Juan Carlos Pastor reméli, az Elverum elleni BL-győzelemmel csapata visszatért a helyes útra.
Kívánjuk a spanyol mesternek és a szegedi csapatnak, hogy így legyen, mert a város kézilabda-hagyományaihoz mérten méltatlan volt az eddigi szereplés a legnívósabb nemzetközi sorozat jelen évadában, és persze vannak minden együttes életében rossz napok, hetek, sőt még idények is, de ilyenkor azért nem szabad meglepődni, ha a közvéleményben kérdések vetődnek fel.
A Tisza-partiak az elmúlt hét végén a Veszprém elleni hazai rangadón végig futottak az eredmény után, és bár néha régi önmagukat idézték, lényegében sima vereséget szenvedtek. A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón egy újságíró meg is kérdezte a szegedieket immár kilenc éve irányító világbajnok spanyol vezetőedzőt, hogy nem gondolkodott-e a lemondáson. A kolléga nem járt jól, mert az érintett diplomatikus és határozott válasza után amolyan „szakszervezetisként” a veszprémi oldalról Momir Ilics és a néhány hónapja Magyarországon légióskodó fehérorosz Mikita Vajlupau jól letorkollta, hogyan lehet ennyire tiszteletlen, és nem illik ilyen kérdést feltenni a világ egyik legjobb edzőjének.
Pedig a világ fejlettebb részén, mondjuk, épp angolszász területeken, de talán a mediterrán vidékeken is a felvetés még visszafogott is lett volna a Tisza-partiak eddigi szereplése és mutatott játéka után. De ez a párbeszéd legalább arra jó volt, hogy a szegedieket még inkább feltüzelte, összefogásra sarkallta, és talán egy kicsi része ennek is volt abban, hogy az Elverum ellen sikerült megszerezni a létfontosságú, a túlélést biztosító győzelmet.
Az összefogásra ilyen helyzetben minden másnál nagyobb szükség van, és hogy ezen a téren mi a helyzet, azt is csak a klubnál dolgozók tudhatják. A múlt héten Bánhidi Bence, a csapatkapitány kendőzetlenül őszintén beszélt a játékosok többsége és Pastor furcsa viszonyáról („a játékosok húsz százaléka van jóban vele...”), és az esetenkénti fizikai felkészületlenségről, túltaktikázásról is szót ejtett a Sport1 csatorna műsorában. Ilyen nyilatkozat fényében talán mégsem furcsa feltenni a sokak által kritizált és tiszteletlennek tartott kérdést.
Mindez azonban már a múlt, Pastor az eredményekkel fityiszt mutathat a benne kételkedőknek, az Elverum elleni sikerrel már tett egy lépést, hogy bizonyítsa, képes a Szegedet a legmagasabb szintre emelni a jelenben és a jövőben.
Mert hiába a csodálatos, eredményes múlt, abból megélni hosszú távon nem lehet, bizonyítani meccsről meccsre, évről évre kell.
A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!