Csak Pásztor dicsérhető

A görögöknél Cilimparisz kapus a lövések 21 százalékát hárította, az arab kapusok közül Szaid 17, Nakib 11 százalékot védett.
A világbajnoki hatodik helyezett magyar válogatott az ötkarikás játékokon az egyiptomiakkal és a görögökkel, valamint vasárnapi ellenfelével, az Európa-bajnok és vb-ezüstérmes Németországgal is találkozik a csoportküzdelmek során. A német és a magyar válogatott első alkalommal 1991. június 29-én Bonnban játszott, ahol 13–6-os félidő után a házigazdák 23–16-ra győztek. Előtte az NSZK ellen 27-szer szerepeltünk (a mérlegünk: kilenc győzelem, 11 vereség hét döntetlen), míg NDK ellen 55 mérkőzésen léptünk pályára (a magyar mérleg: 17 győzelem, 32 vereség, hat döntetlen). Az egyesített Németország ellen a vasárnapig megrendezett 13 mérkőzésen csak egy győzelmet arattunk, két döntetlent értünk el és tízszer kikaptunk (legutóbb január 29-én az Eb ljubljanai középdöntőjében 28–23-ra maradt alul együttesünk).
A németek a nemzetközi tekintélyüket az utóbbi években megőrizték, sőt erősítették, hiszen a 2000-es olimpián "csak" ötödikek lettek, majd a 2002-es Eb-n és a 2003-as vb-n második helyezést értek el, míg az idei Eb-ről aranyéremmel tértek haza.
"Az előolimpiára a németek sem a legerősebb együttesükkel érkeztek, amit bizonyított a szombati, Egyiptom elleni egygólos vereségük – mondta Skaliczki László. – Csakhogy amíg Heiner Brand kollégám kísérletezik, addig bennünket betegségek és sérülések akadályoztak az erősebb keret öszszeállításában. A német–egyiptomi összecsapás sok tanulsággal szolgált, amelyből próbáltunk okulni. Az Európa-bajnok együttes játékosai nem voltak annyira motiváltak, mint az arabok, sőt azt is lehet mondani, hogy sokat könnyelműsködtek. A támadásaikat pontatlanul fejezték be, mert gyakran képtelenek voltak összpontosítani. Fiatal kapusuk, Lichtlein alig találkozott az egyiptomi lövésekkel, ezért Ramota állt a helyére, de ő sem tett csodát. Alighanem Buschmann és Behrends játéka is csalódást okozott Brandnak. Segítőmmel, Farkas Józseffel megállapítottuk, hogy a tapasztaltabbak közül Immel teljesítménye hullámzott, Dragunski és Schwarzer viszont sokat tett a csapatért. Nem volt meglepetés, hogy Stephan jól osztogatott és tíz gólt is lőtt. Az egyiptomiaknál Nakib ötvenöt, a másik oldalon Ramota harminckilenc százalékot védett."
A magyar csapat orvosa, dr. Erdélyi Gábor elmondta, hogy Gál láza elmúlt, és Iváncsik derékfájdalma is enyhült, vagyis vasárnap valamennyi játékosunk harcra kész volt. A remek elméleti felkészülést azonban szerény játék követte. ---- Igaz, lendületesen, ügyes támadásokat vezetve kezdett a magyar együttes, amelynek akcióit rendre eredményesen fejezte be Pásztor és Pérez, ám a folytatásban hullámvölgybe került. A nagy iramú csatában ugyanis gyorsan felébredtek az Európa-bajnokok, és Fortuna is mellettük állt: a magyar kapusokról kipattanó labdákat többnyire ők kaparintották meg, és ilyenkor már nem hibáztak. Skaliczki László tanítványai közül gyakran, de kevés eredménnyel vállalkozott Laluska (a szegedi átlövő 13 kísérletéből mindössze egy gól született). Ugyanakkor Pérez összteljesítményével sem lehetett túlságosan elégedett a magyar együttes vezérkara, hiszen a legutóbbi vb gólkirálya szintén 13 lövésből érte el hat találatát.
A németek hatos védőfala igen hatékonyan működött, rendre blokkolta a magyar lövéseket, s ettől még jobban elbizonytalanodtak a csapatunk belső emberei. A német kapuban Lichtlein parádézott: 45 lövésből 23-at hárított (51 százalék). Immel védekezése nemzetközi szintű volt, és ő a támadások befejezésénél is jeleskedett. Heiner Brand mester kísérletezett: lehívta a kirobbanó formában levő Stephant, akinek a helyére Weber állt, aki legalább olyan jól összefogta társait, mint világhírű csapattársa.
A magyarok hibát hibára halmoztak, miközben ellenfeleik kitűnően megértették egymást, és Pásztorék egy-egy góljára rendre kettővel válaszoltak. A hajrára gyakorlatilag el is dőlt a mérkőzés sorsa, hiszen hatgólos német előnnyel kezdődött a végjáték. A több kulcsjátékosát nélkülöző magyar válogatottban ezúttal csak Pásztor nyújtott átlagon felüli, nemzetközi szintű teljesítményt.
A tornán második helyen végző, két győzelméért dicsérhető magyar együttes hétfőn még athéni városnézésre indul, majd hazatér Budapestre. ---- A torna eredményhirdetését követően arról kérdeztük Skaliczki László szövetségi kapitányt, hogy miért gyengélkedett ezüstérmet szerző együttese az utolsó fordulóban, illetve mi volt az előolimpia legfőbb tanulsága.
– Az első félidőben még valamelyest tartotta magát együttesem, mert a védekezése aránylag elfogadható volt – válaszolta a mester. – Ezt követően azonban a legígéretesebb kísérletei sem sikerültek. Játékosaim valódi tudásuk alatt kézilabdáztak, és a németek különösen a második félidőben múlták felül őket,. Ekkor a küzdelem minden részében jobbak voltak az Európa-bajnokok, s végül megérdemelten nyertek. Együttesemnek rengeteg közös munkára van még szüksége ahhoz, hogy sikeresen szerepeljen az esztendő további nagy erőpróbáin, a norvégok elleni világbajnoki selejtezőn és nyári játékokon. Az előolimpián – és nem is a mi találkozóinkon – bebizonyosodott, hogy egyetlen csapatot sem szabad lebecsülni, és a sorozatmérkőzésekre különösen jól kell felkészülni.