Valter szökésből 11. lett, Eddie Dunbar nyerte az etapot

Továbbra is Galíciában teker a Vuelte mezőnye, a 11. etap Padrón község technológiai központjából indult, és egy dupla körpálya teljesítése után ide is tért vissza, miközben négy kategorizált emelkedőt küzdött le: a 3. kategóriás Puerto San Xusto után kétszer mászták meg a második kategóriás Puerto Aguasantast, majd zárásként 12 kilométerrel a cél előtt a harmadik kategóriájú Puerto Cruxeiras várt a kerékpárosokra. Ahogy kedden, ma is óriási harc zajlott a nap szökésének kialakításáért: az első órában a folyamatos támadások mellett 45 kilométeres óránkénti sebesség felett haladt a mezőny, és a San Xusto emelkedőjén sem alakult ki szökés. Bő száz kilométerrel a vége előtt érkezett el a pillanat, amikor a főmezőnynek megfelelt egy elmenés, ráadásul ebbe Valter Attila is belekerült. Igaz, létszámát tekintve klasszikus szökésnek kevéssé lehet nevezni az elszakadást, hiszen végeredményben közel 40 bringás lépett meg az élbolytól.

A szökevények közül hamar saját tempóra kapcsolt Xandro Meurisse, egy perccel elszakadt a szökevényektől, míg a főmezőny az Aguasantas első megmászásának a végére már hat és fél perccel járt az élen haladó alpecines belga és öt és fél perccel a Valter Attilát is magában foglaló csoport előtt, amelynek tagja volt egyébként George Bennett is, mint az összetettben legjobban álló, ekkor virtuálisan feljött az ötödik helyre. A szökevények az Aguasantas két megmászása között nem tudtak közelebb zárkózni Meurisse-hez, s csoportjuk a második kategóriás hegy második meghódításakor alaposan megrostálódott: a jó 40 bringásból úgy huszan maradtak 40 kilométerrel a vége előtt – és köztük volt Valter is, akinek az emelkedő elején a 10-11 százalékos meredekség vigyázzba állította a lábait, ám a tetőig visszazárt a tempót diktáló Israel PT vezette csoporthoz. A lejtmenet és a nap egyetlen mezőnyhajrája után a szökés befogta Meurisse-t, ám hamarosan lett újabb bátor próbálkozó. Xabier Isasa indult neki 30 kilométerrel a vége előtt, ám őt viszonylag gyorsan leszerelték az üldözők, s a kilométerek fogyásával egyértelművé vált, hogy az elöl lévő, ismét 30 fősre duzzadó csoportból kerül ki a szakaszgyőztes, míg öt perccel később érkezett az összetett menőkkel tekerő főmezőny.

A Puerto Cruxeiras emelkedőjének kezdetéig ismét növelte a tempót peloton, és hosszú idő után öt perc alá csökkent a hátrány, miközben az első csoportban Victor Campenaerts vezetésével öten az emelkedő előtt meglógtak a többiektől, ám Valter nem volt köztük, az ilyen módon második csoporttá váló üldözőcsoport közepén helyezkedett. Az emelkedő első kilométere végén aztán Carlos Verona robbantott, s vele már csak Urko Berrade és Filippo Zana tartotta a tempót, ám közben saját tempóval zárkózott az üldözőcsoport, a hegyet Verona elvitte, Valterék csoportja pedig 15 másodpercre követte az élen haladó triót.

Közben az emelkedőn haladt már a főmezőny is, amelynek élén Primoz Roglic betámadta az összetettet vezető, de segítő nélkül maradó Ben O'Connort, s csak Enric Mas tekert a háromszoros Vuelta-bajnok szlovén klasszissal, miközben az ausztrál egyre inkább lemaradt Roglictól, 4-5 kilométerrel a vége előtt már fél perc volt a hátránya.

Az élen meg egyre inkább közelítette Valter csoportja az élen haladókat, ám 700 méterrel a cél előtt az egész nap bujkáló 2022-es Tour de Hongrie-első, Eddie Dunbar nagy hajrát indított, és néhány másodperc előnnyel haza is ért. A magyar bajnok hiába hajrázott, lemaradt a top 10-ről, a 11. helyen érve célba – de ez még így is a legjobb helyezése az idei Vueltán.

„Próbálkoztam egészen sokat az elején, volt is egy-két ígéretes kísérlet – ahogy az mindig szokott lenni –, aztán az első hosszabb hegyen egyszerűen túlhajtottam magam, a mezőnyről is leszakadtam, úgyhogy az első hosszú, nagy lejtmenetet öt fővel tettük meg, és úgy értünk vissza, ezért nem sok esélyt láttam rá, hogy én ma szökhetek és akár a győzelemért mehetek” – mondta az M4 Sport helyi stábjának Valter Attila, aki azt is kiemelte, hogy nagyon nehéz szakaszt teljesítettek, de szerencsére sikerült gyorsan regenerálódnia, és pár perc alatt beérni a szökevénycsoportot. Majd kiemelte, hogy bízott az etap végi sprintben, de úgy tűnik, a mezőny nem volt annyira fáradt, mint egy hónappal ezelőtt az olimpián, s kicsit csalódott a vége miatt.

„Ha hagyom, hogy egy ilyen szakasz elrontsa a kedvemet, akkor már meg sem érte szökni. Többször lesz olyan, hogy az ember szökik és nem tud nyerni, mint hogy, szökik és nyer. Igyekszem a pozitívumokat elhozni ebből, és tényleg büszkének lenni arra, hogy az első harminc-negyven után közel voltam ahhoz, hogy feladjam a próbálkozást a szökésre, ehhez képest pedig nem volt messze most sem a győzelem. Remélem, ha tovább döngetem ezt az ajtót, egyszer majd ki fog nyílni” – tette hozzá.

A befutó

Összefoglaló

KERÉKPÁR
VUELTA A ESPANA
11. SZAKASZ (Padrón–Padrón, 166.5 km)
1. Eddie Dunbar (ír, Jayco AlUla) 3:44:52 óra
2. Quinten Hermans (belga, Alpecin-Deceuninck) 2 mp hátrány
3. Max Poole (brit, DSM) 2 mp h.
…11. Valter Attila (Visma-Lease a Bike) 4 mp h.
AZ ÖSSZETETT ÁLLÁSA
1. Ben O’Connor (ausztrál, Decathlon AG2R) 43:54:54 óra
2. Primoz Roglic (szlovén, Red Bull Bora) 3:16 p h.
3. Enric Mas (spanyol, Movistar) 3:58 p h.
…32. Valter Attila 36:46 p h.