Golovin Vlagyimir: Kijött az első mérkőzés szindrómája

A TÖRÖKÖK ELLENI MÉRKŐZÉS volt a magyar női kézilabda-válogatott 101. Európa-bajnoki fellépése, miközben a rivális most tapasztalhatja meg először, milyen a kontinenstorna légköre. Így egyáltalán nem meglepő módon jókora a médiaérdeklődés is török részről, 15 sajtómunkás érkezett Debrecenbe, a találkozó után a média zónában is nagy volt a nyüzsgés, Golovin Vlagyimirra sem csak a hazai kollégák voltak kíváncsiak.

 „Első mérkőzés volt itthon egy Európa-bajnokságon, mindenki bizonyítani akart, ami kapkodásba csapott át, aztán rögtön javítani szerettek volna a lányok. A külső körülmények sokszor elvitték a koncentrációt, biztos vagyok benne, hogy ez befolyásolta a kezdést, az első tíz-tizenkét percünket – értékelte az első Európa-bajnoki mérkőzést lapunknak a magyar szövetségi kapitány. – Amikor valamennyire megnyugodott a csapat és betartotta a megbeszélteket, működött a védekezésünk. Igazából a török csapat nem csinált semmi olyat, amit ne láttunk volna tőle előzetesen a videófelvételeken. Nem túlzott izgalom volt a lányokban, hanem az első mérkőzés szindrómája – emlékszem, hat évvel ezelőtt a debreceni junior-világbajnokságon ugyanez volt velünk a brazilok elleni első csoportmeccsen.” 

Golovin arról is beszélt, hogy a második félidőben látottak már sokkal inkább aggasztották:

„A szünet utáni első tíz perc rendben volt. Aztán úgy tűnt, mintha saját magunkat elemeztük volna a pályán, miközben a játéktéren azzal kell foglalkozni, ami éppen ott következik. Nem pedig azzal, hogy miért hibáztunk, mert megy a meló folyamatosan és pont ezen okok miatt lemaradtunk a lerohanásoknál, elmaradtak a kilépések és az ütközések védekezésben.” 

A cél ugyanakkor változatlan, a tréner szerint a svédekkel szemben szombaton esedékes csoportrangadón is a saját kézilabdájukat kell játsszák, semmi mást.

„Még ez sem garantálja, hogy győzelemmel zárunk, extra teljesítményekre is szükség lesz. Meg kell mutassuk, mire vagyunk képesek, ami már korábban is sikerült, ez lesz a kulcskérdés, illetve az, hogy mentálisan is összeszedettek legyünk – tekintett a folytatás elé a kapitány. – Ugyanakkor, ha hétfőn is ilyen játékkal nyerünk a macedónok ellen, mint most, az sem baj. Hosszú a torna, ezért mindegy volt, mennyi az eredmény, a törökök ellen is cserélgettem, forgattam, mert egy ilyen versenyen nem az a lényeg, hogy az első meccseken »kicsináljuk« azokat a játékosokat, akikre később is nagy szükségünk lesz. Megvolt a stratégia a törökök ellen, ragaszkodtunk hozzá eredménytől függetlenül, hiszen a következő találkozónk »combos« lehet.”