Ismét a Fotex-csarnokban

Donát Tamás kollégánk Éles-kanyar című kötetéből néhány olyan – nem mindig teljes – részletet választottunk, amelyben a világ legjobb edzői és játékosai formáltak véleményt az immár a Filipposz Veriaszban (görög) kézilabdázó átlövőről.
Bengt Johansson, az Európa-bajnok (2002) svéd válogatott szövetségi kapitánya: "Főleg rendkívüli technikai képzettsége, fürgesége és gólerőssége miatt tisztelik és tartanak tőle ellenfelei. Az utóbbi évtizedben a sok tehetség között ő a legjobb magyar kézilabdázó. Erőszakos, nagy küzdő, akinek nem a távoli, hanem hat-nyolc méterről eleresztett lövései a legveszélyesebbek, és hatalmas erénye, hogy védekezésben is bevethető. Nekem különösen a Japánban megrendezett világbajnokságon tetszett és maradt emlékezetes a játéka.”
Vlagyimir Makszimov, az olimpiai bajnok (2000) orosz válogatott szövetségi kapitánya: "Sportágunk kis gyémántja, aki intelligens, gólerős játékával mindenütt gyorsan a szurkolok kedvencévé válik. Partnereit megérti, remek csapatember, akivel könnyű összeszokniuk a többieknek. Az egész pályát átlátja, olykor úgy tűnik, ismeri az ellenfél gondolatát is, tudja, mikor milyen akciót, milyen taktikát kell választania. A kapusoknak sok gondot okoz, hogy kiismerjék a lövőrepertoárját. Régi tanítványommal Tucskinnal került azonos csapatba Görögországban, és kettőjük együttműködése biztosan sok sikert hoz klubjuknak.”
Lino Cervar, a világbajnok (2003) horvát együttes mestere: "A legjobb magyar játékosnak tartom. Különösen az autóbalesete előtt csillogott, de a felépülését követően is nemzetközi klasszis maradt. Óriási és megérdemelt tekintélynek örvend a világon, a magyar játékosok között pedig az utóbbi tíz évben nem volt hozzá hasonló tudású balátlövő. Harmincon túl is állandóan csúcsformában, vagy annak közelében tud maradni, tehát Staffan Olsson és Magnus Wislander – hogy csak a legismertebbek közül említsek néhányat – nyomdokain jár.”
Valero Rivera, az FC Barcelona sztáredzője: "A támadójátéka egyszerűen zseniális, így csak a klasszisok tudnak kézilabdázni. Sportágunk egyik legszínesebb egyénisége, akinek változatos a lövőrepertoárja, ugyanakkor védekezésben is remek. Nemes ellenfél, aki a gyorsaságát zavaróként is gyakran kamatoztatja. Magyarország egyik büszkesége, ugyanakkor nagy név Európában is.”
Magnus Wislander, az IHF-választáson az Évszázad kézilabdázója: "Remek játékos, a világ egyik legjobbja a maga posztján. Nem tartozik a legmagasabb átlövők közé, mégis kitűnő és gólerős, mert rutinját és csodás érzékét tökéletesen kihasználja. Legfőbb erényei közé tartozik a fürgesége, ami érett játékos korára sem kopott meg. Sportágunkban a legjobbak karrierje nem fejeződik be harminc-harminckét éves korukban, ez a határ jelentősen kitolódott. Élesnek sem okoz gondot, hogy a sportformáját a csúcson tartsa.”
Daniel Stephan, 1998-ban a világ legjobbja az IHF-választáson: "A német válogatott vagy a Lemgo tagjaként többször álltam szemben Élessel, aki intelligens, hidegfejű játékával lenyűgözte a közönséget. Kellemetlen ellenfél, mert mindig pontosan tudja, mit kell tennie. Nem erőkézilabdázó, nem heveskedik, hanem a trükkök mestere. Példáján is bemutatható, hogy nincsenek öreg vagy fiatal, hanem csak jó, vagy kevésbé jó kézilabdázók.”
Jae Won Kang, 1989-ben a világ legjobbja az IHF-választáson: "A dél-koreai válogatott tagjaként többször találkoztam Élessel a világbajnokságokon, olykor a pályán, olykor azon kívül. A legfőbb erőssége az esze és a tapasztalata.”
Zlatko Saracevic, olimpiai és világbajnok, a horvát Zamet Rijeka edzője: "Ha hiszik, ha nem, én miatta szerződtem Veszprémbe. Tíz éve ismertem, de korábban csak ellenfélként találkoztunk egymással. Fantasztikus egyéniség, aki szinte még nálam is jobban vágyta a sikert, a győzelmet. Kreativitása, technikai tudása szinte utánozhatatlan. Az életben is remek cimbora.”
Volker Zerbe, a vb-ezüstérmes német válogatott átlövője: "A legfontosabb és a legjobb tulajdonságának az okosságát tartom. Tizenkét-tizenhárom méterről a legritkábban próbálkozik lövésekkel, de ha közelebb tudja verekedni magát a kapuhoz, akkor biztosan gólt lő. Jó szeme van a játékhoz.”
Staffan Olsson, a svéd válogatott átlövője: "Korrekt és sportszerű játékosnak ismerem, ugyanakkor a sportág apró trükkjeit, fineszeit is tökéletesen ismeri. Ha ő pályán van, garantált a közönség jó szórakozása. Tökéletes kézilabdázó.”
Stefan Kretzschmar, a vb-ezüstérmes német válogatott szélsője: "Nem játszottam ellene túl sokszor, de amikor találkoztunk, jó benyomást tett rám. Nem munkása, hanem technikás tanára, vagy inkább művésze a kézilabdának. Sikerorientált, mégis higgadt.”
Talant Dusebajev, 1994-ben és 1996-ban a világ legjobbja az IHF-választáson: "Bebizonyította, hogy nemcsak kiugró fizikai erővel lehet világklasszis valaki, hanem remek technikai tudással, meglepetésszerű, improvizatív játékkal is.”
Jackson Richardson, 1995-ben a világ legjobbja az IHF-választáson, a francia válogatott világbajnok (1995, 2001) irányítója: "Csak jót és szépet mondhatnék tehetségéről és eddigi pályafutásáról, de most inkább abban bízom, hogy balesetéből felépülve megújul a játéka Görögországban, és ott is olyan sikereket ér el, mint Veszprémben. Óriási benne az ambíció és a sikeréhség.”
Nenad Perunicsics, a szerb-montenegrói válogatott és a Magdeburg átlövője: "Világklasszis, és érdemes lett volna kipróbálnia magát a német vagy a spanyol bajnokságban, igaz, így meg ő vezette a Veszprémet a világ legjobb csapatai közé.”