Szeszélyes sztárcsapatok

(A vb második szakaszáról annyit: a hol drámaian szigorú, hol tragikomikusan nagyvonalú portugál szervezők, valamint az utóbbi időben nem előnyére színesedő IHF közös bűne, hogy a január 29-re és 30-ra kiírt négyszer négycsapatos középdöntők rejtélye továbbra sem oldódott meg. Senki sem tudja, hogy a kijelölt négy újabb város közül pontosan melyikben lépnek majd pályára a csapatok – a magyarok CD-ágáról alakuló III. és IV. csoport vagy Rio Maiorban vagy Espinhóban folytatja.)
A szeszélyesség – amelyre később visszatérünk – a harmadik csoportfordulóban nem a magyarokat jellemezte. Skaliczki László szövetségi kapitány csapata – az addig pont nélküli gárdák csütörtöki összecsapásán – nagyobb erőlködés nélkül legyőzte Szaúd-Arábiát, a tavalyi Ázsia-bajnokság bronzérmesét, amely a vb-küzdelmek első és második körében csak hét-hét góllal maradt alul a világbajnoki címvédő Franciaországgal és a lassan magára találó Horvátországgal szemben.
– Mi az értéke az arabok elleni sikernek? – kérdeztük Skaliczki Lászlót a pénteki szünnapon, amikor legjobbjaink csak egy edzést tartottak, különben regenerálódtak, ápolgatták és ápoltatták kisebb-nagyobb sérüléseiket.
– Önmagában semmi – hangzott a kissé lakonikus válasz. – Minden a további meccseinktől, illetve vetélytársaink szereplésétől függ. Furcsa és meglepő végeredményekkel, félidei állásokkal találkoztunk, amiből különböző következtetéseket lehetne levonni, ha nem a verseny első szakaszában, annak is éppen a közepén tartanánk. Azt viszont máris ki lehet jelenteni, hogy az orosz és talán a svéd csapat is átalakulóban van. A Szaúd-Arábia legyőzésével szerzett két pontunk akkor lehet igazán értékes, ha a további két csoportmérkőzésünkön újabb négyet gyűjtünk mellé.
– Kivel volt különösen elégedett?
– Ezúttal a jó csapatmunka eredményezte a sikert. A sok gólt lövőket és a kitűnő kapusokat persze meg lehetne említeni, de mellettük azok is kitettek magukért, akik az eddigiekben csak éppen belekóstoltak a világbajnokság magas hőfokú, rettentően gyors mérkőzéseinek légkörébe. Csapatonként legalább hatvan-hetven támadás fut egy-egy mérkőzésen, és ehhez sem erőnlétileg, sem idegileg nincs hozzáedződve a magyar játékosok többsége. Szaúd-Arábia ellen viszont lehetett gyakorolni, és reményeim szerint ennek a haszna a későbbiekben jön meg. Építkeznünk kell ebből az eredményből, de anélkül, hogy túlbecsülnénk az értékét.
– Annak sincs jelentősége, hogy a franciák és a horvátok sokkal kisebb különbséggel verték meg az arabokat?
– Ezen azért érdemes elgondolkodni, mert az említett két válogatott sokkal jobban szenvedett ellenük, azt is mondhatom, meg kellett izzadniuk a pontokért. Nekünk ez könnyed, szellemes, gyors játékkal sikerült. Játékosaink újabb tapasztalatot szereztek, megérezték, hogy a figyelmük egy pillanatig sem lankadhat a hatvan perc alatt, és lélektanilag azt is jól dolgozták fel, hogy nekik – a két sikertelen bravúrkísérlet után – szinte csak a harmadik fordulóban kezdődött a vébé.
– A meglepő, szeszélyes eredmények közé sorolja, vagy várta a horvátok győzelmét Oroszország ellen?
– A horvátoknak az Argentínától elszenvedett kínos vereség után lépniük kellett, hogy kiköszörüljék a csorbát. Nem tippeltem erre a találkozóra, de akadt a csapatban, aki azt mondta: az oroszok már nem a régiek, nekünk is illett volna legalább egy pontot szereznünk ellenük.

– Az ön csapata vasárnap mérkőzik a horvátokkal, ezért különösen figyelmesen szemlélte az Oroszország elleni teljesítményüket.
– Csak egy félidőt láttam, de a mérkőzés videofelvételét alaposan fogom elemezni. Ami feltűnt, hogy a korábbiakhoz képes sokkal agresszívabb, időnként a durvaságig erőszakos lett Lino Cervar kollégám együttese. Kelentric – ahogy mondani szokás – kottából védte a nagy orosz lövők, Tucskin és Rasztvorcev bombáit. De ők ketten alig jutottak lövőhelyzetbe az egységesen, összefogottan védekező, és a nyitott formációkat alkalmazó horvátokkal szemben. Nem tagadom, volt mit figyelni Goluzáékon, de pillanatnyilag az argentinok elleni felkészülés, a testi és szellemi regeneráció van napirenden.
– Zdravko Zovko, a Fotex-Veszprém horvát mestere félig tréfásan, félig komolyan azt mondta, a dél-amerikaiak a horvátok legyőzésével és az oroszoktól bravúrosan szerzett ponttal kitáncolták magukat, és a folytatásban már semmi különleges sem várható tőlük. Egyetért ezzel?
– Nekünk a vébén bravúrokat elérő Argentína ellen kell felkészülnünk, és nem téveszt meg bennünket az sem, hogy a franciáktól a harmadik fordulóban tizenhét góllal kikapott. A dél-amerikai gárda tagjai összeszokottak, gyorsak, ügyesek és rettentően tudnak harcolni. Az átlövőikre építik a játékukat, különösen Gull – akit cingár alkata miatt az argentin Zerbének is neveznek – roppant gólveszélyes. De Canzoniero kapusról is érdemes szót ejteni, hiszen mind a horvátok, mind az oroszok ellen csodásan védett.
– A franciák ellen mindkét említett játékosát többnyire pihentette Mauricio Torres mester. Neki már a magyarok elleni mérkőzésen járhatott az esze?
– Elképzelhető, bár azt nem merném kijelenteni, hogy a csütörtöki találkozót Argentína feladta. A lényeg, hogy játékosaim fejében rend legyen, becsüljenek meg minden labdát, s ha netán elvesztik, azonnal próbálják visszaszerezni, s egy percig se hagyják levegőhöz jutni az argentinokat. A szaúdiak elleni sikerrel léptünk egyet előre, de a java most következik. A világbajnokság rettentően erős iramú mérkőzéseihez hozzá kell szoknunk, az ehhez való alkalmazkodást meg kell tanulnunk.
– Miként értékeli a bírók működését a felgyorsult játékban?
– A hagyományos hatos védőfallal szemben, amelyet egyelőre mi előnyben részesítünk, egyre több csapat választja a nyitott, három-kettő-egyes, vagy öt-egyes formációt. Ezzel pedig agresszivitás, rengeteg lábmunka, valamint test test elleni ütközés, ütés, lerántás jár, amit a bíróknak nem könnyű követni és pontosan megítélni. Ebben a kíméletlen harcban az oroszokkal szemben húsz, a franciák ellen tizenkilenc labdát vesztettünk el, és az elöl álló zavarók vagy a szélsők ezekkel megiramodtak, s többnyire gólt is lőttek.
– Kitekintve a többi csoportra, mi a véleménye a pillanatnyi állásokról?
– Inkább a saját csapatom, a csoportunk, vagy legfeljebb az águnk köti le a figyelmem nagy részét. Arra viszont nem csak én kaptam fel a fejem, hogy az egyiptomiak megverték Szlovéniát, amely pedig a második fordulóban legyőzte az Európa-bajnok svédeket. A B-csoportban a portugálok vereségét Izlandtól a tévében láttam, drámai ütközet volt. A házigazdák elkeseredettségének nincs határa, hiszen lépéshátrányba kerültek az északiakkal, valamint a németekkel szemben, és az utóbbiakkal szombaton biztosan gyilkos csatát vívnak.
Leonid Zaharov, a szaúdiak ukrán mestere jelentősebb ellenállást várt együttesétől a magyarok ellen, akiket azonban nagyon dicsért. "Fizikailag és lelkileg is remekül felkészült, és elszántan harcol a magyar válogatott – mondta. – Nekem az volt az érzésem, hogy a korábbi két vereségéért az én csapatomon állt boszszút.”
A csoportrangadót vívó Oroszországnak és Horvátországnak egyaránt életbe vágóan fontos volt a két pont, ami végül Lino Cervar szövetségi kapitány csapatáé lett. Az oroszok mélypontját mutatta az is, hogy Vlagyimir Makszimov mester sem a sajtótájékoztatón, sem azon kívül nem állt szóba újságírókkal, hanem a semmi érdemlegeset sem mondó másodedzőjét, Anatolij Dracsevet és a csapat kapitányát, a 41 éves Andrej Lavrov kapust vetette az "oroszlánok” elé.
"A jól megválasztott védekezési taktikánknak köszönhettük a sikert – hangoztatta a horvát Lino Cervar. – Fiatal játékosaink is remekül küzdöttek, és megérdemelten vezettünk többször is négy-öt góllal, ami ezen a szinten nagy különbség. Kelentric kapus fantasztikusan védett, a mezőnyben pedig mindenki zseniálisan játszott.”
A horvátok egyik legjobbja Petar Metlicic volt, aki négy gólt lőtt. "Így kell továbbra is harcolnunk, és akkor jó esélyünk lesz akár a franciák, akár a magyarok ellen – mondta. – Az oroszok többször is felzárkóztak, de a dinamikus védekezésünkkel szemben az átlövőik tehetetlenek voltak.”
Lavrov higgadtan, halkan és tömören beszélt együttese vereségéről, és Makszimovot is megvédte. "Elnézést, de a mester emberi okok miatt most nem tud válaszolni a kérdésekre – kezdte. – A horvátok szerencsésebbek voltak, és az ötgólos előnyük túl sok volt. A védekezésünk gyengeségének oka, hogy a fiataljainknak még túl erős a világbajnokság ritmusa. Csupán két hetet edzettünk együtt a vébé előtt, és ez kevésnek bizonyult.” A Nemzeti Sport érdeklődésére Andrej Lavrov elmondta: "Még nem érzem magam öregnek, és más labdajátékokban is akadnak negyven év körüli játékosok, akiket a legjobbak között tartanak számon. Elég, ha példaként Michael Jordant említem. Én is profi sportoló vagyok, és sokat dolgozom azért, hogy minél tovább megőrizzem a formámat. A következő nagy célom, hogy szerepelhessek az athéni olimpián.”

A Sport1 szombaton 15.45-től élőben közvetíti a Magyarország–Argentína mérkőzést