Edzés ma már Madeirán

Vágólapra másolva!

2003.01.17. 21:53

Címkék

A Portugáliában január 20. és február 2. között megrendezendő 18. férfi világbajnokságra a magyar válogatott szombat hajnalban utazott el. Skaliczki László szövetségi kapitány az elutazás előtt elmondta, hogy játékosai már péntek este megérkeztek Budapestre, és a Pillon Szállóban aludtak.

Skaliczki László kapitány (balra) szombaton már Madeirán dirigálja játékosait (Fotó: Meggyesi Bálint )

"A kivétel Mezei Richárd, akinek a minap autóbalesete volt, és kisebb sérüléseket szenvedett – mondta a kapitány. – Ô kedden repül utánunk Madeirára, és a vébén várhatóan arcvédőben fog szerepelni. A felkészülésre nem volt sok időnk, de ezt igyekeztünk tökéletesen kihasználni. Drámaian erős csoportban kezdünk, és az águnkon is a világ legjobb együttesei találhatóak, de mindent megteszünk, hogy célunkat, a középdöntőbe, majd a legjobb hétbe jutást és ezzel az olimpiai kvalifikációt elérjük. Erről persze nagyon sok vetélytársunk is álmodik.”
Legjobbjaink szombat délután érkeznek Madeirára, ahol még ezen a napon edzést tartanak, majd vasárnap is gyakorolnak. Hétfőn az olimpiai bajnok Oroszország ellen kezdik a csoportküzdelmeket, kedden a világbajnok Franciaországgal találkoznak. A további csoportellenfeleik: Szaúd-Arábia, Argentína, Horvátország. Az águkon (D-csoport) szerepel a svéd, a dán, a szlovén, az egyiptomi, az algériai és a brazil csapat.
A rajt előtt két nappal érdemes felidézni a kezdeteket és a magyar eredményeket. Az első vb-re 1938-ban került sor, és azon négy válogatott vett részt. Az első világbajnok Németország volt, amely megelőzte Ausztriát, a bronzérmes Svédországot és Dániát. Tizenhat éves kihagyás után a svédek rendezték meg a második vb-t, amelyen hat csapat vett részt, s a házigazda nyert.

Úgy tűnik, mégis legyôzhetôek az oroszok

A magyarok ágán (D-csoport) szereplô szlovén válogatott nagy reményekkel várja a vb-t, hiszen a felkészülés során meglepôen jó eredményeket ért el. A Georges Marrane-kupán Ivryben elsô lett, miután a döntôben legyôzte az oroszokat 32–31-re. (A harmadik helyért vívott csatában az Ivry 27–24-es gyôzelmet aratott Egyiptom ellen, amely szintén a D-csoport tagja). A szlovénok megverték Algériát (D-csoport) is. Niko Markovic szövetségi kapitány okkal volt elégedett, de tanítványai vb-esélyeirôl nem nyilatkozott. A nyolc közé jutás azonban nekik is nagy siker lenne.
A D-csoportban szereplô Európa-bajnok svédek otthon kétszer is megmérkôztek a Jugoszláviával, és – meglepetésre – egyszer sem tudtak gyôzni (26–26 és 24–26). Mivel január elején Belgrádban a Nemzetek Kupája elôdöntôjében is Sterbikék nyertek ellenük, ezzel a svédek igen kellemetlenül érezték magukat. Ezeken a mérkôzéseken úgy tűnt, hiába tértek vissza a svéd válogatottba az öregek (Wislander, Boquist, Frandesjö és Alm).
Az egykori jugoszláv szövetségi kapitány, Braniszlav Pokrajac, a portugál Porto edzôje nem igazán lelkesedik a vb versenyrendszeréért. „Az IHF döntése szerint a második körbe a csoportok elsô és harmadik, illetve második és negyedik helyezettjei jutnak – mondta –, a középdöntô négy csoportjából pedig csak a csoportgyôztesek jutnak az elôdöntôbe. Ez azt jelenti, hogy a hét meccsen akár egy vereség is lehetetlenné teszi az éremszerzést. Nagyon bonyolult a rendszer, ezért szerintem szinte mindegyik szövetségi kapitány sokat fog taktikázni. Emlékeztet a mostani rendszer a montreali olimpiai játékokéra. Akkor a Szovjetunióval és Németországgal azonos pontszámunk volt, ám a gólkülönbség miatt csak harmadikak lettünk, és az ötödik helyért mérkôztünk. Pedig csak mi gyôztük le a szovjeteket, akik késôbb aranyérmet szereztek.”A mester szerint a németek túl rövid ideig készülôdtek, lelassult a játékuk, de Volker Zerbe visszatérése megnyugtatta ôket, és most nagyon veszélyesek. „Szerintem Dánia lehet az új világbajnok, mert a sportágba óriási felfrissülést hozott játéka – folytatta. – A csapat öt-hat éve együtt van, s ezek a játékosok több korosztályos versenyt nyertek. Az egyetlen kérdés, kibírják-e a vébé ritmusát.”
A franciákat (C-csoport) is az esélyesek közé sorolják, de sokan emlegetik, hogy csak azért nyerték meg a vb-t két éve, mert házigazdák voltak. Két éve nem változtattak a csapat összeállításán.

A keleti blokk országai először 1958-ban rendeztek vb-t – ekkor az NDK adott otthont a világ legjobb 16 válogatottjának, és a svédek megvédték elsőségüket. Három évvel később az NSZK, majd 1964-ben Csehszlovákia volt a világ legjobb 12 válogatottjának házigazdája, s mindkétszer román arany született. Svédország, mint a sportág legsikeresebb országa, 1967-ben másodjára lett vb-házigazda, és a csehszlovákok végeztek az élen.
A hetvenes-nyolcvanas években többnyire a román, a keletnémet, a szovjet és a jugoszláv csapat küzdött az érmekért, s a magyarok rendre a nyolcadik-kilencedik helyen zártak. Az áttörés 1986-ban Mocsai Lajos szövetségi kapitány játékosainak (Hoffmann, Bíró, Oross, Bordás, Debre, Fodor, Kovács P., Kovács M., Szabó L., Marosi L., Gyurka, Horváth G., Iváncsik, Kenyeres, Kontra) nevéhez fűződött: a vb-döntőbe jutó gárda ezüstéremmel tért haza Svájcból (24–22). De a Zoran Zsivkovics vezette jugoszláv válogatott tagjai is világsztárok lettek, legtöbbjük neve ma is közismert: Mirko Basic (a horvát válogatott pályaedzője, a RK Zagreb kapusa és pályaedzője), Rolando Pusnik (a szlovén RK Trebnje játékos-edzője, kapus), Momir Rnics (a Proleter edzője), Veszelin Vukovics, Zlatan Saracevic (a Zamet Rijeka marketingigazgatója, játékosa), Jovica Elezovics (a Sintelon Bacska Palanka trénere), Zlatko Portner, Veszelin Vujovics (volt jugoszláv szövetségi kapitány), Jovica Cvetkovics, Dragan Mladenovics, Mile Isakovics (a Metaloplastika elnöke) és Holpert József – hogy ne soroljuk a teljes gárdát.
Csehszlovákiában (1990) a hatodik, majd Svédországban (1993) a 11. lett Magyarország, és következett az egyik mélypont: 1995-ben Izlandon a mieink nem jutottak tovább a csoportjukból (17–20. hely). Japánban (1997) aztán – miközben ebben az évtizedben javában tartott a svéd–orosz verseny a világversenyek aranyérmeiért Vass Sándor kapitány vezetésével újra kiemelkedő eredmény született: negyedik lett együttesünk. Egyiptom (1999) és Portugália (2003) között csak a selejtezőkig jutott a magyar csapat, s közben 2001-ben Franciaország otthon – 1995 után másodszor – aranyérmet ünnepelt.
Eddig 13 nemzet csapata szerzett érmet férfi vb-n. A legsikeresebb Svédország négy aranyat (1954, 1958, 1990, 1999), három ezüstöt (1964, 1997, 2001) és négy bronzot (1938, 1961, 1993 1995) nyert. Romániának négy arany (1961, 1964, 1970, 1974), két bronz (1967, 1990) jutott. Oroszország (a Szovjetunió) három aranyat (1982, 1993, 1997), három ezüstöt (1978, 1990, 1999) nyert. Két-két aranyérmet nyertek a németek (1938, 1978) és a franciák (1995, 2001), egyet-egyet pedig a jugoszlávok (1986) és a csehszlovákok (1967).
Nem kell tehát csodálkozni, hogy a svédek, az oroszok, a franciák, a németek és a jugoszlávok tartanak igényt az idén is a vb-érmekre. Csak a románok "tűntek” el hosszabb ideje a világ élmezőnyéből.