Tótka Sándor: Ez a legstabilabb egység, amelyben valaha ültem
SZINTE REPÜLT A HAJÓJUK – írtuk május 9-én, a szegedi világkupaversenyről szóló tudósításunkban az akkor újonnan összeállt, Nádas Bence, Fodor Bence, Kurucz Levente és Tótka Sándor alkotta kajak négyesünkről. Kiváló teljesítménnyel nyerték meg azt a viadalt, majd Brandenburgban hajszállal, 15 századmásodperccel a német egység mögött végeztek a második helyen. Júniusban Montemor-o-Velhóban az Európa-bajnokságon a németeknek visszavágva diadalmaskodtak a mieink, akik a múlt héten a montreali vk-viadalon sem találtak legyőzőre.
„Mindenképpen bizakodásra ad okot az eddigi teljesítményünk, őszintén, nem tudom, volt-e már valaha olyan négyesünk, amely ennyire kiegyensúlyozottan tudja hozni az eredményeket – vélekedik az olimpiai ezüst-, háromszoros világ- és ötszörös Európa-bajnok Nádas Bence. – Koncentráltak és motiváltak vagyunk még most is, legalább annyira, mint a szezon elején, a szegedi versenyt megelőzően. Szerencsére van még miben fejlődnünk, a rajtunkon és az utolsó ötven méterünkön is csiszolhatunk, remélem, az augusztus végi, poznani világbajnokságig meglépjük ezeket a lépcsőfokokat.”
Az olimpiai, kétszeres világ- és ötszörös Európa-bajnok Tótka Sándort meglepetésként érte, hogy Montrealban is sikerült a dobogó felső fokára állniuk, s rendkívül biztatónak tartja, hogy kis túlzással élesítés nélkül diadalmaskodtak a 1976-os olimpia kajak-kenu versenyeinek otthont adó pályán: „Meglepett, hogy Kanadában is aranyérmet szereztünk. Egyrészt azért, mert mi érkeztünk meg legkésőbb a helyszínre, kedd este, és csütörtökön már versenyeznünk kellett. Csak kevés rápihenéssel utaztunk, hiszen a vb-felkészülés közben járunk, és az év fő versenye a poznani lesz. Arról nem is beszélve, hogy bérelt hajóval mentünk, amelynek kissé lefelé állt az orra, ez hátráltató tényező volt, majdnem lecsúsztunk a döntőről. A fináléra aztán kölcsönkértük a moldovaiak hajóját, ezzel már nem volt gond, és szerencsére megszereztük az aranyérmet.”
Azért is különösen érdekes a négyes története, mert a hazai válogatón, majd a szegedi vk-versenyen is egymás ellen kellett megküzdeniük a válogatottságért párosban. Az első megméretésen Fodor és Kurucz győzött, a világkupán viszont nem küzdhettek meg egymással a döntőben, mivel Tótkáékat kizárták a középfutamban. Fodorék végül ezüstérmet szereztek, nem maradt több kérdés, ők indulhattak az Eb-n, amelyen a második helyen végeztek. Kurucz Levente a kontinensviadalt megelőzően a következőképpen kommentálta a helyzetet a Nemzeti Sportnak: „Egy egység vagyunk, csapatként készülünk, egészséges rivalizálás van közöttünk.”
Tótka Sándor szerint: „Nem okoztak feszültséget a történtek, persze, csalódottak voltunk Bencével, mert nagyon szerettük volna megmutatni magunkat párosban is az Eb-n. A válogatási elvek egyértelműek, el kellett engednünk a dolgot. Profik vagyunk, ennek megfelelően kezeltük a helyzetet. És az is segített, hogy jól megy a négyesünk. Tíz éve készülünk a csapathajóra, és ez a legstabilabb egység, amelyben valaha ültem. El sem tudom mondani, ez mennyire jó érzés. Ha rosszabbul teljesítenénk, és a páros közben jól menne, valószínűleg nem esne jól mindez, de szerencsére szó sincs ilyesmiről. Persze van harc az egóink között, ezt azonban meghagyjuk az edzésre, a csapathajóban mindenki tudja, hol a helye. És tudok örülni a párossikerüknek! Olyannyira, hogy az Eb-n én vittem a hajójukat, hogy ezzel is buzdítsam őket.”
Tótka azt is elmondta, ha minden összeáll nekik az augusztus 26. és 30. között esedékes világbajnokságon, kizárja, hogy bárki legyőzi őket. Nádas Bence ennél visszafogottabban fogalmazott: „Hat hetünk van a vébéig, most két hetet keményen megnyomunk, aztán jön még két lazább és két keményebb hét, majd Szolnokon a formába hozás. Nem tudom, mit csinálnak a többiek, viszonylag szoros a mezőny, de az tény, ha meg tudjuk lépni az előttünk álló szükséges lépcsőfokokat, akkor rendkívül nehéz dolga lesz annak, aki meg akar előzni minket.”
