Pihenő orvosi felügyelettel

Az isztriai nyaralás idején sem feledkezhetett meg Buday Dániel az orvosok intelmeiről, sőt az adriai félsziget fővárosában, Pulán is meglátogatott egy világhírű tudós doktort. Az orvosjárás oka az áprilisi gerincműtétje, amelynek az utókezelése a félidejénél tart.
– Mikor kezdődött a gond a gerincével? – kérdeztük a Pick-Szeged válogatott kitűnőségét.
– Februárban már fájt a combom, de akkor még senki sem gondolta, hogy ez a gerincem miatt van – válaszolta a 21 éves irányító. –Szegeden megvizsgáltak, és azt mondták, valószínűleg izomhúzódást szenvedtem. Ennek megfelelő kezelést kaptam, és vártam, hogy elmúljon a fájdalom.
– Csapata mérkőzéseiről hiányzott a vélt sérülés miatt?
– Nem tehettem meg, hiszen javában folytak a bajnoki küzdelmek, versenyben voltunk a Veszprémmel az aranyéremért, szóval szüksége volt rám az együttesnek. Akkoriban arról volt szó, hogy csak ki kellene pihennem azt a bizonyos húzódást. Ideiglenes megoldásként injekciókat kaptam, és így tudtam pályára lépni.
– Mikor derült ki, hogy nem –vagy nem csak – combsérülésről van szó?
–A fájdalmat egyre nagyobb felületen éreztem, és eljutottam odáig, hogy már nem tudtam lábujjhegyre állni. A Dunaferr elleni sorsdöntő mérkőzésünk előtt pedig a vádlimban is olyan éles volt a fájdalom, hogy legszívesebben lemondtam volna a szereplést a találkozón. Ezután már nem lehetett tovább halogatni az alapos kivizsgálást, amelyet április elején a Sportkórházban és több fővárosi klinikán végeztek el.
– Mire gondolt, amikor megtudta, hogy sérves a gerince?
– Semmi drámaira. Erdélyi Gábor doktor, a válogatott orvosa ugyanis megnyugtatott, hogy a lehető legjobb kezekbe kerülök, és néhány hónap alatt meggyógyulok. Április közepén az Amerikai úti idegsebészeten Veres Róbert doktor a legkorszerűbb és legkíméletesebb műtéttel rendbe hozta a sérvemet, és néhány nap múlva Szegeden megkezdhettem a rehabilitációt.
– Meddig jutott a csaknem három hónap alatt?
–Eleinte, egészen pontosan négy hétig feküdnöm kellett, naponta csak tizenöt-húsz percre kelhettem fel. Ahogy javult a hátam, fokozatosan nőtt ez az idő. Lassacskán csökkentek, majd elmúltak azok a tünetek, amelyek korábban rettentően zavartak. Már nem zsibbadt a lábam, és megszűnt a fájdalom a combomban, sőt már lábbujjhegyre is tudok állni.
–Csak Szegeden folyt, illetve folyik az utókezelése?
–Ott kezdték, majd a Sportkórházban folytatták, aztán újra Szeged következett, júniusban pedig a veszprémi kórházban is jártam. A július eleji nyaraláson, Pulán megvizsgált Stanislav Peharec, a hasonló sérülések és betegségek nemzetközi hírű specialistája. A horvát professzor, akinél mostanában két veszprémi válogatott, Éles József és Pásztor István is járt, elégedett volt a műtéttel és a javulásom mértékével. Megvizsgálta a hát- és a hasizmaimat is, és lényegében hasonló gyakorlatokat írt elő, mint korábban magyar kollégái.
–Dicsekedjen egy kicsit, mi mindent tud már csinálni!
–Nem okoz gondot és nem jár fájdalommal, ha naponta fél órát kocogok, emellett rendszeresen kell úsznom és kerékpároznom. Naponta egy órán át különleges gyakorlatokkal kell erősítenem a has- és a hátizmaimat, hogy ezek átvehessék a gerincre jutó terhelés egy részét.
– Folytathatja a kézilabdát?
– Kár, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerülhet, de minden orvos és az én válaszom is az, igen. A következő évadban is a Pick-Szeged játékosa leszek, és július huszonkettedikén a csapat többi tagjával együtt jelentkezem edzésre. Egyelőre persze nem végezhetek minden gyakorlatot a társaimmal, de azon leszek, hogy mielőbb visszanyerjem az erőmet, ami a kényszerű edzéskiesés miatt még nem a régi. Néhány hétig még nem vehetek részt a játék gyakorlásában, nem lőhetek felugrásból, ugyanakkor vezethetem a labdát, és az úgynevezett kitámasztott lövéseket is gyakorolhatom.
– Mikor láthatja mérkőzésen a közönség?
–Rettentően igyekszem, hogy a szeptemberi bajnoki rajt után nem sokkal, de legkésőbb október elején újra pályára léphessek. És arról sem feledkezem meg, hogy klubcsapatom mellett a januári világbajnokságra készülő válogatottban is számítanak rám.