Cozma-ügy: súlyosították a harmadrendű vádlott büntetését

Marian Cozmát, az MKB Veszprém és a román kézilabda-válogatott játékosát 2009. február 8-án gyilkolták meg egy veszprémi lokál előtt, segítségére siető társait, a szerb Zsarko Sesumot és a horvát Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették. A tényállás tartalmazza azt is, hogy a három vádlott és társai kifejezetten provokatív szándékkal mentek a szórakozóhelyre, ahol támadóan léptek fel, belekötöttek a vendégekbe, és összetűzésbe keveredtek a sértettekkel is.

A vádbeli események mindössze két percig tartottak. Ezalatt Cozmát kétszer szúrták meg, ebből Raffael Sándor döfése szívet ért és perceken belül halált okozott. Németh Győző Pesicet egyszer szúrta meg, ez a döfés a vesét érte és életveszélyesnek bizonyult, csak a gyors orvosi segítségnek köszönhető, hogy életben maradt a sportoló, szinte kettévágott veséjét ki kellett operálni. Zsarko Sesumot fejbe rúgták a támadók, amivel életveszélyt okozó testi sértés kísérletét követték el, továbbá számtalan ütés, rúgás záporozott a sértettekre, akik igyekeztek védekezni, illetve bizonyos mértékig viszonozni a támadást.

A Veszprém Megyei Bíróság 2011 júniusában első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki minősített, több emberen elkövetett emberölés és testi sértés miatt az első- és a másodrendű vádlottra, Raffael Sándorra és Németh Győzőre azzal, hogy a leghamarabb 30 év múlva bocsáthatók feltételes szabadságra, Sztojka Iván pedig 20 éves fegyházbüntetést kapott.

Védői fellebbezések folytán azonban a Győri Ítélőtábla az idén április 27-én jelentősen enyhítette a büntetéseket: emberölés alapesete miatt Raffael Sándort és Németh Győzőt 18-18 év, Sztojka Ivánt pedig több rendbeli testi sértés miatt 8 év börtönre ítélte. A másodfokú bíróság ítélete azért tért el jelentősen az elsőfoktól, mert a tábla nem látta bizonyítottnak, hogy az ölési szándékot illetően akarategységben cselekedett a három vádlott, a közös szándék a jogerős ítélet szerint csak a testi sértéseknél bizonyítható.

A Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új másodfokú eljárás lefolytatását indítványozta, részben indoklási kötelezettség megsértése, részben törvénysértő minősítés és törvénysértően enyhe büntetések miatt.

A Kúria a hatályon kívül helyezésre és az eljárás megismétlésére irányuló indítványt alaptalannak találta és elutasította, mert a tábla teljesítette indoklási kötelezettségét. Ugyanakkor a minősítésekkel kapcsolatos indítványnak egyetlen vádlott, Sztojka vonatkozásában helyt adott a Kúria, és ezzel összefüggésben súlyosbította a harmadrendű vádlott büntetését.

A vádhatóság felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria azt állapította meg, hogy az első- és a másodfokú bíróság ítéleteiben egyaránt voltak hibák.

A legfelsőbb bírói fórum szerint egyértelműen téves volt, hogy az elsőfokú bíróság több emberen elkövetett emberölésnek minősítette a történteket, és ez alapján két életfogytiglani és egy húszéves szabadságvesztést szabott ki, hiszen egyetlen olyan tettes sem volt, aki több ember életére tört volna.

A Legfőbb Ügyészség gyakorlatilag az elsőfokú ítéletet tekintette megfelelőnek - jegyezte meg szóbeli indoklásában Kónya István, a Kúria felülvizsgálati tanácsának elnöke, a Kúria elnökhelyettese, büntető kollégiumának vezetője.

A Kúria szerint nem volt helyes a másodfokú bíróság azon értékelése sem, amellyel az összefüggő eseménysort indokolatlanul széttagolta. Ez különösen Sztojka esetében nyilvánvaló, aki fizikai bűnsegédje volt a Cozma sérelmére elkövetett emberölésnek, hiszen miközben Raffael késsel támadta a sportolót, Sztojka fenyegető magatartásával megosztotta Cozma figyelmét, lekötötte energiáit, és így az áldozat nem védekezhetett hatékonyan.

A Kúria szerint Sztojka magatartása, mozgása bizonyítja, hogy akarat- és szándékegységben volt Raffael Sándorral, mikor Cozma életére törtek, Sztojka azonosult az elsőrendű vádlott ölési szándékával, és hogy ez a támadás ilyen eredményes lehetett, abban nagy szerepe volt a harmadrendű vádlottnak. Továbbá a Kúria szerint fenyegető jelenlétével pszichikai bűnsegédje volt a Pesic és Sesum sérelmére elkövetett emberölés kísérletének, illetve életveszélyt okozó testi sértés kísérletének is a harmadrendű vádlott.

A tábla Sztojka esetében több rendbeli testi sértést állapított meg, amelyért halmazati büntetésként legfeljebb 12 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, és ez alapján látta indokoltnak a másodfokú bíróság jogerős ítéletében a 8 éves börtön kiszabását. Ezt változtatta meg a Kúria, amikor úgy ítélte meg, hogy Sztojka bűnsegédként ugyan, de mindhárom sértett sérelmére elkövetett cselekményekben részt vett, és bűnsegédje a Cozma sérelmére elkövetett emberölésnek, a Pesic sérelmére elkövetett emberölés kísérletének és a Sesum sérelmére elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletének is. Ez alapján már akár 20 évig tartó szabadságvesztés is kiszabható, ezért Sztojka esetében a jogerős ítélet törvénysértő minősítéséből következő, törvénysértően enyhe büntetést megváltoztatta, és 8 évről 13-ra emelte.

A Kúria szerint az elsőrendű vádlott cselekményeinek minősítése sem mindenben helyes, ám büntetési tétele, és így a kiszabható büntetés sem változna lényegesen az új minősítéssel, így pedig a felülvizsgálati eljárásban nem volt lehetőség annak megváltoztatására. A másodrendű vádlott vonatkozásában a Kúria egyetértett a tábla döntésével.

A legfelsőbb bírói fórum ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.