Női kézi BL: Nem tudtuk kezelni az érzelmeinket; én is követtem el hibákat – Martín

A Vipersszel szemben két góllal elbukott BL-döntő után Ambros Martín higgadtan értékelte a látottakat az interjúfolyosón, kiemelve a norvégok taktikus játékát.

„A Vipers játékosai nyugodtak voltak az egész mérkőzés során, okosan és taktikusan kézilabdáztak. Tomori Zsuzsanna alig játszott támadásban az idény során, most gólokat lőtt és hetest harcolt ki kulcspillanatokban. Mindent megpróbáltunk, de nem találtunk igazán fogást rajtuk” – vallotta be a spanyol szakember, akit a Vipers kapus nélküli játékáról is kérdeztünk, amiből igen eredményes volt a norvég csapat a második félidőben.

„A héten gyakoroltuk a hét a hat elleni védekezést, de természetesen nem a Vipersre, hanem az Esbjergre kihegyezve. Nagyjából ugyanúgy játsszák, ám a norvégok szerintem valamivel még jobbak is benne. Az sem érdekelte őket, hogy éppen vezetnek, bátran elővették ezt a variációt. Jól kontrollálták ezeket a helyzeteket, nem tudtunk előnyt kovácsolni abból, hogy nem volt fenn náluk a kapus. Szerettünk volna gyors gólokat lőni, de ők tudták irányítani a játékot a hét a hattal” – válaszolta Martín a Nemzeti Sport kérdésére, majd önkritikusan így folytatta:

„Tisztán vezettek a második félidő nagy részében, én is elkövettem hibákat, hoztam rossz döntéseket a meccs során. Taktikai hibákra is gondolok, megvolt a tervem a mérkőzésre, azonban nem úgy alakultak a dolgok, ahogy arra számítottam, és már nem sikerült megváltoztatni a játék alakulását. Úgy láttam, nem tudtuk kezelni az érzelmeinket. Valahol természetes, hiszen ez egy döntő volt, ráadásul hazai közönség előtt. Sokat küzdöttünk, szerettünk volna nyerni, de nem voltunk elég megfontoltak. Én is túlgondoltam bizonyos helyzeteket” – jelentette ki, egyelőre azonban még nem foglalkozik azzal, min kellene változtatni a következő idényre.

„Először még ki kell elemeznem az egész idényt, és különösen a végső, sorsdöntő szakaszát. Nem álltunk messze attól, hogy egy fantasztikus szezont zárjunk, a BL-ben csak kétszer kaptunk ki, ugyanattól a csapattól.”

Anne Mette Hansen, a Győri ETO hat gólig jutó kapitánya amiatt volt bosszús, hogy a csapat nem tudta kihozni magából a maximumot.

„Csalódott vagyok. Nem hoztuk ki magunkból a maximumot, főleg védekezésben. Remélhetőleg jövőre ezen változtatunk, és aranyra cseréljük ezt az ezüstérmet. Háromgólos hátránynál is úgy gondoltam, visszajöhetünk a meccsbe, de nem éltünk a lehetőségeinkkel, és a saját kapunk előtt nem figyeltünk eléggé a részletekre. Bajnokok Ligája-döntőről beszélünk, a szezon utolsó mérkőzéséről; mindenki a végsőkig hajtotta magát, de erőt tudtunk meríteni a szurkolók buzdításából.”

„Nem tudom még pontosan, miért vesztettünk, ami biztos, hogy szenvedtünk, amikor a norvégok hét mezőnyjátékossal támadtak – vette át a szót az első BL-döntőjén részt vevő Estelle Nze Minko. – Jól kezdtünk, gyorsan játszottunk, sokat futottunk, aztán volt egy kihagyásunk, és megfordult a mérkőzés. Nekik mindenre volt válaszuk, mi viszont gyakran nem találtuk az ellenszerét a védekezésüknek. Összességében mégis büszke vagyok a csapatra, és ezt az ezüstérmet is szép eredménynek tartom: második helyen végeztünk a Bajnokok Ligájában, sok remek együttesnek esélye sem volt idáig eljutni.”

Linn Blohmra nem lehetett panasz, első final fourján mind az öt döntőbeli kísérletét gólra váltotta, mégis kereste a szavakat:

„Teljesen üres a szívem. Az egész évadban azért harcoltunk, hogy megszerezzük a Bajnokok Ligája-trófeát, végül a Vipersnek sikerült. Jól kezdtük a meccset, aztán sokat hibáztunk, és könnyű gólokat kaptunk, nem bírtuk már a saját játékunkat játszani. Leromboltuk a kezdeti teljesítményünket. Sajnos nem tudtunk eléggé dinamikusak lenni, hatékonyan támadni a kapujukat, és ennek vereség lett a vége.”

„Egyszerű oka van a vereségnek, a Vipers jobban játszott. Jól kezdtük a mérkőzést, utána a fontos pillanatokban kritikus hibákat vétettünk, a norvégok egy hat nullás szakasszal fordítottak. A második félidőre motiváltan érkeztünk meg, fel is jöttünk ikszre, de aztán a hét a hat elleni játékban nem tudtunk gyors gólokkal válaszolni a találataikra. Mentálisan megterhelő volt folyamatosan futni az eredmény után, ezzel együtt a küzdőszellemünkre nem lehetett panasz” – mondta könnyes szemmel Fodor Csenge.

„A meccs közben felbukkanó problémákat nem sikerült megfelelően kezelni, túl sok hibával játszottunk egy ilyen rangos meccshez képest. Nem dolgoztam még fel a történteket. Túl korai lenne elemezni, hogy mi történt. A Vipers egyszerűen jobb csapat volt, a támadójátékunk és a védekezésünk is akadozott, és nem lőttük be az egy az egy elleni lehetőségeinket. Talán ez lehetett a különbség” – adott rövid értékelést a CSM Bucuresti-tel szóba hozott Crina Pintea.

LUKÁCS: FIZIKAILAG NINCSEN PROBLÉMÁM, MOST LELKI GONDJAIM VANNAK

LEYNAUD: MIATTAM VOLTAK SZOMORÚAK A LÁNYOK

NŐI KÉZILABDA BAJNOKOK LIGÁJA, NÉGYES DÖNTŐ
DÖNTŐ
GYŐRI AUDI ETO KC–VIPERS KRISTIANSAND (norvég) 31–33 (13–15)
MVM Dome, 15 400 néző. V: Merz, Kuttler (németek)
GYŐR: Leynaud – Lukács V. 4, V. Kristiansen 3 (1), S. Oftedal 3, BLOHM 5 (1), ANNA M. HANSEN 6 (1), Schatzl Nadine 2. Csere: Glauser, Solberg (kapusok), Pintea 3 (1), Rju Un Hi 2, NZE MINKO 3, Fodor Cs. Edző: Ambros Martín
VIPERS: KATRINE LUNDE – KNEDLÍKOVÁ 5, JERÁBKOVÁ 7, Debelic 3, Tomori 2, Gulldén 6 (5), Naes Andersen 3. Csere: Pedersen (kapus), Mörk 4 (1), TCHAPTCHET DEFO 3, Tomac, Dahl. Edző: Ole Gustav Gjekstad
Az eredmény alakulása. 6. p.: 3–3. 11. p.: 8–5. 14. p.: 10–7. 23. p.: 10–13. 33. p.: 16–16. 37. p.: 17–21. 45. p.: 23–25. 50. p.: 26–28. 53. p.: 29–31.
Kiállítások: 2, ill. 4 perc.
Hétméteresek: 4/4 ill. 7/6

BRONZMÉRKŐZÉS
Team Esbjerg (dán)–Metz HB (francia) 26–32 (12–18)