A Pinerolo és Galibier-Serre-Chevalier közötti 200.5 kilométeres hegyi szakasz nehéz feladat elé állította a mezőnyt: három csúcskategóriás emelkedő várt a versenyzőkre. Ráadásul, a hegyi befutó a Tour történetének legmagasabb hajrája, 2500 méter körüli magasságon értek célba a kerekesek.
A rajt utáni sík szakaszon többen is szökési kísérletet tettek, ám nem jártak sikerrel. 46.5 kilométerrel a start után következett a sprinthajrá – amely előtt egy 16 fős csoport meglépett a többiektől –, melyet Leonardo Duque (Cofidis) nyert meg, a második Joost Posthuma (Leopard Trek), a harmadik Anthony Delaplace (Saur-Sojasun) lett.
Később újabb három fővel kiegészülve már 19-re nőtt a szökésben lévők száma, előnyüket pedig később nyolc perc fölé tudták növelni.
Az első emelkedő, a Col Agnel folyamán hárman leszakadtak a 19 tagú csoportból, miközben többek között Philippe Gilbert és Levi Leipheimer is az élen álló társaság nyomába eredt. A mezőny elején a Liquigas és az Europcar versenyzői haladtak, a szökevények hátránya pedig folyamatosan csökkent.
A Col Agnelen lévő hegyi hajrát Makszim Iglinszkij nyerte meg, így 20 ponttal gazdagodott, mögötte Johnny Hoogerland lett a második (16 pont), míg Dries Devenyns a harmadik (12).
A lejtmenet után következett az újabb hegyi szakasz, a Col d'Izoard, amely több mint 14 kilométeren keresztül tartott, és átlagban 7.3 százalékos emelkedőt jelentett. A szökevények közül egyre többen fáradtak el, és csúsztak vissza a mezőnybe, ennek élén Thomas Voeckler és csapata haladt.
A Col d'Izoard alatt teljesen szétszakadtak a szökevények, Iglinszkij vette át a vezetést, őt követte két kétfős csoport, majd a mezőnyből sikeresen kiváló Andy Schleck. A végső győzelemre is esélyes luxemburgi közel kétperces előnybe került Voecklerrel szemben, később beérte az előbb említett párosokat.
A második hegyi hajrát ismét Iglinszkij nyerte meg, a második Nicolas Roche, a harmadik Maxime Monfort lett, míg Andy Schleck hatodik helyen zárt. A legjobb fiatalnak járó fehér trikót viselő Rigoberto Uran Uran bukott, de folytatni tudta a versenyt, míg Alberto Contador kerékpárcserére kényszerült.
A harmadik, egyben utolsó emelkedő megkezdése után Andy Schleckék utolérték Iglinszkijt, miközben a mezőny hátránya több mint három perc volt már.
Néhány kilométerrel a befutó előtt a végső győzelemre esélyes versenyzők Cadel Evans vezérletével kiváltak a mezőnyből, és megpróbáltak Andy Schleck nyomába eredni. Többek között Contador, Voeckler, Fränk Schleck és Ivan Basso is tagja volt a támadó csoportnak.
Andy Schleck végül több mint kétperces előnnyel megnyerte a szakaszt, a második helyen testvére, Fränk végzett, míg a harmadik a szintén óriásit hajrázó Cadel Evans lett. Basso a negyedik, Voeckler az ötödik helyen zárt. A francia kerékpáros előnye mindössze tizenöt másodperc maradt összetettben.
A címvédő, egyben 2011-es Giro-győztes Alberto Contador hátránya már közel öt perc összetettben, így kisebb csodára lenne szüksége ahhoz, hogy megvédje címét.
18. szakasz, Pinerolo–Galibier-Serre Chevalier, hegyi szakasz, 200.5 km | |
1. Andy Schleck (luxemburgi, Leopard Trek) | 6:07:56 óra |
2. Fränk Schleck (luxemburgi, Leopard Trek) | +0:02:07 perc |
3. Cadel Evans (ausztrál, BMC) | +0:02:15 |
AZ ÖSSZETETT ÁLLÁSA | |
1. Thomas Voeckler (francia, Europcar) | 79:34:06 óra |
2. Andy Schleck (luxemburg, Leopard Trek) | +0:00:15 mp |
3. Fränk Schleck (luxemburg, Leopard Trek) | +0:01:08 |