Armstrong magára haragította a vb-ezüstérmes franciákat

A most zajló Tour de France-on jelen pillanatban még címvédőnek tekinthető, ám tavalyi, hetedik(!) sikerét követően visszavonuló Lance Armstrong sokat mérlegelte, elfogadja-e a verseny szervezőinek meghívását az idei küzdelmekre.

Tekintettel arra a köztük lévő igencsak (sajtó)visszhangos vitára, amely abból eredeztetett, hogy éveken keresztül kimondva-kimondatlanul doppingolással vádolták. Lassan egy éve a vita teljesen elfajult. A tavalyi, mint tudjuk, utolsó győzelem után előkerült az amerikainak az az 1999-s, első győzelme során levett mintája, amelyben állítólag akkor még nem tudták kimutatni a doppingszert, ám 2005-ben, a modernebb kutatási módszereknek köszönhetően már hivatalosan is megerősítették, hogy EPO segítségével ért a csúcsra. Erről akkoriban még csak „rablók” tudták, mi fán terem, a „pandúrok” nem.

Persze, a megvádolt, mint pályafutása során annyiszor, tagadott, és végül minden hivatalos fórumon igazságot nyert.

Éppen ezért volt udvariatlan visszavágás a rekordertől, amikor az ESPY Awards gálán rendkívül rossz ízű tréfát engedett meg magának a világbajnoki ezüstérmes francia labdarúgó-válogatott tagjaival szemben. A texasi több vicces dolgot próbált elsütni, de egyik sem ült igazán, amelyet pedig Zidane-ékkel szemben megengedett, azzal minden jóízlésű határt átlépett…

„Az összes játékosuk pozitív tesztet produkált – mint seggfej…” – fogalmazott a hétszeres Tour-bajnok.

Mindez három nappal a franciák számára oly’ fájó, az olaszokkal szemben tizenegyesekkel elbukott világbajnoki döntőt követően történt. A mondat egy olyan embertől származik, akinek pályafutására végig a dopping árnyéka vetült.

Mielőtt különösebben elkezdenénk azzal foglalkozni, vajon mit is akart ezzel mondani, üzenni az amerikai, milyen jelentést akart a tréfába elrejteni, talán induljunk ki abból, hogy a francia rendezők és a kerékpárfanatikusok legnagyobb bánatára sorrendben hétszer álhatott fel összetettben a Tour de France végén a dobogó legfelső fokára. Ez idő alatt kapott hideget-meleget, amelyeket vagy lenyelt, vagy megpróbált harcolni igazáért, nyilatkozatokban vagy éppen a bíróságon.

Miután egyszer sem tudták rábizonyítani a doppingvétséget, pedig rajta voltak rendesen, egy kis ellendrukkolás minden bizonnyal kijár neki a franciákkal szemben. Nagy kár, hogy a világ egyik legismertebb sportolójaként mindezt ilyen különös csomagolásban adta át rajongóinak és az őt példaképüknek tekintő utódoknak az egykori kerékpáros.

Az eset slusszpoénjaként Armstrong, elfogadva a rendezők meghívását vasárnap mégiscsak megérkezett Franciaországba. Erre mondják: bátor ember…