Az egy-egy mérkőzésen pályára küldhető külföldi játékosok korlátozott száma, valamint a sérülések miatt a két edző az utolsó pillanatig titkolta, milyen keretet nevez a bajnoki cím megszerzése szempontjából sorsdöntő aranyrangadóra.
Dragan Djukics mesternek az okozott fejfájást, hogy Buday hasfalhúzódása nem jött rendbe, és emiatt a válogatott irányító nem edzhetett a héten. A jegyzőkönyvbe viszont beírták a nevét, de a csata előtt dr. Szabó István csapatorvos mégsem volt biztos abban, hogy pályára léphet. A másik oldalon Zdravko Zovkónak azt kellett eldöntenie, hogy négy külföldi játékosa közül melyik kettőt hagyja ki. Végül a szigorúbb védekezésnek adott elsőbbséget, és Jovic, valamint Lazarov mellett döntött, vagyis Goluza és Dzomba csak a díszpáholyból figyelhette az ütközetet. A Szegedből Habuczki, a Fotexből Díaz hiányzott sérülés miatt. Az összecsapásra két csalódott gárda érkezett, hiszen a listavezető Szeged, az alapszakasz győztese legutóbb kikapott Dunaújvárosban, a Fotex pedig az elbukott BL-elődöntő után szeretett volna javítani, pontosabban kihasználni azt az esélyt, amely a Szeged vereségével megnyílt előtte. A zsúfolásig megtelt csarnokban fantasztikus hangulatot teremtett a közönség, amelytől Puljezsevics és Eklemovics kapta az első vastapsot. A vendégeknél Iváncsik, a válogatott balszélső helyettesítette Dzombát. Gyorsan kiderült, hogy Budayra mégis számít Djukics edző, bár a csata elején csak büntetőt lőni küldte pályára (2–2). A gólok után villámgyorsan igyekeztek kezdeni a csapatok, ezért a cserére ezekben a helyzetekben nem is maradt idő. Matics zavaró emberként próbálta megállítani a Fotex-támadásokat, ám a vendégek biztos helyzetig járatták a labdát (3–4), és annak ellenére is fordítottak, hogy Lazarov pontatlanul próbálta játékba hozni Jovicot. Az elügyetlenkedett vendégtámadások után a Szeged kapott lábra, és Matics fordított (5–4). Ekkor már Éles helyett Bartók vette kézbe a karmesteri pálcát, Jovic posztján pedig Zsigmond szerepelt. Puljezsevicset lehívta Djukics edző, és Pergert Éles avatta fel büntetőből (7–8). Buday már a mezőnyjátékba is bekapcsolódott, és jól fogta össze egy-egygólos hátrányát rendre kiegyenlítő, majd éppen az ő góljával fordító csapatát (10–9). Perger halmozta a bravúrokat, Eklemovics trükkös gólja után pedig Zovko edző időt kért. Mégis nőtt a fantasztikusan küzdő szegediek előnye, mert a hazaiak védekezésével szemben tehetetlen volt a Fotex (13–9). Visszatért a küzdelembe Éles, ám csapata védekezésben nem remekelt, és csupán azért nem került nagyobb hátrányba, mert Bajuszék elszórakoztak egy-két ziccert (17–12). Lazarov, Pérez és Pásztor nagyon igyekezett, ám a kubai származású magyar válogatott játékost, a világbajnokság gólkirályát elképesztően szigorú módszerekkel őrizték a hazaiak. Matics, Eklemovics, Perger és Buday kiemelkedő teljesítményével tartotta előnyét a bajnoki trónkövetelő.
A szegediek átlövôje, Bajusz (labdával) a hazai gyôzelem egyik kulcsfigurája volt
Eklemovics góljával kezdődött a második játékrész, amelyben a fürgébb és ötletesebb Szeged kicsit kiengedett (19–16), ezért nagyon jól jött a hazai csapatnak Kotormán és Laluska találata. Az egyre többet mélázó veszprémiek mellett kínai figurából is betalált Berta, majd Matics góljával már-már eldőlni látszott a rangadó (24–17). A főleg támadásban hibázó Fotex két zavaróval (Pásztor, Iváncsik) védekezett, de erejéből csak a felzárkózásra futotta (24–21). Az igen aktív Pérezt árnyékként követte Vadkerti, ám a Szeged újabb kínai figurából lőtt gólja, majd Matics és Eklemovics egyéni akcióból szerzett találata szinte demoralizálta a vendégeket (27–22). Már csak néhány perc volt hátra, és Pásztor vezérletével próbált hajrázni a Fotex (27–24). Buday létfontosságú gólt lőtt, majd Matics gyakorlatilag eldöntötte a csatát, mert 29–25 után már csak két perc volt hátra. Ez pedig még a világsztárokkal teletűzdelt Veszprémnek is kevés volt ahhoz, hogy egyenlítsen, pláne fordítson. A hazaiak a bravúros győzelemmel továbbra is esélyesek arra, hogy elhódítsák a bajnoki címet a Fotextől.
Szóról szóra
Buday Dániel: – Fájt ugyan a hasfalam, de a gyógytorna jót tett, és injekcióval tudtam vállalni a mérkőzést. Nagyon akartuk a sikert, és megmutattuk, hogy igazi csapatot alkotunk. Kotormán Attila: – Az akaratunk átsegített bennünket a legnehezebb pillanatokon. Kitűnően védekeztünk, de nagy kár, hogy támadásban sokat hibáztunk. Vladan Matics: – Ezzel a nagyszerű eredménnyel azt értük el, hogy továbbra is versenyben maradtunk az aranyéremért. Perger Zsolt: – A védekezésünk szinte tökéletes volt, pedig mi, kapusok adósok maradtunk a jó teljesítménnyel. Nikola Eklemovics: – A csapatjátékunk szenzációs volt, türelmesen támadtunk és pontosan fejeztük be akcióinkat. A bajnokságnak még nincs vége, hasonlóan kell küzdenünk a további mérkőzéseken is.
Mestermérleg
Dragan Djukics: –A mai összecsapáson remekül küzdött az együttesem, amely bebizonyította, mekkorát tévedtek azok, akik leírták a Dunaújváros elleni vereség miatt. A bajnokságban persze még semmi sem dőlt el, messze még a küzdelemsorozat vége. Zdravko Zovko: – Ellenfelünk nagyszerű együttes, mi pedig még keressük önmagunkat. Kár, hogy a küzdelem hevében ütötték-verték Pérezt, a magyar válogatott és a világ egyik legjobbját, de a legnagyobb baj az, hogy ezt büntetlenül megtehették.