Közel a visszatéréshez

- Milyen volt újra a többiekkel együtt edzeni?
- Már nagyon vártam a felkészülés kezdetét, hiszen hosszú volt a kihagyás.
- Minden a tervek szerint halad?
- Meg tudom csinálni az öszszes gyakorlatot, de még messze vagyok a csúcsformámtól. A gyorsaságom még nem a régi, igaz, a frissítő gyakorlatok majd a bajnoki rajt előtt következnek, s a fejemben is van egy-két olyan dolog, amely miatt bizonyos szituációkban még visszafogottabb vagyok. Pedig a lábam egyáltalán nem fáj, csak éppen nem könnnyű visszaállni.

- De azért igyekszik.
- Igen, csak hajlamos vagyok rágódni a dolgokon. Még nem merem úgy megcsinálni a cseleket, mint régen, és a felugrásomon is akad csiszolnivaló.
- Edzőmérkőzésen már kipróbálta magát?
- Már játszottam, és nagyon jólesett. Igaz, az első meccs előtt azért imádkoztam, hogy jaj, csak ne kelljen kapura lőnöm! Nem is lőttem. De a következő alkalommal már minden sokkal jobban sikerült, úgyhogy nyugodtan mondhatom, alakul a dolog.

- Miként alakul a nyáron alaposan megváltozó Dunaferr?
- Nyugodt szívvel mondhatom, hogy jól. Remek a hangulat a csapaton belül, s bár keményen edzünk, mindenki jókedvvel dolgozik. Ezen a héten Gyarmatpusztán edzőtáborozunk, s a napi három edzés ellenére is vidámak vagyunk. Igaz, ez nálam nem meglepetés, de az egész társaság élvezi a munkát.
- Nem az zavarta, hogy nem lehetett ott a válogatott nyári edzőtáborában?
- Ezt előre így beszélte meg klubedzőm, Kiss Szilárd és a szövetségi kapitány, Németh András. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a sérülés után szerencsésebb, ha egy helyen csinálok végig egy felkészülést, egy egységes munkát, amely fel van építve.

- A decemberi szentpétervári világbajnokságig visszakerülhet a nemzeti együttesbe?
- Ez még a jövő zenéje. Szeptemberben kezdődik a bajnokság, majd meglátjuk, milyen formában leszek a rajtra. Ha sikerül visszanyerni a sérülésem előtti formámat, akkor remélem, hogy ott lehetek a vébén. ---- M ---- A