– Két vereség mellett négy győzelemmel zártuk a tornát, valami hasonlóban reménykedett a kezdés előtt?
– Sokkal többet kaptam ettől az Eb-től, mint arra előzetesen számítottam – kezdte gyorsértékelését Kim Rasmussen, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a Nemzeti Sportnak. – Hat ponttal végeztünk a középdöntőben, de a körbeverések miatt mégsem folytathattuk Párizsban. Ha a norvégok csak úgy játszottak volna ellenünk, mint ahogy általában szoktak, és nem lett volna bennük plusz bizonyítási vágy, talán most készülhetnénk az elődöntőre vagy a helyosztóra. Szóval a magam részéről nagyon elégedett vagyok, ha valaki nem így érez, az nem ismeri elég jól a kézilabdát, és csak a negatív hangulatot akarja kelteni a csapat körül.
– Valóban csak a norvégok elleni meccs lóg ki lefelé a sorból, a csoportkör elején a hollandok ellen is a hajráig bízhattunk a pontszerzésben, így sokkal több volt a jó mérkőzésünk, mint a rossz.
– Amikor ennyire felszívják magukat a norvégok, nagyon nehéz ellenük játszani. Ráadásul ha a kapusuk is ötven százalék körül véd, szinte kódolva van a vereség. Az a meccs tényleg nem nézett ki jól a mi szemszögünkből, de összességében rendkívül büszke vagyok a játékosaimra, amilyen koncentrációval végigcsinálták az egész Eb-t, ahogy nem számított, mi történik, mindig hatvan percen keresztül harcoltak. Soha nem adták fel, és pontosan azt a hozzáállást mutatták, amiről két és fél évvel ezelőtt, a közös munkánk megkezdésekor is beszéltem.
– Mennyire volt nehéz sakkozni a kulcsjátékosok terhelésével?
– Az egész torna során sokat gondolkodtam azon, kinek, mikor, mennyi játékpercet adjak. Háfra talán a meccsek felében volt a pályán, vigyáztam rá, hogy ne terheljem túl. Kovacsics valamivel többet játszott az utolsó két mérkőzésünkön, de előtte őt is próbáltam cserélni, amikor lehetett. A szélsők többet bírnak, mert esetükben nincsen annyi ütközés, inkább csak futniuk kell. Folyamatosan odafigyeltem a rotációra, hogy az Eb végére is frissek maradjunk. Ám ez csak a történet egyik fele, mert szerettem volna kímélni is a játékosokat, hogy ne hullafáradtan térjenek vissza a klubjaikba.
– Lehet, hogy az Eb-n megtalálta védekezésünk új oszlopát?
– Már a sérülések előtt is az volt a tervem, hogy kipróbálom Planéta Szimonettát hármas pozícióban, és a magasságára építve szervezzük meg a védekezést. Csak arra vártam, hogy készen álljon a feladatra, és úgy láttam, most jött el az ő ideje. A torna során többször is bebizonyítottuk, hogy stabilan tudunk védekezni, ez ugyan nem volt meglepetés számomra, mégsem számítottam arra, hogy ilyen jól össze fogunk állni hátul.
– A Möbelringen-kupán látottak alapján sokan aggódtak a támadójátékunk hatékonysága miatt, mint utóbb kiderült, feleslegesen.
– Ehhez fontos volt, hogy végig tartsuk magunkat a megbeszélt taktikához. Tudjuk, hogy támadásban vannak még hibáink, de ettől függetlenül azt láttam, hogy okos gólokra voltunk képesek az egész torna során. Elképesztő például, mennyi lehetőséget tudtunk teremteni a szélsőinknek. Mindig is bíztam bennük, jó az összhang közöttünk, ennek köszönhetően pontosan tudják, mit várok el tőlük, hogyan kerülhetnek helyzetbe. Mentálisan végig nagyon erősek voltak, és koncentráltan tették a dolgukat.
– Több olyan fiatal játékos is bekerült a csapatba, akik megállták a helyüket Franciaországban. Elképzelhető, hogy a mostani teljesítményükkel tartósan bejátszották magukat a válogatottba?
– Azt azért ne felejtsük el, hogy még mindig sok kis hiba van a játékukban, néha elfelejtik, mi a taktika, merre mozognak az ellenfél játékosai. Ez persze normális, és csak a javukra válik, hogy megtapasztalták egy Eb légkörét, főleg ha tanulni tudnak az itteni meccsekből. Nyitva tartom előttünk a válogatott ajtaját, de hosszú út áll előttük. A fiatal játékosoknak meg kell érteniük, először nekik kell megmutatniuk, hogy szeretnének keményen dolgozni, és akkor meg fogják kapni a lehetőséget. Akik most itt voltak velünk, felismerték ezt, és bizonyították, hogy alázatosak és képesek keményen dolgozni a sikerért. Hamar átlátták, milyen kézilabdát játszunk, és értékes tagjai tudtak lenni a csapatunknak.
– Van olyan játékos, akivel különösen elégedett?
– Támadásban és védekezésben is megvoltak a kulcsjátékosaink, de ez igazi csapatmunka volt, együtt értük el ezt az eredményt, így nem szeretnék senkit külön kiemelni. Akik a padon ültek, is folyamatosan biztatták a többieket, és azt mutatták, hogy ők is mindent megtennének a csapatért. Ugyanígy tett a két tartalék is, végig szurkoltak és segítették a társaikat.
– Jövőre már olimpiai kvalifikációs világbajnokságot rendeznek, hogyan állunk a csapatépítés terén?
– Még mindig sokat dolgozunk azon, hogy jó csapatot alakítsunk ki, sokan kiestek, mióta a válogatottnál vagyok, így több új és fiatal játékost építettem be a csapatba. Minél több ember közül válogathatok, annál könnyebb a helyzetem. Úgy gondom, hogy most elég nagy a merítés, sok olyan játékos közül választhatok, aki tudja, hogyan dolgozunk, hogy mit várok el. Ezek a tornák nagyon jó tapasztalatot jelentenek számukra. Jó úton járunk, ám még nem vagyunk a legjobbak. A kívülállók talán nem is tudják, mennyi munkánk van benne egy-egy találkozóban. Ha nem adjuk bele a szívünket-lelkünket, ha nem hiszünk magunkban, akkor nem tudunk nyerni. Azonban ha odafigyelünk a megbeszélt feladatokra, ha szívvel játszunk, akkor bárkit legyőzhetünk.
PÁLINGER KATALIN SZERINT AZ ERŐNLÉTI MUNKÁBAN MÉG VAN TARTALÉK
A kapitány mellett kíváncsiak voltunk a magyar szövetség női szakágért felelős alelnökének, Pálinger Katalinnak a véleményére is, aki szintén ott volt Franciaországban, így testközelből figyelte a mieink mérkőzéseit.
„Engem a válogatott Eb-n mutatott jó teljesítménye nem annyira lepett meg, mert nagyon bíztam a csapatban – árulta el a korábbi világklasszis kapus a Nemzeti Sportnak. – Kim Rasmussen kinevezésekor azt mondtam, ez lehet az első világverseny, amelyen komoly eredményt várhatunk, mert kell néhány év, mire beérik a közös munka. Az előjelek nem voltak kedvezőek, jó néhány korábbi meghatározó játékos hiányzott, ami kicsit engem is elbizonytalanított, de miután láttam, a kapitány mennyi energiát tesz bele a felkészítésbe, tudtam, hogy ennek előbb-utóbb meglesz az eredménye. Rengeteget számítanak a szezon közbeni pár napos összetartások, és a B-válogatott létrehozása, mert így nagy keretből válogathatunk. Büszke vagyok a csapatra, ha a válogatott összetételét nézzük, egyértelműen túlszárnyalták a várakozásokat.”
Mivel egy edzőt mindig az eredményei minősítenek, félő volt, hogy az elmúlt két világversenyen elért gyengébb helyezés után egy újabb rossz szereplést már nehezen fogadott volna el a közvélemény Rasmussentől. Az MKSZ alelnöke ezt máshogy látja, a szövetség már a torna előtt támogatásáról biztosította a szakembert.
„Szövetségi szinten éreztettük vele, hogy töretlen a bizalmunk az irányába, hiszen annak ellenére, hogy sok kritika érte az együttest az elmúlt években, látszott a fejlődés, mindig előre tudtunk lépni valamiben. A legutóbbi két világversenyen elért helyezéseink nem mutattak reális képet, már akkor is lehetett látni, hogy ebből egy jó csapat lesz. Hosszú távra kerestünk szövetségi kapitányt, akinek a legfontosabb feladata, hogy kijuttassa a válogatottat a következő olimpiára. Nehéz lett volna két év után azt mondani, hogy elégedetlenek vagyunk, amikor a végső célunk Tokió.”
Pálinger, aki 1997 és 2012 között 254 alkalommal szerepelt a nemzeti együttesben, hozzátette, hogy a játékosok a kezdetektől fogva pozitívan fogadták a dán szakembert, aki partnerként kezeli őket, a mostani Eb pedig mindkét felet megerősíthette abban a hitében, hogy jó úton járnak, van értelme a közös munkának.
„Amellett, hogy fontos meccseket tudtak megnyerni a mostani összetételben, rendkívül jó közösség is kialakult. Közhelynek tűnik, de tényleg ez az alapja a sikernek. A kapitánynak azt is meg kell fontolnia, mennyire akarja ezt megbontani. Jó érzés belegondolni, hogy ha lesznek is visszatérők, nehéz lesz bekerülnük a csapatba. Nyilván például Tomori Zsuzsanna támadásban és védekezésben is nagyot lendíthetne a játékunkon.”
Amikor az előrelépési lehetőségekről és a jövőképről kérdeztük, elsősorban két területet emelt ki.
„Az erőnléti felkészítés tekintetében még mindig van tartalék. Elkezdtünk egy nagyon komoly munkát, a lányokat folyamatosan teszteljük, ennek már van egy előremutató eredménye, látható, hogy sokat fejlődtek. Korában többször is arról beszéltünk, hogy fizikailag nem tudtuk felvenni a versenyt az élmezőnnyel, a mostani Eb egyértelműen bizonyította, hogy sikerült ezen a téren javulnunk, de még tudunk ebben is fejlődni.”
„Ha a jelenlegi játékunkba a külső átlövések bejönnének, még veszélyesebbek lennénk támadásban. A kapusaink mindig hozzá tudtak tenni, a szélsőjátékunk szinte hibátlan volt, és beállóban is sokat léptünk előre. Irányítóban Kovacsics Anikó igazi kapitányként fogta össze a csapatot. Fantasztikus, hogy milyen alázattal, sokszor saját magát háttérbe helyezve játszott. Háfra Noémi lehetőségeiről már sokat beszéltünk, olyan megoldásai voltak, és olyan dinamikával játszott, amivel sokra viheti.”
Pálinger végezetül kiemelte, a klubokkal is sokkal jobb az együttműködés, úgy látja, ők is belátták, mennyit számít, hogy a sűrű szezon közben egy-két napokra össze tud jönni a keret. „Sokan féltették a játékosaikat, de láthatják, hogy jó kezekben vannak. Profi stáb dolgozik a kapitány mellett, nekik is köszönhető, hogy sikerült sérülés nélkül lehoznunk ezt a nagyon kemény Eb-t.”
CSOPORTKÖR, C-CSOPORT (MONTBÉLIARD) |
December 1.: Magyarország–Hollandia 25–28 |
December 3.: Horvátország–Magyarország 18–24 |
December 5.: Magyarország–Spanyolország 32–26 |
KÖZÉPDÖNTŐ, 2. CSOPORT (NANCY) |
December 7.: Magyarország–Norvégia 25–38 |
December 9.: Magyarország–Németország 26–25 |
December 12.: Magyarország–Románia 31–29 |
Az Eb végeredménye:
7. MAGYARORSZÁG
8. Dánia
9. Montenegró
10. Németország
11. Szerbia
12. Spanyolország
13. Szlovénia
14. Lengyelország
15. Csehország
16. Horvátország