A nagyhalakat is kifogná Párizsban férfi kézilabda-válogatottunk

Tizenkét év után tér vissza az olimpiára férfiválogatottunk, amely a torna lebonyolításának sajátosságait kihasználva 1936 (még nagypályán), 1980, 1988, 2004 és 2012 után ismét szeretne eljutni a végjátékba. Ehhez már a csoportkörből való továbbjutás sem ígérkezik könnyűnek. Ami kedvezhet, az a mérkőzések sorrendje: Egyiptom, Argentína, Norvégia, Dánia, Franciaország. Az első három találkozó után láthatjuk, benne van-e az újabb bravúr a mieinkben.

A nemzeti csapat június 25-én kezdi el a felkészülést, majd az ötkarikás játékok előtt a szlovénok, a németek és a japánok ellen vív felkészülési találkozót. A klub­idény vége és a válogatott összetartás között néhány hét pihenőt kaptak a játékosok, amit igyekeztek hasznosan eltölteni. Bartucz László, a válogatott kapusa régi szenvedélyével, a horgászattal igyekezett feltöltődni a nagy feladatok előtt.

„Minden év júniusában elmegyünk horgászni, ezúttal a Fradiban játszó jó barátommal, Pordán Bálinttal és a keresztfiammal töltöttünk el néhány napot a tóparton – mondta a 32 éves játékos. – Igyekszünk mindig új helyekre menni, ezúttal a lajosmizsei Fisharéna horgásztóra esett a választásunk. Horogra akadt egy tizenhét és két tizenhat kilós ponty is, ezek már igencsak szép példányok. Sporthorgász vagyok, így a közös fotó után mindig visszadobom őket a vízbe.”

A válogatott kapusa amellett, hogy pihenés és lazítás céljából választotta ezt a hobbit, a horgászatban megbúvó versenyszellem és taktika is vonzza. Egyáltalán nem mindegy, milyen szerelékkel látja el a pecabotot, és az sem, hogy a vízfelület melyik részére hajítja be. A reális és megvalósítható célok kitűzése a kézilabdapályán is fontos, de a kapus vallja, merni kell nagyot álmodni.

„Minden versenysorozatot szeretnék megnyerni, mindenkit le akarok győzni, ez most sincs másképp. Ugyanakkor tisztában vagyunk a realitásokkal, de mindent meg kell tenni azért, hogy a siker elérhetővé váljon. A magyar válogatott nagy erőssége a védekezés és a páros kapcsolatok. Legalább ilyen jelentőségű a csapategység, és most nagyon egyben van a társaság. Chema Rodríguez szövetségi kapitány és stábja folyamatosan fejleszti a taktikai repertoárt.”

A rutinos kapus szerint ha a felkészülés végére a csillagok is megfelelően összeállnak, Párizsban nagyon szép eredményt érhet el csapatunk. A válogatottnak kilenc edzése lesz egy héten, de minden hétvégén másfél napot a családjukkal tölthetnek a játékosok. A felkészülési mérkőzések után következik a keretszűkítés, aminek hárman esnek áldozatul. Kapusposzton Bartucz mellett Palasics Kristóf is bizonyította tudását a januári Eb-n, amelyen ötödikek lettünk, ahogy a 39 éves Mikler Roland rutinja is sokat érhet a francia fővárosban.

A tatabányai játékos az Eb után a márciusi olimpiai selejtezőn is elképesztő védésekkel sokkolta a riválisokat. A ziccereket például olyan látványos mozdulatokkal hárította, amelyekhez hasonlókat leginkább Andreas Palickától láthatunk. Bartucz maga is nagyon szereti a svédek sztárjának védési stílusát, de nem másolja őt, minden kapusnak megvan a maga egyénisége, repertoárja – vallja.

„A kapusposztra meg kell érni, lehet, hogy nekem ez a pillanat a mostani idényben jött el, bár már hamarabb is késznek éreztem magam rá. A munka, amit az elmúlt években a szürke hétköznapokon elvégeztem, végre meghozta a gyümölcsét. Míg más aludt, én hajnali ötkor elmentem futni, két évvel ezelőtt átalakítottam a táplálkozásom és a regenerációra is több időt fordítok. Amikor profi lettem, itthon ezek még nem voltak divatban. Bánom, hogy nem váltottam hamarabb, de minden okkal történik.”

Július 13-án érdemes lesz Győr felé venni az irányt, ahol nemcsak Bartucz bravúrjait és a férfiválogatottat, de előtte a szintén az olimpiára készülő női együttesünket is láthatjuk az Audi Arénában.