Pick: egy pont kell az aranyhoz

A találkozó előtt a Pick-Szeged vezetői elbúcsúztatták a válogatott Laluska Balázst, aki az ősztől már a spanyol Ademar Leónban kézilabdázik. A Szeged saját nevelésű csillaga a Dunaferr ellen játszott utoljára hazai pályán a Pickben.
Lendületesen és bátran kezdett Imre Vilmos mester gárdája, amely főleg hatékony védekezésének köszönhette, hogy folyamatosan vezetett. Főleg a szerb csillag, Vujin és a Szegedbe tartó Krivokapics remekelt támadásban, miközben a Pick csak kisebb-nagyobb szabálytalanságokkal tudta megállítani a fantasztikus lelkesedéssel, ügyesen kézilabdázó vendégek rohamait (3-6). Tíz perc elteltével már a harmadik hétméteresét lőhette a Dunaferr, de a mezőny egyik legjobbja, Krivokapics ezt kihagyta.

A Dunaferr - miként a rájátszás valamennyi találkozóján - ezúttal is kitett magáért, okosan lassította a játékot, véletlenül sem kockáztatott, hanem igyekezett biztos helyzetig járatni a labdát. Amikor a támadásait elpuskázta, a gyors ellentámadásokból felzárkózott a Szeged. Előbb Andjelkovics, majd Berta is betalált, és Kotormán is nagyszerűen játszott. Büntetőt harcolt ki Kotormán, de Bajusz kihagyta (6-7). A Dunaferr lendülete nem tört meg, a hazai gárda viszont továbbra is csak erőlködött, hogy egyenlítsen. Gúnya találatával már 7-10 lett az állás, pedig Kovács Péter mindent megtett, amit a kispadról tehetett. Kapust is cserélt, és igyekezett taktikai váltásokkal megzavarni az újvárosiakat. Bajusz és Kotormán néhány látványos megmozdulását megtapsolta a közönség, ám a csata eddigi hőse Vujin volt, aki már a hatodik gólját lőtte. Az újvárosiak hívei persze Császárral is elégedettek lehettek (10-13), míg a szegediek leginkább Kotormán teljesítményére lehettek büszkék.

Krivokapics megmutatta a szegedi vezetőknek, hogy jó vásárt csináltak vele, honfitársa, Puljezsevics pedig nem bánta, hogy a következő évadban már nem az ő kapuját veszi célba a szerb válogatott átlövője. Krivokapics emberhátrányból is betalált (12-16), ám közben Vujin már a második kétperces büntetését kapta. Hasonló helyzetbe került Andjelkovics, aki a szünetig valamelyest elmaradt korábban látott, legjobb formájától.

A második félidőt is jól kezdte a Dunaferr, amely Újvárosban már megszorongatta a Szegedet, sőt a Veszprémet is megizzasztotta. A Pick azonban igyekezett ritmust váltani 13-17 után, és emberelőnyben elkezdett felzárkózni. A vendégek érthetetlenül leblokkoltak, és Ilyés találatával a Szeged kiegyenlített (17-17). Ezután Ilyés összeszedte második kiállítását, majd nem sokkal később a harmadikat is, vagyis végleg ki kellett válnia a játékból.

Előrébb húzódott és ettől lényegesen hatékonyabb lett a Pick védőfala, valamint Puljezsevics is gyakrabban találkozott a labdával. Az újvárosiak viszont egyre gyakrabban hibáztak, és bakijaikat, eladott labdáikat jól használták ki a hazaiak, akik Andjelkovics találatával átvették a vezetést (19-18), majd Djurkovics már kétgólosra növelte az előnyüket (20-18).

Imre Vilmos lehívta az eddig jól védő Miklert, és a térdsérüléssel bajlódó szlovák válogatott Stochlt küldte a kapuba. Andjelkovics magára talált, és nem csupán társai játékának szervezésével, hanem gólokkal is bizonyította kivételes klasszisát. Mégis Kotormán volt a szegediek húzóembere, aki már a hatodik találatánál tartott a félidő közepén (26-20).

A sérült Mezeit remekül helyettesítő Djurkovics az összeomló Dunaferr ellen újra megmutatta, hogy támadásban legalább olyan hasznos, mint védekezésben, vagyis immár kulcsembere a bajnoki trónra törő Szegednek. Imre Vilmos szinte tehetetlen volt, ezért időt kért, hogy lelket önthessen csüggedő tanítványaiba, akik ebben a játékrészben mintha elfelejtettek volna küzdeni. Igaz, sokkal agresszívabb lett a Pick védekezése, valamint kidomborodott az erőnléti fölénye. Hiányzott a Dunaferr védőfalából a talpsérüléssel bajlódó Kemény, ám ez nem magyarázta, miért vált másodosztályú gárdává (28-21) a második félidőben a Dunaújváros, amely az első játékrészben szinte szárnyalt. Ki tudja, mi lett volna a rangadó vége, ha a Dunaferr nem csak a pünkösdi királyságig jut, vagyis a második félidőt is bírja idegekkel, erővel és taktikai fegyelemmel. Szinte hihetetlen, hogy a Szegednek húsz perc jó játék elegendő volt a két pont megszerzéséhez, miközben a Dunaferr csak hat gólt lőtt a szünet után.

Miért volt kétarcú a csapata?
Kovács Péter
Az első félidőben gondolkodásban és mozgásban egyaránt tompák voltunk. A folytatásban, Puljezsevics bravúrjainak, hatékony védekezésünknek és eredményes támadójátékunknak köszönhetően fordítottunk. Megérdemelten arattunk fölényes győzelmet.

Imre Vilmos
Az első félidőben látottakkal maximálisan elégedett voltam. A szünet után poszt-, illetve emberhiánnyal küzdöttünk. A második harminc percben nyújtott erőtlen támadójátékunk miatt mindössze hat gólt lőttünk, ez önmagáért beszél.