A magyarok Athént ünnepelték

A pénteki szünnapot, és a még állva maradt nyolc gárda Lisszabonba költözését követően, szombaton "hajnalban” – portugál idő szerint 9.30 órakor (!) – megkezdődtek a helyosztók a 1998-as világkiállítás területén található, hatalmas szürkésbarna kavicshoz hasonlító Atlantico-csarnokban. Előbb az 5–8. helyért mérkőző négy csapat lépett pályára, majd az elődöntőkben kialakult a vasárnapi finálé párosítása.
A két évvel ezelőtti franciaországi és a négy éve megrendezett egyiptomi vb bronzérmesei, a jugoszlávok ezúttal hajszállal maradtak le az elődöntőről, és néhány vélemény szerint csalódottan várták a magyarok elleni szombati helyosztót.
"Csak cáfolni tudom ezeket az alaptalan híreszteléseket – mondta még a csata előestéjén roppant nyomatékosan Sterbik Árpád, a jugoszláv válogatott és a Fotex KCV kapusa, akit persze az ilyenkor szokásos huncut megjegyzéseikkel zrikáltak veszprémi társai. – Együttesünkben nyoma sincs letargiának, sőt elszánt, mert minden körülmények között szeretné megszerezni az athéni repülőjegyet.” A csípős nyelvű Gál Gyula riposztja erre ez volt: "Vasárnap a hetedik helyért meccseltek, és ha nyertek, akkor is meglesz a jegy.”
A hét végi vb-hajrára megérkeztek Lisszabonba a Pick-Szeged képviselői. Lele Ambrus sportigazgató és a szerb Dragan Djukics edző persze ellentétes állásponton volt a tippeléskor. "Kisebb csoda, hogy a magyar fiúk itt tartanak, remélhetőleg nem állnak meg, folytatják szerencsés-sikeres menetelésüket” – mondta a volt válogatott játékos. Neki viszont Djukics mester válaszolt: "Remek formában és nagy lendületben vannak az enyéim. A csoportküzdelmekben, amelyeket Szegeden több tévécsatornán sikerült követnem, négyszer nyertek, és csak a spanyoloktól kaptak ki, majd a középdöntőben megszerezhető négy pontból is hármat begyűjtöttek. A katasztrofális lebonyolítási rendszer hibája, hogy ezzel a pompás eredménysorral sincsenek az elődöntőben. Remélem, szó sem lesz arról, hogy megtorpannának, sőt, a végküzdelmekre még inkább összeszedik magukat.” Optimistán látta csapata esélyeit Zoran Kurtes szövetségi kapitány is, aki a portugál lapokban megjelent nyilatkozataiban igazságtalannak és méltánytalannak nevezte a németek ellen a középdöntőben elért 31–31-es eredményt. Ezzel ugyanis – jobb gólkülönbsége révén – Heiner Brand legénysége lett a világbajnok franciák ellenfele az elődöntőben.

A magyarok két nagy gonddal birkóztak a helyosztók előtt: az egyik – talán a kisebbik – a szombati korai kelés, a másik Fazekas térdsérülése. "A gondos kezelés ellenére sem javult a lábam – panaszolta a Fotex-kapus –, mert a meghúzódott térdszalagot újabb erős lövés érte, és annyira fájt, hogy csütörtökön és pénteken még járni is nehezemre esett.”
Skaliczki László szövetségi kapitány a vb sorsolása, majd lebonyolítási rendje kapcsán csak annyit jegyzett meg, hogy a harmatos AB-ágról lényegesen egyszerűbb volt az éremcsaták közelébe érni, mint a világelit krémjét felvonultató CD-ágról, vagyis a magyarok vonaláról.
"Annál jobban semmi sem példázza, hogy mekkora különbség volt az erőviszonyok között, mint a továbbjutási mérleg – hangoztatta Skaliczki László. – A mi hatcsapatos csoportunkból a tizenhatba, vagyis a középdöntőbe került négy válogatott mindegyike itt van a nyolc között. ”
A jugoszlávok elleni délelőtti találkozóra minden idegszálával feszülten összpontosító magyar kapitánytól még annyit sikerült megtudnunk, hogy szerinte hajdan a fél világ Belgrádtól, Zágrábtól és részben Ljubljanától tanulta ezt a játékot, majd Jugoszlávia széthullása után, a háborúk okozta sebek lassú gyógyulásával egy helyett három erős válogatott jelent meg a nemzetközi porondon.
"A külföldön kézilabdázó legjobbjaik is mind hazatértek a válogatottba, és valóban balszerencsével maradtak le az elődöntőről – mondta Skaliczki. – Perunicsicset a világ egyik legjobb átlövőjének tartom, rá különösen kell vigyáznunk. Biztató, hogy az utóbbi mérkőzéseinken Pérez és Nagy játékkapcsolata jól összecsiszolódott, és Buday formája is sokat javult. Legutóbb tavaly tavasszal Szegeden egymás után kétszer találkoztunk a szerbekkel, s akkor egyszer kikaptunk, egyszer nyertünk, de sem ők, sem mi nem a teljes kerettel álltunk ki.”

Kihagyott helyzetek sorozatával kezdtek a mieink, és Sterbik is bravúrokkal nyitott, ráadásul a kékek blokkja is átlőhetetlen volt. Igaz, ekkor még a magyar védelem sem sokat hibázott. Perunicsics és Jovanovics találataira Pérez és Bendó válaszolt, Rosta pedig már a magyarokat juttatta vezetéshez. Pérez hetesből növelte a különbséget, majd – a nemzetiségek és állampolgárságok kavalkádjában – újra a kubai származású magyar talált be a jugoszláv színek dicsőségéért küzdő, vajdasági magyar kapujába. A háromgólos hátrány felébresztette Kurtes mester gárdáját, különösen Skrbicset és Jovanovicsot (6–6). Pásztor emberhátrányban is eredményes volt, majd kettős emberhátrányba kényszerült együttesünk, és ezt kihasználva fordított Skrbics.
Pérez hetese aranyat ért, és a félidő közepén friss erőket küldött pályára Skaliczki mester. Ám ők sem tudtak betalálni a bravúrokat halmozó Sterbik kapujába. Az igazsághoz tartozik, hogy a magyarok félénk és lassú védőmunkája miatt Fazekas gyakran került kiszolgáltatott helyzetbe, ám ő is bizonyította klasszisát. A kapusparádét nagyon élvezte a közönség.
Közben legjobbjaink lövőhelyzetbe sem kerültek, mert a szerbek fantasztikus mozgékonyan, a durvaság határáig elmenve, védekeztek. A szigorúan őrzött Nagy László a szünetig nem lőtt gólt.
A talpsérüléssel bajlódó, beinjekciózott Budaytól Lendvay vette át a karmesteri pálcát, és Pásztor is belelendült (15–15). Ekkor Nagy kihagyott egy ziccert, Pásztor viszont belőtte a maga helyzetét, és Lendvay, valamint Kertész is bátrabban vállalkozott. Miközben Gál, Rosta és Doros oroszlánként védekezett, Nagy első találatával háromgólosra nőtt a magyar előny. Könnyelműen elkövetett átadási hibáinkat nevetve használták ki, és újra felzárkóztak a szerbek. Jovanovics bokája kifordult, és az egyik legjobb jugoszlávnak le kellett ülnie a kispadra. Nagy ejtését könnyedén lehúzta Sterbik, Gál ziccert lépett el.
Lendvay felvillanásai nagyszerűek voltak, de társai hullámzó védekezésükkel továbbra is tálcán kínálták a lehetőségeket az ellenfélnek. Álomszerűen védekeztek a jugoszlávok, a mieink pedig újabb eladott labdákkal, kihagyott helyzetekkel segítették őket háromgólos hátrányuk ledolgozásához (25–25).

A végjátékra Pericset küldte a kapuba Kurtes mester, és a friss kapus hárította Pérez hetesét. Kettős emberelőnyben hibázott Pásztor, majd Dorost is kiállították. Tíz másodpercig még támadhatott Jugoszlávia, ám a döntés a hosszabbításra maradt.
Tépte a haját, aki magyar volt a csarnokban, mert gyermeteg hibákat követtek el legjobbjaink, és a szerbek fordítottak. Nagyot lehívta a kapitány, és ekkor Bendó játszott jobbátlövőt. A hosszabbítás első öt percében nem lőttünk gólt, igaz, ellenfelünk is csak egyet – magyarán: a védekezésünk jelentősen javult.
Pérez hetesből egyenlített, de Perunicsics ismét az övéinek szerzett előnyt. Tíz másodperccel a hosszabbítás vége előtt a magyarok heteshez jutottak. Közben letelt a hosszabbítás, és időn túli büntetőnket Pérez hidegvérrel belőtte.Újabb kétszer ötperces extrajáték következett.
Fazekas bravúrja után Gál és Kertész ziccert hibázott, de Nagy belőtte, majd Rosta és Lendvay már háromra (!) növelte az előnyünket. Fazekas bravúrjának köszönhetően maradt a "kisszünetre” a mieink háromgólos előnye. Pásztor kínai figurából lőtt góljával 32–28-ra nőtt Magyaroszág előnye, de még négy perc volt hátra. Elrontott támadásaink után felzárkózott Jugoszlávia (32–30), ám a kulcsfigurává előlépő Lendvay betalált. De Skrbics is.
Egy perccel a vége előtt Pérez révén 34–31 lett az állás, és immár eldőlt – Magyaroszág férfiválogatottja olimpiai résztvevő lett. Skaliczki László az égre nézett, imára kulcsolta a kezét – okkal tette! Csapatunk a pályán ünnepelt. A tízmillió forintot érő diadal után körtáncot járó játékosaink torkából ez a kiáltás szakadt ki: Athééén, Athééén!

Mestermérleg
Skaliczki László: – A legmerészebb álmunk teljesült, kimondhatatlanul boldogok vagyunk. Hihetetlen csatában nyertünk, mert a védekezésünk hibáit rendre korrigáltuk, és a kontráinkat is eredményesebben zártuk, mint a jugoszlávok. A felállt szerb fallal szemben nehezebb dolgunk volt, ugyanakkor az ő belső támadóikat sikerült megzavarnunk. A kapusok mindkét oldalon extra teljesítményt nyújtottak. Athén jegyében másfél évünk lesz a felkészülésre. Ez a siker új lendületet adhat a magyar férfikézilabdának.
Zoran Kurtes: – Korrekt mérkőzésen nyertek a magyarok, akiknek a legjobbjai az európai kupákban óriási nemzetközi rutint szereztek az utóbbi években. Az én tapasztalt játékosaimnak ezúttal nem ment jól a játék, Jovanovics pedig mérkőzés közben megsérült. Vasárnap még egy esélyünk lesz az athéni kvóta megszerzésére, remélem, Izland ellen élünk vele.

Az eredményekről, a további menetrendről, a magyar keret tagjairól, és egyéb érdekességekről Férfi világbajnokság, 2003 című összeállításunkban olvashatnak.

A MOB-elnök öröme

A válogatott a negyedik olimpiai kvótát szerezte meg a sportlövő Igaly Diána és Sidi Péter, valamint a szörfös Gádorfalvi Áron után. Schmitt Pál, a MOB elnöke az MTI érdeklődésére így reagált a sikerre. "Gondolva a két vízilabda-válogatottra és a női kézilabdázókra, jócskán erősödött az esély arra, hogy négy csapattal lehetünk érdekeltek az athéni olimpián. ”