Karnyújtásnyira az olimpia

Vágólapra másolva!
2003.01.31. 20:45
Címkék
A középdöntők befejeztével, pénteken Lisszabonba költözött és pihent a még állva maradt nyolc együttes, amely szombaton és vasárnap a helyosztókon küzd az érmekért, valamint az olimpiai kvótát érő első hét helyért. Az elődöntőben a címvédő Franciaország Németországgal és Horvátország Spanyolországgal csap össze, az 58. helyért pedig MagyarországJugoszlávia és OroszországIzland párosításban kezdődnek a csatározások. A Skaliczki-csapat végre bravúrt ért el Szlovénia legyőzésével és a nyolc közé jutással, amely a funchali csoportból középdöntőbe került valamennyi gárdának sikerült.
Skaliczki László (jobbra) az egyik kulcsembernek, Pérez Carlosnak magyaráz (Fotó: Meggyesi Bálint)
Skaliczki László (jobbra) az egyik kulcsembernek, Pérez Carlosnak magyaráz (Fotó: Meggyesi Bálint)
Skaliczki László (jobbra) az egyik kulcsembernek, Pérez Carlosnak magyaráz (Fotó: Meggyesi Bálint)
Skaliczki László (jobbra) az egyik kulcsembernek, Pérez Carlosnak magyaráz (Fotó: Meggyesi Bálint)
Skaliczki László (jobbra) az egyik kulcsembernek, Pérez Carlosnak magyaráz (Fotó: Meggyesi Bálint)
Skaliczki László (jobbra) az egyik kulcsembernek, Pérez Carlosnak magyaráz (Fotó: Meggyesi Bálint)
A középdöntő négycsapatos főcsoportjaiba az AB- és a CD-ág alapcsoportjaiból nyolc-nyolc válogatott került be. Ezek az egymás elleni eredményeket magukkal hozva szerdán kezdték a kétnapos küzdelmeket, és a csoportelsők jutottak az elődöntőbe, a második helyezettek pedig az 5–8. helyért mérkőznek a hét végén.
A főcsoportok közül az I. és a II. erőviszonyai lényegesen tisztábbak és egyértelműbbek voltak, míg a III. és IV. (itt szerepeltek a magyarok) nagyon sok variációt hagyott nyitva a szerdai összecsapások után is. Aztán csütörtökön egymást érték a drámák és a meglepetések.
A spanyolok (I. főcsoport) edzettek egyet a januárban Magyarországon is látott Katar ellen (40–15), és az izlandiak is csak az első félidőben (14–17) szenvedtek Lengyelországgal szemben (33–29), bár a folytatásban D. Sigurdsson (9 gól), Stefansson (7) és Johanesson (6) góláradatára csak-csak válaszolgatott Traczyk (9) és Jurasik (7). Lengyelország és Katar pont nélkül maradt, a csoportelsőség kérdése pedig csütörtökön, a spanyol–izlandi találkozón dőlt el az ibériai sztárgárda javára (32–31).

Athén és Jugoszlávia

Két vb-ezüstérmes (1986) játékos is követi az eseményeket Portugliában. Kovács Péter, a sikercsapat átlövôje, az MKSZ szakmai igazgatója, az IHF edzôbizottságának tagja, az Évszázad magyar kézilabdázója a mérkôzések zsűritagjaként dolgozik. „A magyarok találkozóinak csak a jegyzôkönyveivel találkozhattam, de a szerencséjüknek, majd a sikerüknek nagyon örültem. A statisztikákból az derült ki, hogy nagyon sok gólt lôttek, a támadójátékuk rendben volt korábban is, ugyanakkor csütörtökig sokat is kaptak. A szlovénok elleni sikerrel nagyszerű távlatok nyíltak meg csapatunk elôtt.”
A nyolcvanhatos, Mocsai Lajos mester által dirigált csapat kapusa, Hoffmann László már Madeirán megállapította, hogy csapatunk védekezésének agresszivitása és hatékonysága ott elmaradt a vetélytársakétól, akik többnyire a nyitott variációt alkalmazták. „Mi még ma is a hagyományos hatos védôfallal próbáljuk megállítani ellenfeleinket – mondta a menedzser és játékosügynök, aki büszke arra, hogy lánya a gyôri klub fiataljai között tovább viszi a családi stafétát: kapusként bontogatja szárnyait. – A válogatott gondjainak egyik oka, hogy az NB I-ben csak elvétve találkozunk nyitottan védekezô gárdával, ezért a kapitánynak sincs könnyű dolga, ha ehhez a taktikai eszközhöz szeretne nyúlni. A nyolc közé jutást jó eredménynek tartom, ezért minden dicséretet megérdemel a csapat. A jugoszlávok ellen újabb roppant nehéz mérkôzés vár a rá.”
A németekkel szemben (II. főcsoport) a tunéziaiak a szünetig tartották magukat – ekkor csak egy gól volt a hátrá-nyuk –, de a második játékrészben a gólokon egyenletesen osztozó Kehrmann (6), Baur (5), Kretzschmar (4) és Hens (4) vezetésével taroltak Heiner Brand mester fiai. A portugál álmokat (főleg az olimpiai kvalifikációt) már az első félidőben ripityára zúzta Jugoszlávia (18–7), amely a második félidőt csúnyán, kilenc góllal elvesztve is két pontot szerzett (30–28). Zoran Kurtes, a vb-bronzérmes jugoszlávok szövetségi kapitánya csak együttese első félidőben nyújtott védőjátékával, illetve a négy-hat gólt lövő, de sokat könynyelműsködő Szudzum, Lovanovics, Perunicsics és Skrbics felvillanásaival volt elégedett. A portugálok legjobbja, Resende (10) ezúttal nem talált társakra.
Az elődöntőbe jutásért fantasztikus csatát vívott a német és a jugoszláv csapat, és a hajráig nyílt ütközetben mindkét oldalon remekeltek a klasszisok. Az 57. percben 31–29-re vezettek a németek, és híveik a nézőtéren már ünnepeltek, hiszen tudták, kedvenceik döntetlennél rosszabb eredményt már nem érhetnek el, az pedig csoportelsőséget s egyben elődöntőt ér. Pontosan ez történt (31–31), és a németeknél Baur (8) és Zerbe (5), a magyarok helyosztós ellenfelénél pedig Jovanovics (9) és Perunicsics (6) volt a legeredményesebb.

Tudják, hogy Fortuna csak a jókat segíti

Úton a portugál fôváros felé, a játékosokat kérdeztük arról, mit tartottak a leglényegesebbnek, a csütörtöki találkozón, illetve mi a véleményük a jugoszlávokról.
Szathmári János: – Tartottam attól, hogy a szlovénok ellen újra a régi hibánkba esünk, és a hajrát eltoljuk. Szerencsére nem ez történt, mert segítettük, biztattuk egymást, javítottuk a hibáinkat, és végre kezd összeállni a védekezésünk is. A vébé elôtt is bíztam valamelyest az athéni kvalifikáció megszerzésében, most viszont már a lehetôséget kell megragadnunk.
Nagy László: – Rettentôen nagy volt a bizonyítási vágy, és kevesebbet hibáztunk,
Pérez Carlos: – Szorosan ôriztek, de amikor csak lehetett, kiszabadítottam magam, és ilyenkor gólt is sikerült lônöm. Az elôdöntôbe jutást elszalasztó, ezért alighanem csalódott jugoszlávok ellen remélhetôleg ugyanígy folytatjuk.
Bendó Csaba: – Fél lábbal már otthon voltunk, de a halálcsoportból és -ágról elôbb Fortuna, majd a saját jóvoltunkból a nyolcba kerültünk.
Fazekas Nándor: – Fantasztikus sikert ért a csapatmunkánk, és még nincs vége.
Gál Gyula: – Rácáfoltunk a pesszimista jóslatokra. Innnentôl bármi megtörténhet.
Kertész Balázs: – Négy korábbi erôs, híres ellenfelünk közül is legalább kettôt megverünk, ha ezekhez a találkozókhoz hasonló hôfokú tesztmérkôzéseken, rangos tornákon edzôdhettünk volna. A felkészülés során csak egy, a németek elleni volt ilyen.
Doros Ákos: – Néhányan már biztosan temették a csapatunkat, amely most kivágta a rezet, és megmutatta valódi tudását.
A gyilkos III. főcsoportban a második fordulóban dőltek el a nagy kérdések, hiszen az elsőben a horvátok Egyiptom ellen hat góllal, a már-már leírt oroszok pedig a dánokkal szemben héttel nyertek. A Fotex KCV horvát sztárjai támadásban mérsékelten csillogtak – Jovic háromszor, Dzomba kétszer volt eredményes, Goluza pedig nem lőtt gólt –, igaz, a védekezésben valamennyien jobb teljesítményt nyújtottak. Lino Cervar mester Balic (5) és Zrnic (5) gólerős játékát, együttese jó védekezését és kapusai elfogadható formáját emelte ki. Az afrikaiak szerb trénere, a világhírű Zoran Zsivkovics sajátos helyzetben lehetett, hiszen két éve még ő dirigálta a jugoszlávokat, amikor Párizsban vb-bronzérmet nyertek. Ezúttal pedig egykori honfitársai ellen küldte harcba az arabokat, akik közül Zaki (9) a vb gólkirályi címének nagy várományosa. Az olimpiai bajnok oroszok és az Eb-bronzérmes dánok mérkőzése a szünetben még döntetlenre állt. A folytatásban viszont Tucskin (10), Koksarov (7) és Krivoslikov (6) góljai mellé a korábbinál valamivel erőszakosabb védekezés társult, és Vlagyimir Makszimov mester csapata is két ponttal várhatta a második fordulót, az Egyiptom elleni találkozót. Ezen Rasztvorcev (8) vezérletével nyert az olimpiai bajnok, és a második helyen továbbjutott. A dánok hirtelen mélyrepülését a horvátok is kihasználták (33–27). Metlicic (10) és társai talán még önmagukat is meglepték az elődöntőbe jutással.

Visszapillantó

A magyarok szombaton Jugoszláviával találkoznak, amellyel 1957-ben Zágrábban mérkôztek elôször, és 11–6-ra kikaptak. Déli szomszédunkkal játszott csapatunk a legtöbbször (78), és a mérlege: 22 gyôzelem, 9 döntetlen és 47 vereség. Legutóbb tavaly áprilisban Szegeden tesztmérkôzésen csapott össze a két válogatott, és a vendégek 23–21-re nyertek. A Skaliczki-csapat akkor így állt fel: Szathmári (Szente) – Berta 3, Mocsai 1, Meldvay 2, Mezei 2, Mohácsi 6, Németh A. 2. Cs: Décsi, Rosta I. 1, Rosta M. 1, Laluska, Bendó 3.

A lisszaboni program
Szombat. Az 5–8. helyért: MAGYARORSZÁG–Jugoszlávia, 10.30, Izland– Oroszország, 13. Elôdöntôk: Németország–Franciaország, 16, Spanyolország– Horvátország, 18.30 (közép-európai idôk)
A magyaroknak (IV. főcsoport) szerdán ismét az volt a tervük, hogy bravúrt hajtanak végre – ezúttal a svédek ellen. A korábbiakban (a funchali C-csoportban) Skaliczki László szövetségi kapitány csapata ugyanerre vágyott az oroszok, a világbajnok franciák, majd a horvátok ellen, ám sem akkor, sem negyedszerre nem sikerült. Pedig a kirobbanó formában kézilabdázó Pérez (11) és Nagy (8) mellett Buday (5) sem volt elfogódott a svéd állócsillagokkal szemben. Wislander (7), Lövgren (7), Vranjes (5), Pettersson (4), Olsson (2), a csapatot összefogó Andersson, valamint a kapuban remeklő Svensson és Gentzel minden tudására és rutinjára szükség volt a 33–32-es, végül szerencsésnek mondható skandináv sikerhez. Harmadik egygólos fiaskójáért a magyar együttes a dán bírópárost is okolhatta, amely a legforróbb pillanatokban egyértelműen kedvezett a svédeknek, majd amikor jelentősebb különbséggel elhúztak (32–27), vagyis nem volt benne kockázat, visszaadta a "kedvezményt” a Skaliczki-csapatnak. Közben azonban lejárt a játékidő, és észak ismét diadalmaskodott. Ebben a körben a franciáknak nem okozott túl nagy nehézséget Szlovénia legyőzése, mert Martini kapus vezérletével újra világbajnokhoz méltóan védekeztek, támadásban pedig Narcisse (7) és Fernandez (6) feltartóztathatatlan volt. Velük egyedül a lábsérüléssel bajlódó Simonovic (8) vívott gólpárbajt, és ez nagyon kevés volt az újabb szlovén bravúrhoz.
A csütörtöki fordulóban a franciák simán lelépték Bengt Johansson együttesét (30–24), amely egy pillanatig sem tudta megkérdőjelezni a világbajnok elődöntőbe jutást érő diadalát. A skandinávok korábban felsorolt "öregjei” közül Wislander, Olsson és Vranjes alig néhány percet töltött a pályán, amit Johansson később azzal indokolt, hogy a friss, energikus franciákkal szemben a fiatalabbaknak akart bizonyítási lehetőséget adni. Pettersson élt is ezzel, de a többiek gyengén muzsikáltak, és ki kell mondani: nem is érdemelték volna meg a négybe, de még a nyolcba kerülést sem. A franciák húzóembere Martini kapus volt, és Gille (7) mellett a négy-négy gólos Cazal, Girault is remekelt (Houlet is négyszer talált be a svéd kapuba, valahányszor büntetőből).
A magyarok Szlovénia ellen az első 15 perc elteltével magukhoz ragadták a kezdeményezést, és ettől kezdve vetélytársuknak legfeljebb az egyenlítésre (8–8, 14–14) futotta az erejéből. A Szathmári vezérletével minden eddiginél jobban küzdő együttesünk a 40. perctől többnyire két-három góllal vezetett (három találattal kellett nyerni a nyolcba jutáshoz), vagyis pengeélen táncolt a sikere vagy kudarca. Merőben új elemeket is felfedezhettünk Skaliczki mester taktikai elképzeléseiben, hiszen a Fotex KCV-ben Pásztort ritkán látjuk irányítóként, a szoros emberfogással őrzött Pérezt pedig hol beállósként, hol balszélsőként játszani. Az sem gyakori eset, hogy Laluska a Pick-Szegedben jobbszélső, vagy Kertész a Dunaferrben beállósként lövi a gólokat. Ezek a helycserék persze csak rövid időre szóltak, és az ellenfél védekezésének áttörésére szolgáltak – sikerrel. Ugyanis a hajrában többször (22–18, 25–21, 28–24) "föle” is akadt a hőn áhított háromgólos vezetésnek.
Csapatunk – Nagy (8), Pérez (5), Pásztor (5), Buday (3), Bendó (3), Kertész (3) és Gál góljaival – végre huszárosan csatázott. A végjátékban sem roppant össze, és 28–25-ös győzelme azt jelentette, hogy jobb gólkülönbséggel a második helyen végzett a IV. főcsoportban, vagyis szombaton a II. főcsoport hasonló helyezettje, Jugoszlávia ellen kezdheti meg a mérkőzéseket az 5–8. helyért.
"Csapatom óriási küzdőképességről tett tanúbizonyságot – mondta Skaliczki László pénteken a magyarok autóbuszán, úton Lisszabon felé. – Szathmári végig kitűnően védett, jól irányította a védekezésünket, amely sokat javult a vébé alatt. Akadtak ugyan kiemelkedő egyéni teljesítmények a gárdában, hiszen Nagyra, Pérezre, Pásztorra és Budayra hatalmas teher hárult, de a legfontosabbnak azt tartom, hogy a csapat egységesen harcolt, mindenki küzdött a másikért. Néha már hagyományos magyar kézilabdából, a gyors, szellemes játékból is mutattunk valamit. A jugoszlávok elleni elképzeléseinket most kezdjük összerakni, de az biztos, hogy sok klasszist – élükön Perunicsiccsel – vonultat fel a két évvel ezelőtti vébé-bronzérmes.”
Miközben a korábban nagy álmokat szövögetők közül Svédország, Szlovénia, Dánia, Egyiptom, Portugália vagy Lengyelország legjobbjai csak nézői lehetnek a végküzdelmeknek, Magyarország az olimpiai kvótáért harcolhat.

Tv: a SPORT1 szombaton 10.15-től élőben közvetíti a magyar–jugoszláv meccset
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik