Klubot kereső gólgyárosok

Éjt nappallá téve fáradoznak a kézilabda-szövetség munkatársai az esetek sokfélesége miatt sosem egyszerű és sima külföldi, valamint a hazai igazolások elintézésén. Mivel az ügyek kellős közepén járnak, egyelőre kevés lezárt megállapodásról tudnak beszámolni, márpedig ők csak azt tekinthetik véglegesnek, s szokásukhoz híven azt hozzák nyilvánosságra, amelyet minden érintett fél aláírt, amelyre minden szükséges pecsét rákerült. Tegyük hozzá, ez így is van rendjén!
Az informális csatornákat viszont nem lehet eldugaszolni.
Az egyéb hírforrásokból pedig szinte ömlenek az információkkal vegyes találgatások azokról a magyar kézilabdázókról, akik vándorbotot vettek –vagy vennének – a kezükbe, hogy külhonban keressék a boldogulásukat, vagy éppen hazatérnének. Egy részükről – például a Cornexibe igazoló Farkas Andreáról, Deli Ritáról és Siti Beáról, a Dunaferrbe szegődő Borók Ritáról, vagy a Pick-Szegedbe tartó Kotormán Attiláról – már beszámoltunk, ugyanakkor a bajnokságok befejezése, és az ukránok elleni sikeres férfi vb-selejtező óta kevesebb szó esett a távozás gondolatát fontolgatókról.
A korábbi hírek szerint a megerősödő, régi sikerei felelevenítésére készülő Dunaferrben a férfiöltözőben többen csomagolnak. Részben mert lejárt a szerződésük, részben mert másik egyesületben képzelik el a jövőjüket. Az új évadnak Buday Ferenc edző vezetésével nekivágó dunaújvárosiak a válogatott kitűnőségeik közül már elengedték Mohácsi Árpádot, akiről azt beszélik, hogy Veszprémbe tart (erről egyelőre csak Bene Gyula, a Dunaferr szakosztály-igazgatója mondta, hogy biztosra vehető, mert szerinte az átlövő már aláírta az átigazolási lapot), és aligha tartják meg további átlövőik közül Décsi Gábort, valamint Mocsai Tamást.
"Az egy percig sem kétséges, hogy elmegyek Újvárosból – mondta lapunknak Décsi, aki tavaly a német Grosswallstadtból tért vissza az idén bajnoki bronzérmet szerző gárdába. – Két német és egy magyar menedzseremmel azt beszéltem meg, hogy külföldi, pontosabban nyugat-európai klubot keresünk, de pillanatnyilag csupán itt tart az igazolási ügyem. Én lennék a legboldogabb, ha már érkeznének az ajánlatok. Remélem, egy-két héten belül eldől a kérdés, hol folytatom.”
Mocsai Tamás a család balatoni nyaralójában piheni ki az évad fáradalmait, és várja, hogy a Dunaferr vezetőivel mihamarabb leülhessen tárgyalni a jövőről. "A szerződésem még egy évig Újvároshoz köt – mondta a német Bundesligát is megjárt játékos. – Az egyik ismerős menedzser azonban már dolgozik azon, hogy külföldön kézilabdázhassak. Német ajánlatom is volt, de érdeklődik a svájci Suhr is. Még semmi sem dőlt el, de aki vinni akar, annak tudnia kell, hogy ki kell vásárolnia a szerződésemből. Azt gondolom, hogy legkésőbb két héten belül választ tudok adni a kérdésre, hogy maradok-e a Dunaferrben.”
Nincs már kérdés Bécsi János olasz szerződése kapcsán sem. "A Rubiera tavaly keresett meg először – emlékezett a Pick-Szegedből távozó átlövő. –Akkor még egyéves szerződésem volt, és nem tudott megállapodni egymással a két klub. Az idén tavasszal viszont aránylag gyorsan egyetértésre jutottunk, és májusban szóban már meg is egyeztünk. Ôk két vagy hároméves szerződésre gondoltak, de jobbnak láttam, ha előbb csak egy évre kötöm le magam, aztán ha elégedettek leszünk egymással, jövőre hosszabbítunk. Július végén utazom Rubierába, aláírom a szerződést, kiválasztom az új lakásomat, autómat, majd hazatérek, és augusztus közepén megyek vissza. Akkor már elkezdjük a felkészülést az új évadra, amelyben arany- vagy ezüstérmet várnak a vezetők a négy külföldivel megerősített csapattól. Az olasz bajnokságban csapatonként ennyi EU-n kívüli kézilabdázhat.”
A volt válogatott Szotyori István az NB I-be újra visszakerülő Tatabánya Carbonex csapatából igazol Franciaországba. "Egy másodpercig sem jutott eszünkbe, hogy játékosunk egyéni boldogulásának útjába álljunk – mondta Marosi László klubigazgató. – Így is szól a megállapodásunk, hogy ha kedvező ajánlatot kap, elengedjük. A Villefrance Beaujolais ilyen ajánlatot tett. Régi-új játékosunktól, a francia kézilabdában igen jártas, Lyonból hazatérő Borsos Attilától tudjuk, hogy ez a csapat a másodosztály alsóházában szerepel. Szotyori helyére igyekszünk találni valakit, de a keresés nem sürgős, mert balátlövőben nincs hiányunk.”