arcát a tenyerébe temetve próbálta feldolgozni, hogy hiába próbálta az utolsó 250 méteren ledolgozni a harmadik helyezetthez képest majdnem négy másodperces hátrányát emberfeletti erőbedobással, kilenc és fél századmásodperccel (!) lemaradt a bronzéremről...
Suba Róbert (VL3, 4. hely) és Varga Katalin (KL2, 3. hely) szerzett paralimpiai kvótát, ám Varga nem tudott neki örülni: az elmúlt évek brit első-második hegemóniáját megbontani érkezett Duisburgba.
„Mérhetetlenül bosszús vagyok. A futamot indító vezényszavak közül az első kettőt egyáltalán nem lehetett hallani, amikor elindult a futam, még bent sem voltam rajtgépben rendesen, csak a gondolataimat szedtem össze, merről fúj a szél, mit kell csinálnom – mondta a feldúlt Varga Katalin. – Az előfutamban is volt egy malőr az elindulásnál, de az teljes mértékben az én hibám volt, azóta óriási hangsúlyt fektettünk ennek kijavítására, jó is lett volna, ha hallom, mikor kell rajtolnom...”
Mielőtt az olimpiai számok dél körüli dömpingje megkezdődött volna, Birkás Balázs a Tokió óta a műsorból kikerülő K–1 200 méteren hatodik lett, kihajtotta magát, elégedett volt az eredménnyel. Aztán Adolf Balázs nyitotta a Párizsban is programon szereplő C–1 1000 méteren, és meg is szerezte a kvótát Magyarországnak.
„Maradt azért bennem egy kis tüske, mert nem hittem magamban eléggé. Az elején annyira azzal foglalkoztam, hogy a román közelében maradjak, hogy nem a saját iramomat mentem. Ha elengedtem volna az ő helyzetét, erősebb utazótempót mehettem volna, az utolsó kétszázötven méterre akár előnnyel is érhettem volna oda, és akár érmet is szerezhettem volna – kezdte a negatívumokkal Adolf. – Tanulópénznek jó volt, és előzetesen alá is írtam volna ezt az eredményt. Tavaly is kaptam leckét, nem a világkupaversenyeken kell jól menni, javítottam a formaidőzítésen. Kellett az a pofon is, most viszont úgy tanultam, hogy mellette boldog is vagyok, ez igazán nagy lendületet adhat. Nincs igazából csapatom, ezért nagyon hálás vagyok Csipes Ferencéknek, mert edzhettem velük, és Matyus Zsoltnak és Varga Ádámnak is, amiért befogadtak és segítették a felkészülésemet.”
A Varga Ádámmal ápolt barátságát mi sem tükrözi jobban, mint hogy amikor Varga a K–1 1000 méteres futamban másodikként célba ért – és olimpiai kvótát szerzett –, a partra érve az első két mondata így és ebben a sorrendben hangzott el: „Mit ment Balázs?... És én?”
Miután megkapta a kérdéseire a válaszokat, készséggel és a rá jellemző szerénységgel felelt a sajtóéira: „Régen fáradtam már el ennyire, mindent kiadtam magamból, szépen csillog a világbajnoki ezüstérem. Fernando Pimentától sosem szégyen kikapni, már ellene versenyezni is nagy szó. Az év elején kétszer legyőztem, ez is mutatja, mekkora versenyzőről beszélünk. Nagy iramban kezdte a pályát, gondoltam, »bedobom magam« mellé, hátha a hajrában jobb leszek. Ötszáznál elkezdtem fáradni, és becsúszott elém. Az utolsó ötven méteren elkészültem az erőmmel. Kihajtottam magamat, ezért elégedett vagyok.”
Csipes Tamara szintén olimpiai kategóriában, K–1 500 méteren állt rajthoz, de a négyesben szerzett kvótája miatt ebben már nem szerezhetett, így „örömfutamnak” élte meg, hogy versenyezhet egyet a világ egyik legjobb női kajakosával, Lisa Carringtonnal. Az új-zélandi klasszis kétszázas (veretlen!) versenyző volt, ezért nem csoda, hogy az ötszázas pályáján is az első szakaszon kirívó a teljesítménye.
„Megpróbáltam új stratégiával felvenni vele a versenyt. Hagyományosan én vele ellentétesen a táv második felében szoktam kimagaslót nyújtani, most megpróbáltam az elejét megnyomni. Nyilvánvaló volt, hogy előtte nem lehetek félúton, de igyekeztem minél kevésbé lemaradni – elemezte a történteket a világbajnoki bronzérmet nyerő Csipes. – Sok energiát felemésztett a tegnapi nap a kajak négyes középfutamával és döntőjével, a most második Emma Jörgensen viszont egész nap pihenhetett. Lehet, hogy az ezüst ezen múlt, Lisától viszont sokat kaptam. Nem jött be a taktika, kétszáznál nem tudtam robbantani, de legalább ezt is megtanultam.”
Nagyobb volt a tét az olimpiai számok sorát záró női C–2 500 méteren, Bragato Giada és Nagy Bianka ötödikként haladt át a célvonalon. Többet vártak maguktól, így már alapból bosszankodtak, aztán meg végképp, amikor már a parton kapták a fülest, kihívták őket mérlegelni, nem jelentek meg, így rövid ideig annak a lehetősége is fennállt, hogy kizárják őket.
„Úgy gondolom, nem hibáztunk, az első négy helyezettnek kell mérlegelnie, mi meg ötödikek lettünk – mondta Nagy. – Idegesítő, hogy egész évben szarul mentünk, és ki sem tudtuk javítani a hibáinkat a versenyeken. Fel van építve a pályánk, edzésen jó is, aztán élesben nem tudjuk megcsinálni. Elgondolkodtató... Kicsit el is ment a kedvem az egésztől, össze kell szednem magam, mert rossz lenne lendület nélkül belevágni a következő, kulcsfontosságú évbe.”
KAJAK-KENU, VILÁGBAJNOKSÁG
DÖNTŐK
NŐK
K–1 1000 M
1. Bull (ausztrál) 3:54.864
2. Iskrzycka (lengyel) 3:56.663
3. Rendessy Eszter 3:57.556
C–1 1000 M
1. Mailliard (chilei) 4:24.958
2. Grant (kanadai) 4:26.955
3. Li Li (kínai) 4:27.113
4. Kisbán Zsófia 4:27.208
K–1 500 M
1. Lisa Carrintgton (ausztrál) 1:47.769
2. Emma Jörgensen (dán) 1:49.102
3. Csipes Tamara 1:50.699
C–2 500 M
1. Hszü Si-hsziao, Szun Meng-ja (kínaiak) 1:52.775
2. Jácome, Corbera (spanyolok) 1:52.916
3. Mackenzie, Vincent (kanadaiak) 1:52.956
...5. Bragato, Nagy B. 1:55.976
FÉRFIAK
K–2 1000 M
1. Pena, Llenin (spanyolok) 3:11.512
2. Vajda B., Szántói-Szabó 3:12.366
3. Winkelmann, Busch (németek) 3:13.550
C–2 1000 M
1. Craciun, Santini (olaszok) 3:34.565
2. Adam, Pickert (németek) 3:35.296
3. Sprincean, Nuta (románok) 3:36.490
...5. Kollár Kristóf, Fejes Dániel 3:36.932
K–1 200 M
1. Arturas Seja (litván) 35.243
2. Badri Kavelasvili (grúz) 35.364
3. Carlos Garrote (spanyol) 35.380
...6. Birkás Balázs 35.735
C–1 1000 M
1. Martin Fuksa (cseh) 3:45.124
2. Catalin Chirila (román) 3:45.958
3. Sebastian Brendel (német) 3:46.581
...5. Adolf Balázs 3:47.828
K–1 1000 M
1. Fernando Pimenta (portugál) 3:27.712
2. Varga Ádám 3:28.141
3. Jakob Thordsen (német) 3:28.303
C–4 500 M
1. Spanyolország 1:30.808
2. Lengyelország 1:32.373
3. Ukrajna 1:32.725
4. Magyarország (Koczkás Dávid, Slihoczki Ádám, Hajdu Jonatán, Hodován Dávid)
A DÉLUTÁNI PROGRAM
Magyar érdekeltségű futamok. Középfutamok. Női K–1 200 m (Lucz Anna), 15.10. Női C–1 500 m (Balla Virág), 15.20. Férfi K–2 500 m* (Nádas Bence, Kopasz Bálint), 15.32. Férfi C–2 500 m* (Korisánszky Dávid, Fekete Ádám), 15.44. Női K–2 500 m* (Fojt Sára, Pupp Noémi), 16.14. Női KL3 200 m* (Molnár Nikoletta), 16.50. Vegyes C–2 500 m (Takács Kincső, Hajdu Jonatán), 17
*olimpiai/paralimpiai szám