Kell egy vezér! – Bobory Balázs jegyzete

Vágólapra másolva!
2023.12.08. 23:54

Nézzük a dolgok pozitív oldalát: a magyar női kézilabda-válogatott a világbajnokság eddigi négy mérkőzésén hét félidőn keresztül stabilan, eredményesen kézilabdázott, hozta, ami elvárható tőle, nem voltak különösebb kilengések a teljesítményben, se jó, se rossz
irányban.

Csak az a Montenegró elleni második félidő ne lett volna...

Tudtuk, hogy a csoportban ez a mérkőzés a kulcs, ismertük, készültünk az ellenfél játékára, de nem a taktikai elemeken, az erőnléten vagy a technikai tudáson múlt a meccs, hanem a lelki és mentális erőn, ebben egyértelműen alulmaradtunk.

A válogatott biztosan sokat dolgozott az elmúlt napokban a szemmel látható hibákon, azaz a védekezésen, a támadások befejezésén, a figurák tökéletesítésén. A legfontosabb azonban mégiscsak az lenne, hogy a lányok képesek legyenek cipelni a terhet, ráadásul most abban a tudatban kell pályára lépniük, hogy nem egy, hanem két rangadót kell egymás után megnyerni – ha nem sikerül, a nyári olimpia női kézilabdatornáját csak televízión követheti Golovin Vlagyimir csapata.

De ki lehet a vezér, aki a válogatottunkra váró nehéz pillanatokban, időszakokban a „sereg” élére áll? Az egyik alapprobléma, hogy nemzetközi szinten talán csak Böde-Bíró Blanka és Klujber Katrin kap hasonló szerepet klubjában, de ott rajtuk kívül is akad más, aki képes hátára venni az együttest. Márpedig a felelősségviselést is gyakorolni kell. Nagyon nehezen várható el bárkitől, hogy a válogatottban villogjon, ha a klubjában légiósok állnak a középpontban, amikor fontos feladatokat kell megoldani.

Mindettől függetlenül hinnie kell a magyar válogatottnak, hogy előbb a svédeket, majd a horvátokat is le tudja győzni, ez azonban csak kellő mentalitással lehetséges: az elszántság üljön ki az arcokra, érződjön az első mozdulatokon és bénítsa meg az ellenfelet. Nem szabad több percre leblokkolni, nem férhet bele a tanácstalanság, mert a svédek és a horvátok is jobbak a minket ledaráló Montenegrónál, és kíméletlenül lecsapnak, ha megingunk.

Itt a lehetőség bizonyítani. Ha a magyar válogatott a középdöntő utolsó két fordulójában kiharcolja a legjobb nyolc közé jutást, megérdemli, hogy jövő nyáron Párizsban lépjen pályára.

Egyéb eshetőségről még ne beszéljünk.
irányban.

Csak az a Montenegró elleni második félidő ne lett volna...

Tudtuk, hogy a csoportban ez a mérkőzés a kulcs, ismertük, készültünk az ellenfél játékára, de nem a taktikai elemeken, az erőnléten vagy a technikai tudáson múlt a meccs, hanem a lelki és mentális erőn, ebben egyértelműen alulmaradtunk.

A válogatott biztosan sokat dolgozott az elmúlt napokban a szemmel látható hibákon, azaz a védekezésen, a támadások befejezésén, a figurák tökéletesítésén. A legfontosabb azonban mégiscsak az lenne, hogy a lányok képesek legyenek cipelni a terhet, ráadásul most abban a tudatban kell pályára lépniük, hogy nem egy, hanem két rangadót kell egymás után megnyerni – ha nem sikerül, a nyári olimpia női kézilabdatornáját csak televízión követheti Golovin Vlagyimir csapata.

De ki lehet a vezér, aki a válogatottunkra váró nehéz pillanatokban, időszakokban a „sereg” élére áll? Az egyik alapprobléma, hogy nemzetközi szinten talán csak Böde-Bíró Blanka és Klujber Katrin kap hasonló szerepet klubjában, de ott rajtuk kívül is akad más, aki képes hátára venni az együttest. Márpedig a felelősségviselést is gyakorolni kell. Nagyon nehezen várható el bárkitől, hogy a válogatottban villogjon, ha a klubjában légiósok állnak a középpontban, amikor fontos feladatokat kell megoldani.

Mindettől függetlenül hinnie kell a magyar válogatottnak, hogy előbb a svédeket, majd a horvátokat is le tudja győzni, ez azonban csak kellő mentalitással lehetséges: az elszántság üljön ki az arcokra, érződjön az első mozdulatokon és bénítsa meg az ellenfelet. Nem szabad több percre leblokkolni, nem férhet bele a tanácstalanság, mert a svédek és a horvátok is jobbak a minket ledaráló Montenegrónál, és kíméletlenül lecsapnak, ha megingunk.

Itt a lehetőség bizonyítani. Ha a magyar válogatott a középdöntő utolsó két fordulójában kiharcolja a legjobb nyolc közé jutást, megérdemli, hogy jövő nyáron Párizsban lépjen pályára.

Egyéb eshetőségről még ne beszéljünk.

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik