Fény és árnyék: ilyen volt a magyar női kézilabda 2019-es éve

INTERJÚ AZ ÉV EDZŐJÉVEL, DANYI GÁBORRAL

– Az idény közepén járunk, mégis évértékelésre kérem: mi jut eszébe 2019-ről?
– Először is a hihetetlen boldogság, hogy az előző idényben megnyertük a Bajnokok Ligáját, a
bajnokságot, sőt a korábbi Magyar Kupa-sikerrel teljes lett a sor. Ugyanakkor irreálisnak érzem,
hogy veretlenül zártuk az évadot, és számtalanszor elmondtam, óva intek mindenkit attól, hogy ez legyen a mérce, mert ez nem normális. Természetesen minden meccsen nyerni akarunk, ám a veretlenség így sem lehet kiindulópont.

– Mi a mérce Danyi Gábornak?
– A hitelesség. A legnagyobb és legfontosabb feladat, hogy hiteles maradjak a stábtagok, a játékosok és önmagam előtt. Objektív visszajelzés az eredményesség, a hétvége mindig megméretés, ám a hétköznapokon dőlnek el az igazán meghatározó elemek, és fontos, hogy ilyenkor a világsztár kézilabdázóktól is azt a visszajelzést kapom: tudtam, tudtunk nekik újat mutatni.

– Mennyit változott az elmúlt évben?
– Nagyon keveset. A jellemvonásaimban, a saját magamhoz, a környezetemhez, a csapathoz, a
vezetőkhöz való viszonyulásomban, a munkamorálban, a tiszteletben és az elvárásban mit sem
változtam. Fontos, hogy nem próbáltam új szerepbe bújni. Vannak helyzetek, amelyekben másként kell viselkedni, a posztom nyilvánvalóan megköveteli ezt, de ez inkább protokolláris feladatokban mutatkozik meg. Az alapdolgok változatlanok.

– Mi volt a nagyobb kihívás? Ezen a szinten tapasztalatlan edzőként csúcsra jutni, vagy a mostani idényben ott maradni?
– Az alapválaszom mindig az, hogy nehezebb a csúcson maradni. Ugyanakkor, ha a csúcsra vezető utat nézzük, árnyalnám, hiszen másodedzőből lettem vezetőedző, és ugyanaz a maximális célkitűzéseket akartuk – szándékos a többes szám – elérni teljesen más úton és kézilabdával, mint amelyet Ambros Martín kitűnő munkával elért. Ebből a szempontból mégis nehezebb volt megmászni a csúcsot, de ott maradni legalább akkora kihívás, hiszen ami az előző idényben elég volt, most nem lesz az.

– Mit kíván 2020-ra?
– Magánemberként, hogy a családtagjaim és a barátaim egészségesek legyenek, ez mindennél
fontosabb. A kézilabdában pedig, hogy képesek legyünk előrelépni magunkhoz képest. Előállhat az
a faramuci helyzet, hogy egy vagy két vereséggel mégis azt mondhatjuk az idény végén, hogy
fejlődtünk.

EZ VOLT 2019

Március 16–17. A debreceni Főnix Csarnokban rendezték meg a Magyar Kupa négyes döntőjét. A fináléban a címvédő Győr 32–29-re nyert az FTC ellen, így 14. MK-sikerét aratta. A bronzérem az Érdé lett.

Április 27. A címvédő Győr 33–29-re győzött az FTC otthonában, így két körrel az NB I zárása előtt biztossá tette bajnoki címét. A 15. bajnoki aranyával az ETO beérte a Vasast az örökrangsorban.

Május 11–12. Ötödik Bajnokok Ligája-trófeáját is megszerezte a Győr, miután idegtépő végjátékban 25–24-re legyőzte a korábbi győri edző, Ambros Martín irányította orosz Rosztov-Dont a Papp László Budapest Sportarénában rendezett négyes döntőben. A bronzérmet a norvég Kristiansand zsebelte be.

Május 11. A Siófok története első nemzetközi trófeáját hódította el, miután az idegenbeli 21–21 után hazai pályán 26–21-re legyőzte a dán Esbjerget az EHF-kupa döntőjének visszavágóján.

Június 5. A női válogatott kettős győzelemmel kvalifikálta magát a világbajnokságra, az idegenbeli 41–23-as sikert követően 28–19-re nyert Zalaegerszegen Ausztria ellen a vb-selejtezőn.

Július 11–21. A Győrben rendezett U19-es Európa-bajnokságot a magyar válogatott hibátlan meneteléssel nyerte meg: az elődöntőben Oroszországot, a fináléban – 5400 néző előtt – Hollandiát győzte le. A bronzérmet Norvégia szerezte meg.

Szeptember 29. Második mérkőzését is megnyerte a női válogatott az Európa-bajnoki selejtezősorozat 2. csoportjában: a Litvánia elleni hazai siker után Olaszországban húsz góllal győzött, így az élen várja a márciusi folytatást.

November 30. – december 15. A női válogatott a várakozásoktól és a reményektől messze elmaradva a 14. helyen zárt a Japánban, Kumamoto prefektúrában rendezett olimpiai kvalifikációs világbajnokságon. A Kazahsztán elleni kiütéses sikert (39–15) két szoros vereség követte Spanyolország (25–29) és Montenegró (24–25) ellen. Szenegált ugyan legyőzte a magyar csapat (30–20), ám a kulcsmeccsen – pedig még két perccel a vége előtt is vezetett – 28–27-re kikapott Romániától, így nem jutott középdöntőbe, és csak az Elnök-kupáért küzdhetett. Az Argentína elleni, megnyert (34–26) és a világbajnok franciák elleni, elveszített (21–26) helyosztó már mit sem számított, az annál inkább, hogy az eredmények kedvező alakulása, a svédek németek elleni sikere folytán eldőlt, a 2018-as Eb-7. helynek köszönhetően olimpiai selejtezőt játszhat az együttes. A világbajnoki címet – története során először – Hollandia szerezte meg Spanyolországot legyőzve.

December 20. A nemzetközi szövetség hazánknak adta a rendezési jogot, így a válogatott 2020. március 20–22. között Győrben vívhatja ki az olimpiai szereplést. Ellenfele a világbajnoki bronzérmes, ötkarikás címvédő Oroszország, a vb-6. Szerbia és Kína lesz.

A KÖVETKEZŐ ÉV

A 2020-as esztendő már január első napjaiban beindul a női kézilabdázóknál. A második számú európai klubsorozat, az EHF-kupa 16-os csoportkörében a címvédő, a végső sikerre idén is esélyes Siófok, az Érd és a Debrecen érdekelt, a három magyar élcsapat az év első hétvégéjén meg is kezdi szereplését.

A Bajnokok Ligájában a legutóbbi három kiírást megnyerő Győr és a Ferencváros január végétől folytatja a középdöntős küzdelmeket. Az ETO-nak minden esélye megvan arra, hogy eljusson a májusi, budapesti négyes döntőbe, és újra ünnepeljen ott.

Az év legfontosabb három napja márciusban vár a női szakágra: 20. és 22. között a győri Audi Arénában vívhatja ki a válogatott a nyári, tokiói olimpiai részvételt a címvédő Oroszország, valamint Szerbia és Kína ellen. Női nemzeti csapatunk 2008 után juthatna ki újra az ötkarikás játékokra.

A Magyar Kupában annyi változás történt, hogy ismét májusban kerül sor a négyes döntőre, méghozzá a férfiaknál és a nőknél is egy időpontban, később kijelölendő helyszínen.

Decemberben Skandináviában rendezik az Európa-bajnokságot, ahová a magyar válogatott a selejtező március vége és május vége között sorra kerülő utolsó négy fordulójában szerezheti meg az indulás jogát – az egyszer már egyaránt legyőzött litvánok és olaszok mellett Montenegróval még kétszer találkoznak a mieink.

Január 4. – február 9.: EHF-kupa, csoportkör
Január 25. – március 8.: Bajnokok Ligája, középdöntő
Február 29./március 1. – március 7./8.: EHF-kupa, negyeddöntő
Március 20–22.: Olimpia kvalifikációs torna, Győr
Április 3./5.–10./12.: Bajnokok Ligája, negyeddöntő
Április 4./5.–11./12.: EHF-kupa, elődöntő
Május 2./3.–9./10.: EHF-kupa, döntő
Május 9–10.: Bajnokok Ligája, négyes döntő, Budapest
Május 16–17.: Magyar Kupa, négyes döntő, k. k. h.
Május 23.: Az NB I utolsó játéknapja
Július 25. – augusztus 9.: A 2020-as tokiói olimpia női kézilabdatornája
December 3–20.: Európa-bajnokság, Dánia és Norvégia