Az elmúlt világversenyeken nagyon örültünk volna, ha a magyar férfi kézilabda-válogatott hat meccs után négy győzelemmel és két vereséggel áll.
És most mégis szomorúak vagyunk, bosszankodunk a németek elleni meccs után, leginkább azért, mert annyira belopta magát a szívünkbe a csapat, hogy szerettük volna, ha végig tud menetelni, ugyanazzal a koncentrációval küzdeni a torna zárásáig, mint eddig.
Elcsépelt kifejezés, de nagyon szerethető ez a válogatott – még akkor is, ha hétfő este nem sikerült megszorítania a házigazdát húszezer néző előtt. De továbbra is csodáljuk a veteránjainkat, kalapot emelünk a sztárjaink előtt, és büszkén figyeljük a fiatalokat, akik elképesztően bátran teljesítenek első világversenyükön.
A magyar válogatott egy félidőn keresztül a németek ellen is elhitette velünk, hogy odaért minimum a nemzetközi élmezőny mögé, ötletes támadójátékkal kergette őrületbe a hazai kapusokat, akik a 21. percben örülhettek az első védésnek. Addig hiába kiabálta a közönség a „Defense, defense!” rigmust (angolul védekezést jelent, nem is értem, miért kell majmolni az amerikai kosárlabda-szalonközönséget Kölnben), a mieink mindig megtalálták az utat a kapuig, a rést a falon.
A fordulás után azonban már olyanok voltak a németek hátul, mint a beton, áthatolhatatlan falat húztak, és a pokoli hangulatban a magyar csapat elfáradt.
Talán nem is fizikailag, inkább mentálisan.
Ahhoz képest azonban, hogyan robogtak át rajtunk a tavalyi világbajnokságon az élcsapatok – a 2022-es hazai Eb-n a csoportból sem vergődtünk tovább –, óriásit lépett előre a magyar válogatott. A keret bő, Chema Rodrígueznek van merítési, variációs lehetősége, a játékosok pedig láthatóan jól érzik magukat a pályán, és semmit sem adnak olcsón az ellenfeleknek.
És ez nem csak a távoli jövő szempontjából fontos. Egyrészt mert matematikai esély még mindig van akár az elődöntő elérésére is Kölnben, másrészt a tavasszal olimpiai selejtezőt vívhatnak Fazekas Gergőék, és az Európa-bajnokságon nyújtott teljesítmény bőven ad okot, hogy reménykedjünk a párizsi ötkarikás szereplés kivívásában is.
Azonban szerdán még biztosan vár feladat a magyar csapatra Németországban is, mégpedig a páholyban ülő franciák ellen – ott még villanthat egyet, és meg is érdemelné az újabb bravúrt.
A többi meg már nem rajtunk múlik…