Katzirz Dávid elismeri felelôtlenségét, de állítja: nem doppingolt (Fotó: Meggyesi Bálint)
Katzirz Dávid elismeri felelôtlenségét, de állítja: nem doppingolt (Fotó: Meggyesi Bálint)
Még ki sem ünnepeltük magunkat a vasárnap befejeződött portugáliai férfi-vb után, ahol hatodik helyen végző válogatottunk megszerezte az olimpiai szereplés jogát, máris üröm keveredett az örömünkbe. Az MKSZ ugyanis csütörtökön az alábbi közleményt adta ki. A Magyar Kézilabda-szövetség telefonon kapott tájékoztatást a Nemzetközi Kézilabda-szövetség orvosi bizottságától, hogy a portugáliai világbajnokságon szereplő magyar válogatott hármas számú játékosa – Katzirz Dávid – doppingtesztje pozitív lett. A szövetség vezetői, a csapat orvosa a világbajnokságot megelőző felkészülési időszakban folyamatosan felhívták a játékosok figyelmét a doppingszabályok maradéktalan betartására. Az előzetesen elvégzett vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak. A játékos enyhe vízhajtót (Amiloride) szedett be, ám ezt elmulasztotta közölni a csapatorvossal. A Nemzetközi Kézilabda-szövetség tájékoztatott bennünket írásban is az esetről, és a játékos eltiltásáról a közeljövőben hoz határozatot, amiről azonnal tájékoztatást adunk. Szövetségünk az orvosi szakvélemények figyelembevételével úgy döntött, hogy a B-próbát nem kéri. A Magyar Olimpiai Bizottság vezetőit értesítettük a történtekről. Eddig a közlemény.
Tatai edzôtábor: még mindenki negatív
Függetlenül attól, hogy a portugáliai vb-n egy játékosa megbukott a doppingvizsgálaton, nem fenyegeti veszély a magyar férfiválogatott hatodik helyét, egyben olimpiai kvótáját. Ezt dr. Bakanek György, a GYISM tanácsadója, a doppingellenes harc egyik elsô számú hazai irányítója mondta a hírügynökség érdeklôdésére. „A sportág elôírásai szerint ugyanis egynél több játékosnak kell fennakadnia az ellenôrzésen ahhoz, hogy az következményekkel járjon az egész csapat eredményére – magyarázta a szakértô. – A Portugáliában pályára lépôket utoljára decemberben a tatai edzôtáborban kontrollálták, akkor mindenki tiszta volt. Világversenyen legutóbb a magyarok közül Szanyi Andor és Csengeri Kálmán doppingolására derült fény, a két súlyemelô 1988-ban a szöuli olimpián használt tiltott teljesítményfokozót.” Doppingszakértôk úgy nyilatkoztak, hogy ilyen és hasonló esetekben egy-két év lehet az eltiltás ideje, de a beismerés, és az, hogy nincs „mellébeszélés”, s a B-teszt igénylése, akár enyhítô körülmény is lehet.
A történtekről először Katzirzot kérdeztük. "Nem doppingoltam – szögezte le a Dunaferr SE balátlövője, aki a vb-n a gólkirály Pérez Carlos (Fotex KCV) mögött ritkán jutott szóhoz, de amikor pályára lépett, pontosan, fegyelmezetten és hasznosan kézilabdázott. – A vízhajtó, amit a körzeti orvosom írt fel már évekkel ezelőtt, nem teljesítményfokozó, ugyanakkor, miként kiderült, a tiltott szerek listáján szerepel. Olykor előforduló magas vérnyomásomra és vizesedő lábizületeimre kértem annak idején gyógyszert, amit csak elvétve szedtem. Portugáliában egyik reggel dagadtnak, vizesnek tűnt a lábam, ezért bevettem ebből a pirulából, amit hónapok óta csak hordtam a táskámban, de rendszeresen sosem szedtem. Már tudom, hogy hatalmas hibát követtem el, mert a gyógyszer bevételéről szólnom kellett volna a csapatorvosnak. Remélem, a büntetésem arányos lesz a vétségemmel, vagyis nem lesz túl szigorú, ha méltányolják, hogy szó sem volt doppingról és kizárólag a feledékenységem és a felelőtlenségem okozta a bajt. Így is meglehetősen zaklatott vagyok, de legalább a csapatot nem érinti hátrányosan az esetem. Abba biztosan beleőrültem volna, ha emiatt visszavonják együttesünk olimpiai kvótáját.” Erről azonban szó sincs. Kovács Péter, az IHF edzőbizottságának tagja, a magyar szövetség szakmai igazgatója a Nemzeti Sportnak elmondta, hogy a nemzetközi szervezet igazgatója, Frank Birkefeld megerősítette: Magyarország férficsapatának athéni szereplését, pontosabban a kvótáját nem érinti a Katzirz-ügy, ugyanakkor az átlövő játékjogát felfüggesztették. "Be kellett volna jelentenie, hogy milyen gyógyszert szedett be, és erről a csapat orvosa értesíthette volna az IHF doppingellenőrző bizottságát – mondta Kovács Péter. – Így nem kerekedett volna semmilyen ügy. Most viszont részletesen tájékoztatnunk kell az IHF-et, hogy mikor, mennyit, milyen körülmények között, milyen betegségére szedett a tiltott listán szereplő gyógyszerből. Természetesen a döntéshozók mérlegelni fogják az összes körülményt.” Sinka László, az európai szövetség elnökségi tagja, az MKSZ főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a kézilabdában nem jellemző, mondhatni fehér holló a dopping. "Az Amiloride vízhajtó, vagyis inkább gyengíti a sportolót – mondta a főtitkár. – Holott ebben a küzdő jellegű labdajátékban hosszú és erőteljes fizikai megterhelésre kell felkészülni. Katzirz figyelmetlenségén és felelőtlenségén el kell gondolkodnia a többi sportolónak is, és nem csak a kézilabdázóknak. Ugyanis ma már egy szem C-vitamint sem szabad bevenniük a legjobbaknak orvosi beleegyezés és ellenőrzés nélkül. Hogy milyen büntetésre számíthat a játékos, arról minden találgatás felesleges, ráadásul ártalmas is lehet.”