Ilyés Ferenc: Vranjesnek új helyzet lesz a szegedi pokol

Vágólapra másolva!

2017.10.20. 22:25

Címkék

A Szegedben és a Veszprémben egyaránt nagy sikereket elérő Ilyés Ferenc az annak idején repkedő pofonokról, a csilláron lógó emberekről és Nagy László hiányáról is beszélt a Nemzeti Sportnak a szombati rangadó kapcsán.

A NAGY-HIÁNY
A férfi kézilabda hazai el Clásicója előtt egyre több szó esik az esélyekről és Nagy Lászlóról. A kézsérüléssel bajlódó világklasszis jobbátlövő hiányát a Bajnokok Ligájában is erősen érzik a veszprémiek. Nem is titkolják, amit mi is látunk, hogy egészen más a csapat védekezése és támadójátéka, ha a csapatkapitány, a gárda esze és motorja is pályán lehet. Ugyanakkor fogadkoznak Ljubomir Vranjes edző sztárjai, hogy vezérük nélkül is igyekeznek helytállni, miként legutóbb a tavalyi BL-győztes Kielcénél, amikor is igen fontos pontot szereztek. A szegediek is tudják, mi történt, vagyis kalkulálnak a két hete a Kiel ellen megsérülő Nagy hiányával. Azt latolgatják, milyen változás várható emiatt az ellenfélnél. Ki helyettesítheti a pótolhatatlan átlövőt, mennyire szokott össze társaival néhány hét alatt az újonc Kent Robin Tönnesen, esetleg mennyi szerepet kaphat a sokat „kispadozó” Ancsin Gábor, aki a jelek szerint harmadik a veszprémi balkezes átlövők rangsorában? „Mindenképpen ott leszek a szegedi rangadón – mondta lapunknak Nagy László –, persze nem a pályán, mert a jobb kezem törött hüvelykujjának sajnos kell még néhány hét a teljes gyógyuláshoz. A csapatnak is jót tehet, ha a csarnokban leszek, bár Kielcében is fantasztikusan harcolt, holott Lengyelországba nem utaztam el. Kíváncsi leszek, a folyamatosan erősödő Szeged mire képes. Mindig hatalmas csatát vívunk az ottani katlanban, ahol a sajátságos, túlfűtött hangulatban igen nehéz nyerni.” A veszprémieknél a többi játékos egészséges, a Szegedben pedig nincs súlyos sérült, aki ne játszhatna a szombati rangadón.

– A Szeged vagy a Veszprém győzelmére tenné fel az autóját?
– Ha ekkora tétben nem is mernék rá fogadni, azt mondom, Szegeden nyerhet a Szeged – vezette fel a Mol-Pick Szeged–Telekom Veszprém rangadót a múltban mindkét csapattal nagy sikereket elérő, manapság a Grundfos Tatabányát erősítő, 35 éves, 213-szoros válogatott Ilyés Ferenc. – A nemrég ujjtörést szenvedő Nagy László hiánya sorsdöntőnek bizonyulhat, jóllehet a Bajnokok Ligája-mérkőzéseken a gólokat is szórta. A Veszprém védekezése ugyanakkor rá épül, érdeklődve várom, az „oszlop” kidőlésével mire lesznek képesek a többiek.

– Milyen érveket tud felsorakoztatni a szegedi siker mellett?
– Például a hazai pálya előnyét. Telt ház lesz ezúttal is, még a csilláron is lógnak majd az emberek, sőt az is lehet, hogy a csilláron lógó emberen is lóg valaki... A fantasztikus hangulat garantálható, habár ehhez a Veszprém is hozzá van szokva. Otthon életveszélyes a Szeged, bárkit legyőzhet, két hete a BL-győztes Vardart is hajszál híján elkapta. Az átlövők teljesítménye kulcsfontosságú lesz. Nem akarok terhet rakni rá, de sok múlhat Bodó Richárdon. Ez az ő éve lehet – ahogy Bánhidi Bence berobbant tavaly, Ricsi is megmutathatja az idén, hogy már több mint tehetség. A jobbátlövő posztján Balogh Zsolt klasszissá nőtte ki magát, huzamosabb ideje kiválóan teljesít, Nagy László nem tévedett, amikor úgy fogalmazott, hogy a válogatottban méltó utóda lehet. A kérdés az, hogy amikor Balogh pihen, Denis Buntic miként tudja pótolni. Neki voltak jó és kevésbé jó meccsei, nagyot lendítene a Szegeden azzal, ha a szebbik arcát mutatná. Kíváncsi vagyok arra is, Zubai Szabolcs lehetőséghez jut-e? Régi idők harcosa, számtalan hatalmas ütközetet megvívott már, fájó látni, hogy mostanság kevesebb bizalmat kap. Egy ilyen mérkőzésen helye lenne a pályán, örülnék, ha játszana.

– Mi szól a vendéggyőzelem mellett?
– A Veszprém az Veszprém. Ha az imént azt mondtam, hogy a Szeged bárki ellen nyerhet hazai pályán, a Veszprém esetében ez úgy helytálló, hogy bárki ellen bárhol nyerhet. A Picknek is csak akkor van esélye a győzelemre, ha az első perctől az utolsóig jól játszik. Ha lesz egy tízperces megingása, az végzetesnek bizonyulhat. Ljubomir Vranjes edző irányításával új útra léptek a veszprémiek, úgy tűnik, helyes irányban indultak el. A szakembernek mindazonáltal új helyzet lesz, hogy a szegedi pokolban kell győzelemre vezetnie együttesét, meglátjuk, hogyan birkózik meg ezzel. Félteni nem féltem, mert a Flensburg–Kiel csatákon edződött, igaz, a Szeged–Veszprém nem mérhető semmihez. Ez az a csörte, amely mindent visz, a kórházi ágyból is felkelnek a játékosok, hogy szerelést öltsenek, csak az nem játszik, aki gipszet visel... Noha a két csapat a Bajnokok Ligájában még sohasem találkozott, meggyőződésem, ez a párharc BL-negyeddöntővel ér fel. Ámbár én a kölni négyes döntőben is szívesen megnézném, mire mennének egymással.

– Abban egyetértünk, hogy a korábbi, jelentősnek mondható differencia évről évre csökken a két csapat között?
– Egyetértünk, igen. Nem azért, mert a Veszprém visszafejlődik, hanem azért, mert a Szeged fokról fokra lépked előre. Ezért is állítom, hogy begyűjtheti a két pontot a hétvégén. Mint ahogy az előző bajnokságban is megtette, más lapra tartozik, hogy végül ez sem volt elég a bajnoki cím elhódításához. Halkan jegyzem meg, idén májusban volt tíz esztendeje, hogy legutóbb aranyérmes lett a Pick – azt megelőzően tizenegy éve ünnepelhetett. Nem vagyok a számmisztika rabja, de ha ezt a bajnokságot megnyeri, megint csak tizenegy év telik el a két diadal között...

– A kétezer-hetes gárdának tagja volt ön is.
– Valami rémlik... Az akkori csapatból már senki sem játszik Szegeden. Kár, hogy mára csak a nosztalgiázás maradt.

SZÉP EMLÉKEK
Ilyés Ferenc, a Tatabánya átlövője: „Hogy mi a legszebb szegedi emlékem? Amikor Vadkerti Attilát megismertem... Nehéz különbséget tenni a bajnoki cím és az EHF-kupa-győzelem között, mindkettő óriási siker volt, ráadásul remek emberekből álló csapattal értük el. A Veszprémmel háromszor voltam bajnok, kétszer Magyar Kupa-győztes, de a csúcsot a KEK-diadal jelenti számomra. Az a gárda is nagyon együtt volt, élmény volt játszani benne. Érdekes, hogy mindkétszer úgy nyertük meg a sorozatot, hogy előzőleg kiestünk a BL-ből – szezonmentésnek indult, életre szóló emlék lett belőle.”

– Egykor a szegedi és a veszprémi öltözőben is készült a presztízscsatára. Volt különbség a kettő között?
– Az én szememben nem. Akár itt, akár ott kézilabdáztam, ugyanolyan motivált voltam. Sokan árulásként fogták fel, hogy Szegedről Veszprémbe igazoltam. Amikor a Városi Sportcsarnokban először játszottam ellenfélként, úgy éreztem magam, mint a sztárfutballista, akit utál a fél világ: amint labdához értem, már pfujolt, fütyült a közönség. Én még az első fecskék közé tartoztam, akinek a klubváltása kiverte a biztosítékot, később mások is bejárták a Szeged–Veszprém útvonalat, volt, aki tapsvihar közepette búcsúzott – teszem hozzá, méltán. Mostanra már annyira profi lett ez a világ, hogy a drukkerek is könnyebben elfogadják, ha valaki innen oda vagy onnan ide igazol, lám, már azon is rég túltették magukat az emberek, hogy Barcelonából hazatérve Nagy László Veszprémbe szerződött, nem Szegedre. Már nincsenek akkora ellentétek, mint annak idején.

– Olykor visszasírja azokat a boldog szép napokat?
– Az idő csakugyan sok mindent megszépít. Cseppet sem túlzok, vérre menő összecsapásokat vívtunk, repkedtek a pofonok és a piros lapok. Kőkemény bruszt zajlott, az örökrangadó néha ökölrangadóba torkollott... Napjaikban már ez sem dívik, az egyik oldalon Juan Carlos Pastor a spanyolos taktikát hozta be, a másikon Ljubomir Vranjes a Bundesligára jellemző, rengeteg futáson alapuló német iskolát igyekszik meghonosítani. A mi időnkben az volt a legszebb, hogy a bajnoki döntő sokszor négy-öt meccsig tartott, majd miután két hétig csépeltük egymást, mentünk a válogatottba, és attól a perctől kezdve, mintha mi sem történt volna, egymásért küzdöttünk.

– A szombati mérkőzést hol nézi meg?
– Vasárnap játszunk a Fradival, és mivel Vladan Matics a meccs előtti nap délelőtt tart edzést, a délutánom szabad. Illetve egy barátom meghívott a Ferencváros–Újpest derbire. Sok szépet hallottam róla, de még életemben nem jártam a Groupama Arénában. Remélem, találok egy tévét, amelyen nézhetem a szegedi meccset.

– Kinek szurkol?
– Ó, én se fradista, se újpesti nem vagyok.

– A kézilabdára gondoltam...
– Naná, hogy a Tatabányának!

– Értem... Szóval a kocsiját továbbra sem teszi fel a szegedi győzelemre.
– Azt biztosan nem. De a biciklimet igen. Legfeljebb ha nyer a Veszprém, Mikler Roland elteker vele...

FÉRFI KÉZILABDA NB I
7. FORDULÓ
Péntek
Ceglédi KKSE–B.Braun Gyöngyös 24–22
Szombat
13.30: Mol-Pick Szeged–Telekom Veszprém (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
18.00: Balatonfüredi KSE–Váci KSE
18.00: Sport36-Komló–Eger SBS Eszterházy
18.00: Dabas KC–Csurgói KK
18.00: CYEB Budakalász–Orosházi FKSE-Linamar
Vasárnap
17.00: Ferencvárosi TC–Grundfos Tatabánya KC

AZ ÁLLÁS
1. Mol-Pick Szeged	7	7	–	–	234–150	+84	14
2. Telekom Veszprém	6	6	–	–	216–112	+104	12
3. Balatonfüredi KSE	6	6	–	–	178–138	+40	12
4. Grundfos Tatabánya KC	6	4	–	2	164–138	+26	8
5. Sport36-Komló	6	4	–	2	146–146	0	8
6. Dabas KC VSE	6	4	–	2	146–160	–14	8
7. Eger Eszterházy SZSE	6	4	–	2	133–150	–17	8
8. Ceglédi KKSE	8	2	1	5	176–196	–20	5
9. Csurgói KK	6	2	–	4	147–177	–30	4
10. CYEB Budakalász	6	1	1	4	159–168	–9	3
11. B.Braun Gyöngyös	6	1	–	5	131–166	–35	2
12. Orosházi FKSE	6	1	–	5	134–175	–41	2
13. FTC	7	1	–	6	159–206	–47	2
14. Váci KSE	6	–	–	6	129–170	–41	0