A vasárnapi helyosztókkal befejeződött a vb, amely január 20-án kezdődött, és Skaliczki László mester hatodik helyezett csapatának szenzációs eredményével olimpiai kvalifikációjával zárult. A világbajnoki címet Horvátország nyerte. Izland és Jugoszlávia szinte vb-döntővel vetekedő fontosságú találkozón döntötte el vasárnap a hetedik olimpiai kvóta sorsát.
A magyarok szinte repkedtek a boldogságtól szombaton délután, de még este is. Aki csak szembe jött velük a sportcsarnokban vagy a szállodában mosolygott, gratulált és együtt örült velük. És ez így folytatódott vasárnap, a vb befejező napján is, amikor Skaliczki mester olimpiai résztvevő gárdája (hiszen ettől kezdve ez az állandó jelzője a csapatnak) az ötödik helyért küzdött Oroszországgal (2001-ben vb-6.). Az oroszok a funchali csoportküzdelmekben csak minimális különbséggel nyertek a végjátékban sokat hibázó magyarok ellen, majd – pokoli meglepetésre – pontot vesztettek Argentína ellen. Ezután már kezdett derengeni, hogy a lassan-lassan kiöregedő sztárokra épülő Makszimov-gárdának meggyűlhet a baja a folytatásban. És lőn: Horvátországgal és Franciaországgal (2001-ben vb-1.) szemben már pontot sem szerzett, sőt a volt világbajnoktól katasztrofális játékkal és hatalmas gólkülönbséggel kapott ki. A középdöntő két csoportmérkőzésében aztán feltámadtak Tucskinék, és mind a Zoran Zsivkovics mester vezérletével többre hivatott Egyiptomot (2001-ben vb-4.), mind az éremre is esélyesnek tartott Dániát megverték, és ezzel megvalósították a legtöbb vb-résztvevő csapat minimális álmát, bejutottak a nyolcba. Az 5–8. helyért megrendezett találkozók első körében a harcos játékával kitűnő benyomást keltő Izland ellen is nagyon megszenvedtek az oroszok, de jobb hajrájukkal – Tucskin (8 gól) és Rasztvorcev (5) vezérletével – kiizzadták a sikert. "Ha már a balszerencsésen, egy-egy góllal elvesztett mérkőzéseinkért kárpótolt bennünket a sors, akkor igyekeztünk kihasználni a vissza nem térő lehetőséget – mondta Skaliczki László szövetségi kapitány. – Jugoszlávia zseniális sztárokkal telezsúfolt válogatottja ellen megpróbáltunk szinte egy-két óra alatt a lehető legjobban felkészülni, és az eredmény szerint sikerrel. Pályafutásom talán legizgalmasabb, a hoszszabbítások miatt nyolcvan percig tartó mérkőzésen fokozatosan összerázódott a védekezésünk, amihez Fazekas kivételes kapusteljesítménye társult. Igyekeztünk szétszedni a Jovanovics, Skrbics, Perunicsics hármas játékkapcsolatát, s amikor ezt megvalósítottuk, akkor két, három, majd a hosszabbításban már négy góllal is elhúztunk. Ekkor érvényesült, illetve a válogatottban is összeérett az a nemzetközi mecscseken megszerzett rutin, amit legjobbjaink részben a klubjaikból hoztak, s ami csak a hasonló hőfokú csatákban, a legjobbak elleni erőpróbákon szerezhető meg.” A kapitány az oroszok elleni vasárnapi helyosztó előtt külön is hangsúlyozta, hogy csapata a bravúros hat közé kerüléssel – ami a funchali C-csoportból továbbjutó négy gárda mindegyikének sikerült! – másfél évet kapott arra, hogy erősödjön, érjen Athénra. Ezt a továbbiakban is a szövetség és a klubok hathatós segítségével képzeli el a szakember. Bendó és Buday maradt ki az oroszok elleni keretből, és az eddig kevesebbet szerepeltek reménykedtek, hogy bizonyítási lehetőséget kapnak a mestertől. "A legfontosabb, hogy most már senki se sérüljön meg” – vélekedett Veres Attila, a liga elnöke. Felváltva lövöldözték a gólokat az elején a csapatok, de a mieink közül Nagy a hetedik percben már négy találatnál tartott. Nem a legfontosabb terve, de egyik elképzelése az volt csapatunknak, hogy meglöveti Pérezt, akit a találkozó előtt öt találat választott el a vb-gólkirályi címtől. A veszprémi kitűnőségnek azonban a félidő közepéig nem jött ki a lépés, le is cserélték, s jött Katzirz. Ekkor azonban már nemcsak elolvadt a mieink kétgólos előnye, hanem az oroszok vezettek hárommal. A nem túl motivált csapatok sportszerű összecsapásán az oroszok sem erőltették a sok test test elleni ütközést, a védekezésre is éppen csak ügyeltek, ezért aztán olykor tréfás jeleneteket is látott az a néhány száz elvetemült portugál, aki a vasárnapi nagymise előtt kilátogatott az Atlantico-csarnokba. Tucskin, Rasztvorcev és Moszkalenko góljaira Nagy válaszolt, aztán Laluska is betalált és védekezésben Iváncsik is szerepet kapott. Rasztvorcev a csereként beállt Fazekasnak is akkor lőtt gólt, amikor akart, és már néggyel vezetett az olimpiai bajnok, amelynek ehhez az eredményhez alig kellett megizzadnia. A különbség a szünetig hatra nőtt, mert csapatunk minden korábbi hullámvölgyénél mélyebbre süllyedt, eladta a labdát, elfelejtett harcolni, egyszerűen csak túl akart már lenni ezen a találkozón. Hogy ötödik-e, vagy hatodik a világon? Ez a szünetig látottak alapján cseppet sem érdekelte. Debütált a vb-n Józsa, mégis Pérez maradt a főszereplő a mieinknél, mert mindenki azon volt, hogy neki összejöjjön a gólkirálysághoz szükséges öt találat. Közben az oroszok tetemes előnye nem csökkent, pedig ők sem szedték fel a parkettát. Pérez második kihagyott hetese után Moszkalenko betalált (23–16-ra vezetett Oroszország), s maradt minden a régiben. Iváncsik szemtelen gólt lőtt Lavrovnak, aztán Pérez ünnepelt – a 46. percben belőtte ötödik gólját, és ezzel gyakorlatilag gólkirály lett, hiszen a továbbiakban még pályára lépő vetélytársai messze elmaradtak tőle, az egyiptomi Zaki pedig, akit meg kellett előznie, már hazautazott. A vb-show Fazekas kapus találatával (élete első gólja a válogatottban), és Gálnak a levegőben úszva, a háta mögül lőtt bravúros góljával folytatódott. Az oroszok leengedtek és a mieink – a lassan gyülekező közönség hangos buzdítása közepette – feljöttek egy gólra. Tucskinék azonban kicsit megrázták magukat, és négy perc alatt négy gólt lőve, egyet sem kapva véget vetettek a mieink örömjátékának (28–23). Pézer még megfejelte vezetését a góllövőlistán, de a végjátékra már nem maradt kérdés: a mérkőzést kettős emberelőnyben befejező Oroszország ötödik lett. A mieink pedig megúszták a csatát sérülés nélkül, és hétfőn olimpiai résztvevőként térhetnek haza. A mérlegük: kilenc mérkőzést játszottak, négyszer nyertek, ötször kikaptak.
Pérez Carlos, a gólkirály hálás a társainak
Pérez Carlos (balra), a világbajnokság gólkirálya és Skaliczki Lászó, a boldog szövetségi kapitány, készülhet a 2004-es olimpiára (Fotó: mti)
A világbajnokság legeredményesebb játékosának járó különdíjat Pérez Carlos, a Fotex KC Veszprém kubai származású, hat éve hazánkban élő jobbátlövője vehette át a torna ünnepélyes záróceremóniáján. – Igaz, amit Skaliczki mester mondott, hogy ön kapta a csapatban a legtöbb ütést, pofont, rúgást a vébén? – kérdeztük a gólkirályt. – A többiekét nem számoltam, de nekem tényleg nagyon kijutott – válaszolta a szelíd lelkű és szerény világklasszis. – Mije fáj a leginkább? – Nem is tudom, hogyan rangsoroljam a kisebb-nagyobb sérüléseket. Talán a lövő kezemet ért ütések okozták a legtöbb bajt, mert ezek nyomán bedagadt és nagyon fáj a könyököm. De a kézfejemre is ráfér a gyógykezelés, mert ezt is gyakran ütötték. Olyan súlyos gond azonban nincs, ami miatt edzéseket kellene kihagynom. – Mi marad a legszebb emléke a portugáliai vébéről? – Nehezen tudok választani a szlovénok és a jugoszlávok elleni győzelmünk között. Az egyikkel a nyolcba jutottunk, és megnyílt az út a másik legyőzéséhez, ami pedig azt jelenti, hogy az athéni olimpián Magyarország szerepelhet a férfitornán. – Ön szerint mi volt a magyarok legfőbb erénye Portugáliában? – Nagyon egységesen küzdöttünk, segítettük egymást. Csak köszönni tudom társaimnak a sok támogatást, amivel hozzájárultak az én jó eredményemhez is. – Mi a következő nagy feladata? – A válogatottnak a nyár elején Európa-bajnoki selejtezőt kell játszania, a Fotex pedig a Bajnokok Ligájában folytatja.
Macedónia ellen az Európa-bajnokságért
Vasárnap Lisszabonban kisorsolták a jövô januári, Szlovéniában rendezendô Európa-bajnokság selejtezôinek párosítását. A vb. hatodik magyar válogatottnak, júniusban MAcedóniával kell megküzdeni a kontinensbajnokságra jutásért. „Nem ismerjük jól leendô ellenfelünket, annyit tudok róluk, hogy Bulgária, Svájc és Lettország elôtt jutottak túl az elôselejtezôn – mondta Skaliczki László, szövetségi kapitány. – Fejlôdik a mecedón kézilabda, erre példa a Fotexben szereplô világsztár, Lazarov. Célunk egyértelmûen a továbbjutás.” Az Eb-selejtezôk párosítása: Macedónia-Magyarország Bosznia-Hercegovina - Csehország Izrael-Ukrajna Fehéroroszország-Horvátország Ausztria-Lengyelország Finnország-Jugoszlávia Litvánia-Spanyolország Görögország-Franciaország Törökország-Svájc Norvégia-Portugália A párharcok gyôztesei vehetnek részt a kontinensviadalon.
Mestermérleg Vlagyimi Makszimov: – Csak a legjobb játékosaim tudták összeszedni magukat erre a találkozóra, amelyen a magyarokat könynyebben győztük le, mint a csoportmérkőzésünkön. Annak persze sokkal jelentősebb volt a tétje. Szerettünk volna dobogóra állni, de a világbajnokság első szakaszában túl sokat hibáztunk, és a folytatásban nyújtott jobb teljesítményünk már csak az olimpiai kvalifikáció, valamint az ötödik hely megszerzéséhez volt elég. Skaliczki László: – Tucskin és Rasztvorcev lövőkedve el is döntötte a mérkőzést. Nálunk bemutatkozott Józsa, aki nem illetődött meg a világsztárok ellen, és Péreznek sikerült a gólkirályi címhez szükséges gólokat belőnie. Jobb lett volna győzelemmel zárni a vébét, de semmi okunk sincs a szomorkodásra, hiszen a legmerészebb álmunk vált valóra Lisszabonban.
Döntő
Mestermérleg Lino Cervar: – Az argentinoktól kapott első pofontól annyira megrettentünk, hogy ijedtünkbe a dobogó tetejéig meg sem álltunk. Országunk hagyományos kézilabdanemzet, és az utóbbi évek sikertelensége után nagyon kellett ez a siker, hogy a sportág tekintélye és támogatottsága megerősödjön. Heiner Brand: – Mindent megtettünk a sikerért, sérült kulcsjátékosaink nélkül is volt esélyünk, de a hajrában a horvátok kevesebbet hibáztak. A tavalyi Európa-bajnoki döntő elvesztése után ismét a fináléba kerültünk, de a végső siker ízét most sem érezhetjük. Hősies küzdelemben maradtunk alul, ma jobb volt Horvátország. Ha Zerbe és Kretzschmar pályán lett volna, most biztosan mi örülnénk.
Végeredmény Világbajnok: Horvátország (Mario Kelentric, Niksa Kaleb, Renato Sulic, Ivano Balic, Blazenko Lackovic, Vedran Zrnic, Igor Vori, Davor Dominikovic, Mirza Dzomba, Vlado Sola, Tonci Valcic, Slavko Goluza, Valter Matosevic, Denis Spoljaric, Petar Metlicic, edző: Lino Cervar), 2. Németország (Christian Ramota, Henning Fritz, Florian Kehrmann, Christian Zeitz, Christian Rose, Volker Zerbe, Markus Baur, Steffen Weber, Pascal Hens, Jan-Olaf Immel, Stefan Kretzschmar, Heiko Grimm, Christian Schwarzer, Klaus-Dieter Petersen, Mark Dragunski, edző: Heiner Brand), 3. Franciaország (Jerome Fernandez, Didier Dinart, Cedric Burdet, Bertrand Gille, Scristophe Kempe, Daniel Narcisse, Gregory Anquetil, Andrej Golic, Olivier Girault, Bruno Martin, Francois Houlet, Thierry Omeyer, Jackson Richardson, Joel Abati, Patrick Cazal, edző: Claude Obesta), 4. Spanyolország, 5. Oroszország, 6. Magyarország (Szathmári János, Buday Dániel, Katzirz Dávid, Bendó Csaba, Gál Gyula, Iváncsik Gergő, Rosta Miklós, Kertész Balázs, Lendvay Péter, Fazekas Nándor, Doros Ákos, Pérez Carlos, Pásztor István, Laluska Balázs, Nagy László, Józsa Máté, edző: Skaliczki László), 7. Izland, 8. Jugoszlávia. A további megállapított további sorrend: 9. Dánia, 10. Lengyelország, 11. Szlovénia, 12. Portugália, 13. Svédország, 14. Tunézia, 15. Egyiptom, 16. Katar, 17. Argentína, 18. Algéria, 19. Szaúd-Arábia, 20. Kuvait, 21. Ausztrália, 22. Brazília, 23. Marokkó, 24. Grönland
A vb-válogatott Fritz (német, kapus) – Dzomba (horvát, jobbszélső), Cazal (francia, jobbátlövő), Schwarzer (német, beállós), Masip (spanyol, irányító), Pérez (magyar, balátlövő), Koksarov (orosz, balszélső) Gólkirály: Pérez Carlos (64 gól) A legjobb játékos: Christian Schwarzer