Pénz nélkül nincs sikercsapat

A legutóbbi évadban férfi bajnoki ezüstérmet szerző Pick-Szeged vezérkara már az igazolási időszak elején megerősítette a csapatot – szerződtette Kotormán Attilát (Schaffhausen), Junier Norist (Cegléd), Habuczki Tamást (Fotex KCV) és egy később megnevezendő jugoszláv kapust, aki ezekben a napokban még országa bajnokságában az aranycsatában küzd, tehát vagy a Lovcsen Cetinje, vagy a Partizan Beograd hálóőre. A klub ugyanakkor az anyagi biztonsága megteremtését, az üzleti kapcsolatai kiszélesítését és megerősítését is rendkívül fontosnak tartja.Kővári Árpád, a szegediek elnöke elmondta, csapata bevételeinek a 80 százaléka hirdetésekből származik, ezért a szakosztály egyik legfontosabb feladata, hogy a létét döntően meghatározó üzleti partnereit a lehető legjobban kiszolgálja. "Az a legnagyobb gondunk, hogy a magyar bajnokságban az erőviszonyok rettentően eltolódtak – mondta az egykori szövetségi kapitány. – Nem mondok újdonságot, csak újra felelevenítem azt a továbbra is égető problémát, hogy kevés az a tétmérkőzés, amit a két-három élcsapat egymás ellen játszik. Ezeknek az összecsapásoknak jó a reklámértéke, ám az így szerezhető pénz kevés, a megélhetéshez sokkal több kell. Ezzel a kérdéssel mind az európai, mind a magyar szövetség ritkán foglalkozik, holott az érdekelt magyar klubok minden évben szép summát fizetnek nekik. Ezekből az összegekből – amelyekkel természetesen elszámolnak – szinte semmi sem csorog vissza a csapatokhoz. Kivétel a Bajnokok Ligája, amely immár pénzdíjas.”Az elnök szerint a labdarúgáshoz hasonlóan a kézilabdát is üzleti alapokra kell helyezni, mégpedig korrekt és kiszámítható módon. A legjobb magyar csapatok érdekeit képviselő liga az utóbbi hónapokban átalakult, megújult, és elkészített egy megállapodási tervezetet a szövetséggel, de – Kővári szerint – továbbra is akadozik ez az együttműködés. "A liga céljai jók – folytatta –, de a lehetőségei korlátozottak, mert – hogy csak egy akadályt említsek – az alapszabálya nincs összeegyeztetve a kézilabda-szövetségével. Ha ezeket az alapkérdéseket nem tudjuk megoldani, akkor fel kell készülnünk arra, hogy veszteség ér bennünket mind szakmai, mind pedig anyagi kérdésekben. Aki ezt el akarja kerülni, annak sürgősen új lehetőségek, friss pénzforrások után kell néznie.”

A szegedi csapat évi 60–70 millió forintból eléldegélhetne, de ennyi pénzből nem lehetne versenyben sem a hazai, sem a külföldi vetélytársaival. "Többre vágyunk, nagy célokat szeretnénk magunk elé tűzni – hangoztatta Kővári Árpád. – És alihanem akad még néhány klub, amely hasonló cipőben jár, s belátja azt, hogy az NB I-ben kellene még legalább három-négy erős, nemzetközileg is magasan jegyzett együttes. Miként ez annak idején volt, amikor a Veszprém, a Szeged, a Dunaújváros mellett kiemelkedő tudású gárda volt a Honvéd, a Győr, a Debrecen, az Elektromos, a Tatabánya. A szurkolók is sokkal jobban járnának, hiszen a jelenlegi bajnokságban csak elvétve születik nagy meglepetés, a középmezőny csapatai ritkán méltó ellenfelei a »nagyoknak«. Ennek a szerény színvonalnak a levét aztán az európai kupaporondon is megihatják az együttesek. De most talán még időben beszélünk ezekről a nyomasztó, megoldandó kérdésekről.”
A Pick-Szeged az elnök által felvázolt nem túl rózsás helyzetből a tavaly ősszel alakított Közép-Európai Liga segítségével (is) megpróbál kilábalni. Ez a friss szervezet az ősszel bajnoki rendszerű küzdelemsorozatot szándékozik indítani, amelybe a szervezők a Szeged mellett a Fotexet és a Dunaferrt is meghívták, valamint több jugoszláv, horvát, szlovén, bosnyák és macedón férfigárdára számítanak. "Ebben a sorozatban több jelentős szponzor nagy fantáziát lát, hiszen a tévémérkőzésekről lenne szó – mondta Kővári. – A szervezés jól halad, és a hét végén Szarajevóban találkoznak a csapatok képviselői, akik mielőbb szeretnének osztrák, szlovák és cseh csapatokat is megnyerni az elképzeléseiknek. A liga gondja, hogy az európai szövetség potenciális ellenfelet lát benne, holott az új szervezet nem akar mást, csak profitálni a csapatokban elvégzett rengeteg munkából. Az az álmunk, hogy a klubok ne csak befizetői legyenek a sportágnak, hanem –ha csak szerényen is, de – a haszonból szintén részesedjenek.”

Az európai szövetség elnökségi tagjaként és az MKSZ főtitkáraként egyaránt reagált az elhangzottakra Sinka László, aki üdvözölte a magyar kluboknak azt a törekvését, hogy kitörési pontokat keresnek nehéz anyagi helyzetükből. "Arról azonban senki se feledkezzen el – mondta –, hogy az MKSZ az utóbbi három évben jelentős összegekkel, több tízmillió forinttal támogatta az él- klubokat a tévétársaságoktól befolyó jogdíjakból. A magyar szövetség elnöksége eldöntötte, hogy a Közép-Európai Liga szervezésében nem kíván részt venni, ugyanakkor nincs oka meggátolni, hogy a klubok nevezzenek ebbe a sorozatba, feltéve, hogy szereplésük nem zavarja az NB I-es és a Magyar Kupa-küzdelmek megrendezését, valamint nem hátráltatja a válogatott felkészülését. Az EHF viszont határozottan elzárkózott a ligától, és az elnökség elhatározta, hogy nem partner az új verseny szervezésében.”